A diploma megszerzése hetven fölött sem lehetetlen

Az ország legidősebb nappali tagozatos egyetemi hallgatója szakdolgozatában egy eltűnt miskolci városrész után kutatott. Kitartó munkájának egy diploma lett a jutalma.

2024. május 24., 15:08

Szerző:

Egy diploma értéke meglehetősen nagy, főleg ha azt az ember az ország legidősebb nappali tagozatos hallgatójaként szerzi meg. Ahogyan azt a 71 éves Szegedi Dezső színművész tette, amiről a Miskolci Egyetem Bölcsész- és Társadalomtudományi Kara adott hírt. Szegedi Dezső kulturális antropológiából szerzett diplomát, „Miskolc Gordon városrészének muzsikusai” címmel írta saját kutatásaira és terepmunkára épülő szakdolgozatát.

Három hétig készültem az államvizsgára. A szakdolgozatommal persze már jóval korábban elkezdtem foglalkozni: egy ma már nem létező miskolci városrészről, a Gordonról írtam. Zömmel itt laktak azok a muzsikus romák, akik a különböző vendéglátóhelyeken húzták akkoriban. Vizsgáltam azt is, mi lett az ő sorsuk: a városrészt ugyanis a hetvenes években lebontották. A foglalkoztatottságuk is megszűnt, az Országos Szórakoztatózenei Központ bevonta az addig kiadott működési engedélyeket.

– mondta a frissdiplomás Szegedi a Minap.hu-nak, hozzátéve: az egyetemet Szegedi Dezső az öccsével kezdte el (és fejezte be), de nem veti el, hogy újra beül az iskolapadba.

A 71 éves miskolci színész jó kedvvel emlékszik vissza a három évvel ezelőtti kezdésre. Ezzel kapcsolatban elmondta, a fiatalok, amikor először találkoztak a folyosón, mind úgy köszöntek, hogy „jó napot tanár úr!”.

Aztán, amikor leültem közéjük a padsorokba, igencsak megdöbbentek. Ennek ellenére soha egy pillanatig nem éreztették velem a korkülönbséget. Jól éreztem magam, sőt, istenien. Most még az államvizsga utáni feszültséget próbálom elereszteni. Aztán meglátjuk, hogyan tovább

– zárta gondolatait a Szegedi Dezső.

Egyetemi oktató nélkül nincs diploma

A kérdés csak az, hogy lesz-e elegendő egyetemi tanár, amikor Szegedi visszaül az iskolapadba. A PDSZ Országos Választmánya szerint ugyanis az állami felsőoktatásban kialakult bérhelyzet eléggé aggályos. A nagy tudást és hosszú előképzettséget kívánó munkáért a dolgozók számára ugyanis ma olyan fizetés jár, amely nem teszi lehetővé a megélhetést.

Magyarország történetében még nem volt arra példa, hogy a felsőoktatás dolgozói a bérskála aljára kerültek volna

– írta a szakszervezet az erről szóló közleményében, amiben egyúttal felszólították az intézmények fenntartóját, Magyarország kormányát, hogy azonnal tegyen lépéseket a tarthatatlan helyzet megoldására.

Mint ahogyan arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyetemi dolgozók béréhez hasonlóan azonnali beavatkozásra van szükség a doktori ösztöndíjak esetében is, melyek mára értéküket vesztették. 

140 ezer forintból nem lehet szakmai, tudományos karriert kezdeni

– jelentette ki korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Hozzátették, ha nem történik meg a bérek és ösztöndíjak azonnali emelése, súlyos károkat fog szenvedni a magyar felsőoktatás és a tudományos utánpótlás – írja a szakszervezet.

(Képünkön Szegedi Dezső. Forrás: Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának hivatalos Facebook oldala)

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.