Diákterror: a sértettnek kell távoznia
Ismét iskolai erőszakról szóló hírek borzolják a közvélemény idegeit. A legújabb agresszió Lentiben történt, ahol a Lámfalussy Sándor Szakközép- is Szakiskola két diákja a nyílt utcán verte meg az egyik osztálytársát, a harmadik „csak” a mobiljával rögzítette a megaláztatást. Első menetben lehet felháborodni, mi folyhat a tanintézményben. Második menetben, miután beszéltünk az iskolaigazgatóval, rá kell döbbennünk: az oktatási intézménynek a közoktatási törvény szerint alig van cselekvési lehetősége. Az iskolát csak akkor hagyhatja el a diák, ha maga is úgy akarja. Ha…
Múlt hétfőn két diáklány a nyílt utcán ment neki az egyik osztálytársnőjüknek Lentiben. Lökdösték, a haját tépték, hasba vágták, fejbe verték. A banda harmadik tagja „csak” mobillal rögzítette az eseményeket. Hogy miért tették mindezt, máig nem derült ki. A bántalmazott kislány édesanyja azt nyilatkozta a sajtónak: azért, mert az osztálytársak nem tudták megemészteni, hogy a lánya szorgalmas, és a legfontosabb számára a tanulás.
A bántalmazott kilencedikes (régebben a középiskola első évfolyama) kislányt azóta az édesanyja kivette az iskolából, máshol folytatja tanulmányait. Állítólag már a tanév eleje óta „cikizték”, sértegették, kupakokkal, papírdarabokkal dobálták az órák alatt.
Miért neki, a sértettnek kellett mennie?
Az általános igazságérzet azt súgja, azoknak kellene elhagynia az iskolát, akik megverték az osztálytársukat. A törvény szerint nem.
– Az iskola részéről a gyerekek nevében elnézést kértünk az édesanyától, hogy ilyen dolog megtörténhetett a gyermekével – mondja a 168 Óra Online-nak Tótiván Endre igazgató, majd hozzáteszi: – Az édesanya korábban nem jelezte az iskolának: sem az osztályfőnöknek, sem az ifjúságvédelmi felelősnek, hogy a gyereknek problémái vannak az osztálytársaival. Mivel az incidens iskolán kívül történt, csak másnap, a szülőtől szereztem tudomást a történtekről. Az édesanya azt mondta nekem, az iskolával és a módszertanával nincs semmi baja, az osztályközösség néhány tagja miatt viszi el a gyermeket az iskolából.
De mit tehet az iskola? Természetesen megfutotta az ilyenkor „kötelező kűröket”: rendkívüli osztályfőnöki óra, a helyi rendőrkapitányság ifjúságvédelmi illetékesének riasztása, hogy ugyan már hozzuk előbbre a tavaszi ifjúságvédelmi programot… Amikor az osztályfőnök rákérdezett az agresszoroknál, hogy miért tették, miért bántalmazták az osztálytársukat, a válasz konok hallgatás volt: meg sem próbáltak magyarázatot adni.
És ebbe az iskolának bele kell törődnie
– Mivel a szülő feljelentést tett a rendőrségen, a gyerek ellen két síkon ugyanazért eljárást nem lehet lefolytatni, nekünk meg kell várni a rendőrségi eljárás végét, utána tudunk csak eljárni iskolai szinten – mondja az iskolaigazgató.
És a rendőrségi vizsgálat ideje alatt felfüggeszteni? – veti fel az újságíró
– A közoktatási törvény szerint a tanuló jogviszonyát nem lehet szüneteltetni – feleli Tótiván Endre igazgató. – A gyermek 18 éves korát betöltött időszakig tanköteles. Ezt úgy kell érteni, hogy ha szeptember harmadikán született, és ekkor tölti be a 18. életévét, még abban a tanévben teljes idő alatt tanköteles. Időközben lehet, hogy a 19-et is szinte betölti. Mindaddig kötelező neki iskolába járni, mert ha nem jár iskolába, akkor nekünk be kell jelenteni a jegyzőnél, illetve a gyerekjóléti szolgálatnál, hogy szólítsák fel a családot a kötelezettségeire.
Tehát: az iskola nem büntetheti a diákot azért, mert megveri az osztálytársát az iskolán kívül, maximum azért, mert csúfolja a tanórán. Körülbelül egy év, mire megszületik a rendőrségi vizsgálat eredménye, ezt az igazgató tapasztalatból tudja, mert folyt már diákok ellen eljárás.
Kötelezettség megszegése? Nem téma
Az iskolának módjában áll felvenni a kapcsolatot a helyi gyermekjóléti szolgálattal, illetve magatartászavaros és nehezen kezelhető gyerekek esetében a nevelési tanácsadóval. Ha az iskola jelez a nevelési tanácsadónak, átlagosan két-három hónap múlva hívják be az érintetteket. Ezért az iskola azt javasolja a szülőnek, hogy ő forduljon közvetlenül a nevelési tanácsadóhoz, mert ilyenkor az „akcióidő” egy hónapra rövidül. A tapasztalat szerint a szülő általában megteszi ezt a lépést, a gyermek viszont nem szívesen ép kontaktusba a nevelési tanácsadóval – amelynek külön-külön is meg kell hallgatnia őket.
