Doktor Unortodox
A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottságának tagjai – köztük Bod Péter Ákos, Bokros Lajos, Király Júlia, Mihályi Péter, Mellár Tamás, Muraközy László – állásfoglalásban tiltakoztak a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai ellen. Azon keresztül ugyanis az MNB több száz milliárd forinttal támogat bizonyos közgazdászképzéseket, miközben az állam a hazai felsőoktatásra évente 160 milliárd forintot költ. A 168 Órának nyilatkozó közgazdászok szerint beláthatatlan következményei lesznek, hogy közpénzből finanszíroznak „matolcsysta” képzéseket.
Matolcsy György jegybankelnök másfél éve jelentette ki először: az MNB a magyar felsőoktatás éves állami támogatásának mintegy másfélszeresét, 200 milliárd forintot adott saját alapítványainak. Azt is kijelentette akkor: az új képzések nem „a bukott neoliberális tanokat hirdetik majd”.
Komolyan gondolta.
Nemrég a parlament is megerősítette: az MNB Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványának támogatásával 2016 derekán létrehozzák Kecskeméten a Pallas Athéné Egyetemet.
Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága azonnal reagált: állásfoglalásban kérték az MTA vezetését, segítsen az MNB „közgazdasági és a gazdaságtudományi felsőoktatásban és kutatásban zajló térfoglalásnak visszafordításában”.
Mellár Tamás közgazdász is aláírta az akadémiai levelet. A 168 Órának hangsúlyozta: nem az a fontos, van-e unortodox gazdaságtan, hanem hogy egyetlen iskola nézetei sem válhatnak kizárólagossá a képzésben.
– Amerikai Nobel-díjas közgazdász elméleteit sem lehet kiválasztani, hogy ezentúl csak azt tanítsák – folytatja Mellár. – Számos iskola létezik a közgazdaságtanon belül, nyilván egyik sem tökéletes, de mindegyiket ismerni kell a komplex tudáshoz.
Muraközy László közgazdászprofesszor, az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának elnöke szerint az új kecskeméti egyetem versenyhátrányba hozza a jóval nagyobb múltú vidéki intézményeket. A szegedi, pécsi és miskolci egyetemek évtizedek óta építik és fejlesztik a képzésüket szűkös forrásokból. A tervezett Pallas a szolnoki és a kecskeméti főiskola összevonásával jönne létre. A szolnoki iskola a felsőoktatási rangsorban nem túl előkelő helyen szerepel, a kecskeméti pedig elsősorban műszaki képzéssel foglalkozik. Mindemellett a „Matolcsy-egyetem” az MNB alapítványi támogatása miatt valószínűleg jóval magasabb fizetést kínál majd az oktatóknak.
– Kivéreztetik a közgazdászképzést, miközben egy bizonyos iskolát százmilliárdokkal támogatnak. Ez abszurd – mondja Mellár Tamás.
Sőt: az MNB a doktori képzésbe is beavatkozik. Ahogyan a közgazdászok említik állásfoglalásukban: „Az MNB az ország legnagyobb doktori programját vallja a magáénak, miközben még semmilyen akkreditált doktori iskolája nincs.”
A jegybank a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának keretében indította el a Geopolitika programot. Muraközy László aggályosnak tartja ezt is:
– Magyarországon a geopolitika nem jegyzett tudomány. Nincs is itthon szükség rá. Ilyen szakot csak az Amerikai Egyesült Államok nagyságú hatalmak egyetemei indítanak, mert ott indokolt.
A Matolcsy-féle unortodox doktori iskola akár 300 ezer forintos ösztöndíjat is ígér a legjobb diákjainak. Egyetemi docens keres ennyit. Eddig hat-nyolc hallgatója volt a doktori iskolának, az új program indításával hatvanketten lesznek. Az újak zöme MNB-dolgozó.
