Drága egészség: akinek nincs pénze, az annyit is él

Nem javulnak a halálozási statisztikáink, az állam keveset költ az egészségügyre, az emberek túl sokat fizetnek gyógyszerekre – olvasható a világ fejlett ipari országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) összehasonlító jelentésében, amelyet a

Az OECD 34 ország 2013. évi egészségügyi adatsorait összehasonlítva az utolsó előtti helyre rangsorolta Magyarországot a születéskor várható élettartamot rögzítő táblázatban. Minden évben nő a hazai átlag is, de soha nem tud annyival emelkedni, hogy csökkentenénk a fejlett országokban várható életkilátásokhoz képest mért lemaradásunkat. A magyar férfiak még most is öt és fél évvel rövidebb életre számíthatnak, mint az átlag. A 77,8 év helyett nekik csak 72,2 jut, miközben az olasz, spanyol, svájci vagy japán férfiak kilátásai már túl vannak a 80 éves határon is. A nők átlagos 83,1 évét már jobban megközelítjük, de a 79,1 évünkkel még így is rosszul állunk.

A magyar lakosság egészségi állapotát régiónként 1-től 10-ig terjedő skálán pontozták a születéskor várható élettartam és az ezer emberre jutó éves halálozási adatok alapján. 0,4 pontos országos átlagot állapítottak meg, aminél még a szlovákok is majdnem egy ponttal jobb értékelést érdemeltek ki a betegségstatisztikáikkal és az ellátórendszerhez való hozzáférésükkel. A legjobb helyzetben Közép-Magyarország van, benne Budapest két pontot kapott, de az észak-magyarországi régió minden adat tekintetében az utolsó lett a tagországok 362 régiójának összehasonlításakor, vagyis nulla pontot gyűjtött.

A halálokok hazai statisztikáiban változatlanul a keringési rendszer betegségei vezetnek. A KSH adatai szerint évek óta minden második magyar ezzel összefüggő bajban veszti életét, ám tart az eltolódás a daganatos betegségek irányába, bár rákban „még csak” minden negyedik magyar hal meg. Részarányuk 2000 óta folyamatosan emelkedik, és ezen a téren az OECD országai között a legrosszabb adatokkal rendelkezünk. Kiemelkedik a vastagbélrák okozta veszteség, ebben is vezetjük a negatív statisztikát az OECD-jelentésben. Évente több mint ötezer honfitársunkat veszítjük el, többnyire azért, mert túl későn ismerik fel a betegségüket.

Az emberek egyre többször és egyre mélyebben kénytelenek a zsebükbe nyúlni, ha orvosi ellátásra vagy gyógyszerre van szükségük. Az OECD jelentése szerint ugyanis az ilyen célú kiadások 30 százalékát már közvetlenül a lakosság fizeti, míg a sokkal jobban élő franciáknál és briteknél ez az arány alig 10 százalék. Évente átlagosan csaknem 150 ezer forintot (503 dollárt) költünk gyógyszerre – derült ki az OECD tanulmányából, mely szerint az összes egészségügyi kiadás 35 százaléka pirulákra megy el, az átlagos 20 százalékkal szemben. GDP-arányosan a magyaroknál csak a görögök hagynak több pénzt a patikákban, bár összegszerűen az amerikaiak költenek gyógyszerre a legtöbbet.