Dörner végképp kellemetlen helyzetbe került
Hernádi Gyula örökösei is letiltják az író darabjait az Új Színházban.
Az örökösök közölték: Hernádi Gyula író jogörökösei nevében ezúton szeretném bejelenteni, hogy nem járulunk hozzá, hogy műveit a Dörner-Csurka vezette színházban bemutassák. Úgy gondoljuk, hogy Dörner György pályázatának szellemisége Hernádi Gyula gondolkodásával, így életművével teljes mértékben összeegyeztethetetlen.
Hernádi Gyula életművének örökösei:
Hernádi Gyuláné
Hernádi Ilona
Hernádi Kriszta
Hernádi Gyuláról:
Hernádi Gyula 1926. augusztus 23-án született Oroszváron, a mai Szlovákia területén - írta a
Színház.hu.1944-ben érettségizett, majd a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. Az egykori bencés diák leventeként a második világháború utolsó éveiben a frontra került. 1945-ben esett orosz hadifogságba, ahonnan két évvel később térhetett csak haza. Népi kollégista, többféle egyetemi tanulmányba fog, egyiket sem fejezi be. 1950-ben otthagyta az orvosi fakultást, közgazdasággal kezdett foglalkozni. Mielőtt szabadúszó író lett, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet munkatársaként tevékenykedett.
Mintegy negyven filmnovella, filmregény és forgatókönyv fűződik a nevéhez. Szépirodalmi pályáját 1955-ben költőként kezdte, de ismertté leginkább az orosz hadifogságot feldolgozó, Deszkakolostor című novelláskötetével és a Péntek lépcsőin című regényével vált. Az 1950-es évek végén a Belvárosi Kávéház írói asztaltársaságának egyik meghatározó személyisége volt.
Első regényei (A péntek lépcsőin, 1959, Folyosók, 1966) a francia egzisztencializmushoz hasonló módon elemzik determináció és szabadság, halál és boldogság antinomikus viszonyát. Hernádi egyike a realizmustól elforduló parabolikus irodalom honosítóinak, amiért sok támadás érte.
Az 1960-as évek végén viszont - másokkal szemben - kitartott a politikai-történelmi példázat mellett (Sirokkó, 1969, Az erőd, 1971, Vörös rekviem, 1975). Legnagyobb sikereit a (jórészt Jancsó Miklós számára írt) filmforgatókönyveivel aratta (Oldás és kötés, 1963, Szegénylegények, 1965, Csillagosok, katonák, 1967). Később a horror és a sci-fi eszközeit is felhasználta (Hasfelmetsző Jack, 1982, Drakula, 1983, Frankenstein, 1984).
1983-tól két évadon át a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője volt. 1981-89 között a Magyar Írók Szövetségének választmányi tagjaként, 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének elnökeként tevékenykedett. 1991-ben a Boldogság Párt elnökévé választották. 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Hernádi Gyula 1976-ban József Attila-díjban részesült, 1996-ban alternatív Kossuth-díjat, ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapott. 1999-ben állami Kossuth-díjjal tüntették ki.