– A diák megkapja az időpontot, mi elengedjük az iskolából, és mégsem megy oda. De ilyenkor csak az igazolatlan hiányzásért marasztalhatja el őt az iskola, a kötelezettség megszegésért nem – mondja Tótiván Endre.
Kirúgás márpedig nincs
– Még magántanulót sem tudok egy szakiskolásból csinálni, mert a szakmát magántanulói státuszban nem lehet elvégezni. Zala megyében a Lenti iskola kötelező beíratású: aki a 18 évét nem töltötte be és szakmát akar tanulni, azt kötelező fogadnunk.
A magyar közoktatási rendszerben a Lámfalussy Sándor Szakközép- és Szakiskola akkor szabadulhatna meg egy diákjától, ha talál egy olyan iskolát, amely a gyermeket befogadja. Ámde a térségben más szakiskola nincs, nincs hová áthelyezni a diákot, a szülőt pedig nem lehet kötelezni arra, hogy vonatoztassa vagy kollégiumba tegye a gyermekét egy távolabbi iskola miatt
Azért én a megtámadott diák helyében borzasztón érezném magam, hogy nekem kell elhagynom az iskolát, és nem a támadóimnak, mereng az újságíró.
– Én is szomorú vagyok ezért – mondja az iskolaigazgató.
Esetünkben az a „szerencse”, hogy a kislány nem Zala megyei, Vas megyéből járt be az intézménybe, és az új iskolájába is körülbelül ugyanannyit kell majd utaznia. De ha ott lakott volna Lentiben, akkor is neki kellett volna mennie, ha nem akar agresszoraival egy levegőt szívni.
A válasz néma csend
– Mi csak a gyermekek agresszióját próbálhatjuk kezelni – mondja az iskolaigazgató. – Ha megmondanák, hogy mi van, miért bántották az osztálytársukat, ha mondanának valami indokot, akkor el tudnánk indulni.
De a válasz: néma csend.
A pszichológiát is tanító igazgatót leginkább az döbbenti meg, hogy lányok követték el ezt az agresszív cselekmény:
– A férfi természet olyan, hogy megvan benne a harciasság, melldöngetés. De itt a három elkövető kislány volt. Eddig ez nem fordult elő. Volt, hogy a fiúk kakaskodtak, ilyenkor mindig az volt az első: melyik lányon kakaskodtok? Most lányoktól kellett megkérdezni, melyik fiún kakaskodtak, de azt mondták, hogy egyiken sem.
Az igazgató már szinte önmagát is marcangolja: már három hónapja együtt volt az osztályközösség, ennyi idő alatt csak le lehetett volna dolgozni, ha valaki rosszat hozott az előző iskolájából… pedig három hónap alatt nem történnek csodák.
– Holnap felhívom a rendőrséget, és kérni fogom, hogy kicsöngetés után rendőrjárőr tűnjön fel az iskolaépület és a buszmegálló közötti mintegy kilométeres útszakaszon – közli. Tavaly nehezményezték, hogy a buszmegállóban a gyerekek hangoskodnak, lökdösődnek, rendetlenkednek, ekkor egyszer már bevált a járőrpár tekintélye. Végül is csak egy buszjárat indulásánál kell résen lenni, nem nagy település ez…
Nem leányálom itt a pedagógus helyzete
– Kétféle képzés van az iskolánkban, a szakközépiskolai, ők leérettségiznek, és a szakiskolai, akik általában nagyon motiválatlanok, több éve munkanélküli szülőm gyerekei – vázolja a helyzetet Tótiván Endre. – A kötelező felvétel miatt azt a gyermeket is felveszem az üres helyre, aki augusztus 28-án kegyelem kettest kapott a pótvizsgán. Ha az ilyenek bekerülnek egy jobb képességű, jobban tanuló kislány mellé, lehet, hogy ebből is van feszültség. Ezekben a szakiskolákban néha még a felszerelése is hiányzik a gyereknek, nemhogy még az ingyen tankönyvét is elhozza minden alkalommal. 11-12 osztály van benn a tanintézményben. Ilyenkor már nem elég a szünetben egyetlen ügyeletes tanár: az épület zegzugossága miatt képtelen lenne kellő fegyelmet tartani.
A szóban forgó incidensnek nem volt etnikai színezete: sem az áldozat, sem az elkövetők nem tartoztak semmilyen kisebbséghez. Viszont mindannyian úgynevezett hátrányos helyzetű tanulók: térségben 40 százalék felett van az ilyen diákok száma.
A rendőrség kedden meghozta az idézést a gyanúsított diákok számára. A készüléket, amellyel osztálytársuk megaláztatását rögzítették, lefoglalták.