Döntött az AB, ünnepelhet Szabó Tímea

Eddig nem volt világos, hogy mi történik akkor, ha kedvezményekkel csábítja bele a jelentős bizonytalanságot hozó három éves szerződésbe a munkavállalót a munkaadó, majd felmondja a kollektív megállapodást – írta a 444. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében úgy kell módosítani a Munka Törvénykönyvét, hogy ha a szakszervezet többletjogokat, juttatásokat járt ki a munkáltatóknak azért, hogy kollektív szerződésben fogadják el a harminchat hónapos munkaidőkeretet, akkor azok a többletjogok és juttatások akkor is járnak a dolgozóknak, ha közben a cég felmondja a kollektív szerződést. 

Az AB kimondta: a parlament

nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljes körűen érvényesüljenek.

Az AB szerint az erre vonatkozó garanciákat be kell építeni a szabályozásba. A testület nem látott viszont okot arra, hogy magát a törvényt vagy annak egyes pontjait is megsemmisítse, mert szerintük a mostani szabály alapján sem rúghatnak ki senkit pusztán azért, mert nem hajlandó az önkéntes túlmunkáról megállapodni a munkáltatójával.

A másik pontban az AB azt mondja, akkor is egy évhez viszonyítva kell elszámolni a heti pihenőidőket, ha ennél hosszabb időre szól a kollektív munkaidőkeret-megállapodás. Ha ez nem így lenne, a munkáltató például egy harminchat hónapos munkaidőkeret esetén három éven belül akár hónapokon keresztül is aránytalanul sok munkára kötelezhetné a dolgozókat.

Az Országgyűlésnek az AB határozatának értelmében július végéig kell módosítania a Munka Törvénykönyvét.

A 444 emlékeztet: Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők nyújtották be azt a törvénytervezetet, amit 2018 decemberében fogadott el az országgyűlés és amely heves tiltakozásokat váltott ki. Az ellenzéki pártok először fogtak össze, és közösen szerveztek tüntetéseket és parlamenti akciókat az általuk rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály ellen.

Az alkotmánybírósági beadványt sok ellenzéki képviselővel együtt jegyző Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője május 1-ére is tekintettel, győzelemként ünnepelheti az AB határozatát.

(Kiemelt kép: A munka törvénykönyvének módosítása elleni tüntetés 2018. december 12-én. Fotó: MTI | Mónus Márton)