Drámai mértéket ölt a háziorvoshiány, már 320 tartósan betöltetlen családorvosi és 244 fogorvosi praxis van
Elérte a 320-at a betöltetlen, tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma Magyarországon. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Alap és Lakóhelyközeli Ellátások Igazgatóság Alapellátási Osztálya egyik feladata, hogy nyilvántartást vezessen a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetekről, tehát azokról, amelyek esetében az önkormányzattal kötött orvosi szerződés legalább hat hónapja megszűnt, vagyis azóta nem rendel ott doktor. E tájékoztató szerint 2018 júniusában
- 320 háziorvosi,
- és 244 fogorvosi körzet volt tartósan betöltetlen.
Mindez azt jelenti: nemhogy csökkenteni nem sikerült a betöltetlen helyek számát, hanem azok mértéke folyamatosan nő, hiszen az Állami Egészségügyi Ellátó Központ januári adatai szerint majdnem 300 tartósan betöltetlen, azaz legalább fél éve üres háziorvosi körzet volt az országban, az áprilisi adatok szerint 308,
most azonban még ez is drámai romlást mutat, hiszen alig három hónap alatt tovább csökkent, így történelmi mélypontra süllyedt a háziorvosok száma.
Az adatok azt is mutatják, hogy nem hozott eredményt a kormány tavalyi praxispályázata, nem sikerült érdemben csökkenteni a háziorvos nélkül működő települések számát. Tavaly ugyanis 2,3 milliárd forintot költött a kormány a tartósan betöltetlen praxisok vonzóbbá tételére, ez azonban nem hozott különösebb eredményt. A praxispályázatok egyik részében a letelepedést támogatják. Ennek összege attól függ, hogy mióta nincsen orvos a településen, nettó összege 12 és 20 millió forint között van. A praxisjog megvásárlásának támogatására is lehet pályázni, az elnyerhető összeg 1,2 millió forint. A támogatásért cserébe az orvosoknak vállalniuk kell, hogy a letelepedési pályázat esetén legalább 6, praxisjog vásárlásánál legalább 4 évig biztosítják az ellátást. A tavalyi pályázattal 52 háziorvosi és 37 fogorvosi körzetbe sikerült orvost találni, a tárca idén mintegy 1,25 milliárd forintot fordít a célra.
A jelenlegi adatokból az is kitűnik, hogy a helyzet még mindig Borsodban, Békésben és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legrosszabb, ugyanakkor már Budapesten is háziorvoshiány van, a probléma pedig egyre súlyosbodik. Az ugyanis, hogy ennyi körzetet érint a hiány, nem azt jelenti, hogy ennyi helyen nincs orvos. Sokkal több településen ütközik ezáltal akadályba az ellátás. Ha egy körzet betöltetlen, a szomszéd körzet háziorvosa folyamatosan helyettesítésre kényszerül, és a saját körzete mellett el kell látnia egy másik körzetet is. Az érintett betegek helyben csak azokon a napokon jutnak ellátáshoz, amikor a helyettes orvos épp rendel a faluban.
A helyzet leginkább Észak-Magyarországon kritikus, ahol egy körzethez 4-5 település is tartozhat, emiatt pedig rengeteget kell utazni az alapvető orvosi ellátásért. A betöltetlen 320 háziorvosi körzet így több mint ötszáz települést érint.
Teljesen egyértelmű, hogy fordulat nélkül összeomlik a családorvosi rendszer, hiszen januárban derült ki – mint megírtuk –, hogy tizenhat év alatt több mint kétezerrel nőtt az egy háziorvosra jutó éves betegforgalom, miközben az alapellátó orvosok száma folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2000-ben 47,5 millió, 2008-ban 50 millió, 2016-ban pedig már 55 millió esetet láttak el a rendelőkben, miközben a háziorvosok száma ugyanebben az időszakban 5159-ről 4755-re csökkent.
Az utóbbi években egyre kevesebben tudják házi gyermekorvos segítségét kérni, mind többen kényszerülnek ugyanis a felnőtteket és gyerekeket is ellátó vegyes praxist igénybe venni, mert nincs elég gyermekorvos az országban. A statisztikai hivatal adatai szerint 2016-ban 1444 házi gyermekorvos dolgozott, hozzájuk pedig nem kevesebb mint 1,417 millió gyermek volt bejelentve.
Tehát ma csaknem ezer gyermek jut egyetlen orvosra, őket mind egyetlen szakembernek kellene tartósan ellátni.
Mindez évtizedes problémát jelez, így az orvoshiány is előre várható volt, de a helyzet csak romlott az utóbbi években. A szakértők rendszerint figyelmeztetnek: a 6331 alapellátást végző orvosból 4500 túl van az 50. életévén, a háziorvosok és a házi gyermekorvosok kétharmada elérte a nyugdíjkorhatárt, mintegy 2200 praxis sorsa kérdéses, gazdájuk bármikor felállhat a székéből.
Gyógyszer sincs mindenhol
Nemcsak az orvosi ellátáshoz nem jutnak hozzá a honfitársaink, de majdnem félmillióan élnek Magyarországon olyan településen, ahol nincs gyógyszertár a Magyar Gyógyszerészi Kamara adatai szerint. A legtöbbször kisfalvakról van szó, ahol sok az idős ember. Nekik buszozniuk kell az orvosságokért, ami nem csak sok időt vesz el, de több száz forintba is kerül. A kistelepüléseken működő gyógyszertárak állami támogatást is kapnak, de van ahol még így sem éri meg nyitva tartani. Miután pedig a legtöbb érintett vidéken a háziorvosi ellátással is súlyos problémák vannak, hiszen betöltetlenek az alapellátási praxisok, az idős, kiszolgáltatott – sokszor súlyos krónikus betegségben szenvedő, rossz anyagi és szociális körülmények között lévő – emberek helyzetét a gyógyszerhiány is rontja.
