Ebből szalonna?
Megőrizzük a nyugdíjak reálértékét, akármilyen válság söpör is végig az országon – szól a Fidesz elnökének (egyébként is) álságos üzenete, nyugtatandó a közgazdasághoz alig értő időseket.
Emlékezzünk!
A Bokros-csomag mindannyiunk életszínvonalát megkurtító hullámvölgye után Horn Gyula akkori miniszterelnök 20 százalék körüli nyugdíjemelést helyezett kilátásba és foglaltatott törvénybe, azt hangsúlyozva, hogy a lemondások időszaka után jusson a nyugdíjasoknak is a felemelkedésből.
Azután jött 1998, a Fidesz és a kisgazdák foglalhattak helyet a kormányrúdnál.
Nagyobb kenyér jut a nyugdíjasoknak, ígérte akkor Orbán Viktor, a székét elfoglaló új miniszterelnök a Magyar Televízió képernyőjén keresztül.
Nem hazudott! „Sohasem hazudik.” Kormánya 14 százalékos nyugdíjemelést irányzott elő a soron következő költségvetésben, lecsípve 6 százalékot a törvényben is beígért nyugdíjemelésből.
Az elégedetlenkedő megnyilvánulásokat észlelve az MDF akkor kiegészítő javaslattal élt: legyen differenciált a nyugdíjemelés, azaz ugyanabból a keretösszegből többet kapjanak a kisnyugdíjasok.
Így is lett. Háromezer-valahányszáz forint összegű nyugdíjemelést mindenki megkapott, akkor is, ha a lehető legrövidebb volt a szolgálati ideje, ha igen alacsony kereset után állapították is meg a nyugdíját. Így akadtak, akiknél 24 százalék is volt a nyugdíjnövekedés. Ám a közepes és annál kicsit is magasabb nyugdíjak mindössze 11 százalékkal emelkedtek Orbán Viktor országlásának első évében. Igaz, még a 11 százalék is „nagyobb kenyeret” jelentett az előző esztendei nyugdíjhoz viszonyítva.
Mivel a kilencvenes évek közepén lettem nyugdíjas, feleségem pedig előtte pár évvel, ezért nagyon is figyelemmel kísértük, hogyan alakulnak a nyugdíjaink. Ezért emlékszünk (mintha ma lett volna) Orbán Viktor „nagyobb kenyér” című bejelentésére, nagyon is egyetértve a Mészáros Tamás által az előző lapszámukban használt „álságos” jelzővel.
(Név és cím
a szerkesztőségben)
