Drámaian megugrott a sajátos nevelési igényű gyermekek száma a járvány alatt

Egy év alatt több mint hatezerrel megugrott a sajátos nevelési igényű (sni-s) gyermekek száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – írja a Népszava. Jelenleg több mint 100 ezer sni-s gyermeket, tanulót nevelnek, oktatnak a köznevelési és szakképző intézményekben, míg tavaly ez a szám csak 93,7 ezer volt.

Sni-s gyermeknek vagy tanulónak számít az a 18 év alatti személy, aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, autizmus spektrum zavarral, vagy más pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral él együtt, és, ami miatt különleges bánásmódra, fejlesztésre szorul.

A KSH adatai szerint az sni-sek körében a legnagyobb arányban a tanulási zavarral küzdők vannak, Magyarországon jelenleg 40 ezren.

Bár megfigyelhető, hogy az sni-sek száma évről évre növekszik, olyan mértékű ugrásra, mint, ami az elmúlt egy évben történt, még nem volt példa.

Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ Alapítója szerint ebben a járvány okozta „oktatási káosznak” is szerepe van, továbbá a kormány által 2019-ben módosított köznevelési törvény is érezteti hatását, amely hatéves kortól kötelezővé tette a beiskolázást, így 2020 januárjától már sem a szülők, sem az óvodák, csak az Oktatási Hivatal dönthet arról, egy kisgyermek iskolaérett-e.

„A hatévesek több mint 20 százalékának nincs meg például a beszédhang megkülönböztetésének képessége, így kellett sokaknak iskolát kezdeni. Ez egyenes út a diszlexiához. Az erőltetett beiskolázás miatt ez többeket érintett, sokan éretlenül kerültek be. Ehhez jött a rosszul megoldott távoktatás, majd a második, harmadik, negyedik járványhullám oktatási káosza. Akinek csak egy kis hajlama is volt a zavarok kialakulására, annál nagy eséllyel ez meg is történt, mert nem kapott még annyit sem, amennyit egy rossz iskolarendszerben a pedagógusok adni tudnának” 

– közölte Gyarmathy.

(Kiemelt kép: Shutterstock)