Döbbenetes károkat okoz a magyar cégeknek a munkaerőhiány, és csak nő a lemaradásunk
A kelet-közép-európai régió országaiban a fiatalok számának csökkenése, az oktatási rendszer állapota, a képzett munkaerő elvándorlása, valamint a külső bevándorlás megnehezítése együttesen olyan munkaerőhiányt eredményez, amely jelentős mértékben hátráltatja a térség 15 országában működő cégek működését, növekedését – foglalható össze a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi elemző és szaktanácsadó vállalat 2019-es felmérésből.
A számításaik szerint a régió vállalkozásai 358 milliárd eurós veszteséget szenvednek el a munkaerőhiány miatt, ami meghaladja Magyarország nemzeti össztermékének (GDP) kétszeresét.
A megkérdezett 600 cég a munkaerőhiány miatt átlagosan 5 százalékos bevételkiesést könyvel el. Elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára jelent nehézséget a helyzet, ugyanis a multinacionális cégek tőkeerője, a kínált magasabb jövedelem miatt rendre nem helyi cégeket részesítik előnyben az elérhető szakemberek. Ez együtt jár azzal, hogy az érintettek kevesebb munkát tudnak elvállalni, a képzett munkaerő hiányában nem tudnak fejleszteni, ami fokozza versenyhátrányukat.
A munkaerő főleg nyugat felé vándorol, a keletebbre fekvő országokból azonban sokan választják Oroszországot is.
„A magánvállalkozások számára létfontosságú, hogy párbeszédet folytassanak az oktatásért felelős szervekkel, hogy összhangot teremtsenek a vállalkozások igényei és a társadalmi elvárások között, figyelembe véve a szükséges felsőfokú képesítéseket”
– fűzte a jelentéshez Juhász Gergely, a PwC Magyarország magánvállalkozásokért felelős cégtársa.
A megkérdezett cégek valamivel több mint fele optimista és az előző évihez nagyobb bevételnövekedésre számít, 8 százalék tart bevételcsökkenéstől, a fennmaradó csoport pedig stagnálásra számít. A PwC szerint a romló nemzetközi gazdasági hangulat tükröződik vissza a cégek válaszából. Horvátországban a vállalkozások 67 százaléka vár növekedést, Magyarországon 56 százalék optimista, míg a legkevésbé bizakodó válaszadókat Romániában (50 százalék) és Oroszországban (42 százalék) találták a felmérés során.
A fejlődéshez elengedhetetlen digitalizációban is elmarad a régió a fejlettebb nyugati országoktól. A cégek 68 százaléka a digitalizációtól a munkafolyamatok egyszerűsödését várja el. Hozzátesszük, ez a hozzáállás nagyjából megfelel az írógépről a számítógépre való egykori áttérésnek, ami a technológiaváltáson kívül hozzáadott értékkel aligha jár. A cégek fele adatelemzési lehetőséget is lát a digitalizációban, annak érdekében, hogy személyre szabott szolgáltatás nyújthassanak, ami a fejlődés szempontjából pozitív attitűd. Azonban a cégeknek mindössze 35 százaléka véli, hogy olyan digitalizációs technológiák irányába fejlesszenek, ami az elérhető legteljesebb ügyfélkiszolgálást teszi lehetővé.
- Az egy dolog, hogy mit szeretnének elérni a digitalizációban a cégek, viszont ténylegesen csak a cégek 23 százaléka tervez legalább 5 százalékot digitalizációra költeni a befektetéseikből,
ami lényegesen elmarad például a svédországi 35 százalékos aránytól.
A digitalizáció azért különösen fontos, mert mérsékelheti a munkaerőhiányt.
A Kopint-Tárki legfrissebb gazdasági elemzése szerint Magyarországon szinte minden mértékadó szektorban csökkent a munkaerőhiány, de ez elsősorban a betölthető álláshelyek számának csökkenése mozdította előre, nem pedig a szakemberek számának emelkedése. Noha a PwC számaiból kitűnik, hogy a fejlesztések arányaiban alacsonyabbak a versenyképesebb gazdaságok átlagától, de a minimális fejlesztés is kiválthat emberi élő munkát.