„Ha az itteni létszámot összevetjük az egyes közgazdasági, gazdaságtudományi PhD-képzések szűkös és rosszul finanszírozott állami ösztöndíjas helyeivel, az aránytalanság több mint kirívó” – szerepel a közgazdászok állásfoglalásában.
Mellár Tamás hozzáteszi: a doktori képzés az oktató- és kutató-utánpótlás miatt rendkívül fontos. Nem véletlen, hogy az egyes intézmények szeretik saját hallgatóikat továbbvinni a doktori képzésre.
– Az aránytalanul támogatott doktori képzéssel viszont a régi, neves egyetemektől elcsábíthatja a legjobbakat az MNB-iskola. Így a legjobb diákok mellett a leendő oktatók és kutatók is eltűnnek tőlük, akiket már az „új rendszerben” képeznek.
De hogyan tudott az MNB nem létező tudományágban akkreditált doktori iskolát indítani? Úgy, hogy ráépült egy akkreditált intézményre – a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájára –, és azon belül indított alprogramot. Erre a jogszabályok alapján nem kell engedélyt kérni.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) titkárságán is azt mondták a 168 Órának: a jogszabályoknak megfelel a doktori program, mivel az akkreditált iskola része. Ám ennek ellenére a MAB legutóbbi ülésén napirendre tűzte az MNB-alapítványok és a doktori képzés ügyét is. A MAB szakértői vizsgálata majd eldönti, megfelel-e a program a szükséges feltételeknek.
Úgy fest: Matolcsy György afféle magániskolát indít saját elképzelései kapcsán. Csakhogy az MNB kasszájából erre elköltött 200 milliárd forint közpénzt.
Persze Matolcsy a közpénz fogalmát is unortodox módon értelmezi: az alapítványokra – és ingatlanokra, műtárgyakra – szánt milliárdokat azért nem tekinti közpénznek, mert azok a Magyar Nemzeti Bank nyereségéből származnak. A nyereség pedig a forint gyengüléséből ered – érvel.
Ám az MNB nem működhet profitorientált cégként. Már csak azért sem, mert akkor nem tudná szakmai alapon meghozni a döntéseit. Hiszen ha például a forint leértékelése mögött nemcsak monetáris politikai megfontolások állnak, hanem a jegybank nyereségvágya is, akkor az intézmény nem prudensen működik. Arról nem is beszélve: veszteség esetén viszont az állam állja a költségeket.
Mellár Tamás ki is mondja: a Magyar Nemzeti Banknál keletkező nyereség közpénz, amit be kell fizetni a költségvetésbe. Muraközy László pedig kiemeli: nem tartanák aggályosnak a Pallas Athéné-alapítványok felduzzasztását, ha nem közpénzről lenne szó. Hiszen nem emelhetnének kifogást, ha magánbefektető alapítana egyetemet, amely hirdetné a privát finanszírozó tanait.
Igaz, a magánbefektetők azért normálisak. Soros György intézményében, a CEU-n például igyekeznek minél szélesebb körű tudást adni minden oktatott tudományterületen.
A jegybank közleményben azt válaszolta a közgazdászoknak: „Az MNB visszautasítja az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága nevében tett valótlan állításokat, a hamis kijelentések miatt a jegybank megteszi a szükséges jogi lépéseket.” Azt írják: az alapítványok átláthatóan működnek, az oktatási programok nem sértik a tudományos szabadság alapelvét.
Majd meglátjuk. Az MNB felügyelőbizottsága már vizsgálja az MNB műtárgy- és ingatlanvásárlásainak, illetve az alapítványok működésének jogszerűségét.
Kerestük mi is a jegybankot. Azt szerettük volna megtudni, tervezik-e, hogy érdemben is reagálnak a közgazdász akadémikusok állásfoglalására. Nem válaszoltak.
Pedig a tét nagy. Hiszen – Mellár Tamás szerint – évtizedeken át tartó társadalmi és gazdasági károkat okozhat, ha tömegével kerülnének ki az egyetemekről „matolcsysta” közgazdászok.
