Déli Áramlat: Magyarország számára nincs alternatíva

– Derült égből villámcsapás – így írtak a lapok az orosz döntésről, miszerint nem folytatják a Déli Áramlat építését. Valóban ilyen váratlan volt a bejelentés, vagy voltak előjelei?

– Tényleg meglepő volt, de ismerve a mai stratégiai helyzetet, bizonyos fokig érthető. Én úgy gondolom, hogy ezt a döntést még mindkét fél többször végig fogja gondolni. Hiszen nem áll érdekében sem az Európai Uniónak, sem Oroszországnak az építkezés leállítása. Itt arról van szó, hogy az EU, a NATO és Oroszország komoly zsákutcába került a kapcsolataikat illetően, és most folyamatosan próbálják egymást provokálni. Ne felejtsük el, hogy Oroszországban már megindult az olajár csökkenése miatt egy gazdasági krízis. Oroszország adhatja a nagyfiút szavakban, és mondhatja, hogy akkor nem ad el gázt. Ám ez a legfontosabb exportcikke, ebből él a lakosság zöme, tehát hosszú távon nem engedheti meg magának. Alternatív piacok, mint például Kína, pillanatnyilag csupán álomszinten léteznek. Nincsenek megfelelő vezetékek, Oroszország saját erejéből ezeket nem tudja megépíteni. Az sem egyértelmű, hogy mi lesz Kínában a következő években, ott is látni bizonyos válságjeleket. Oroszország tehát semmiképpen nem engedheti meg magának, hogy egy ekkora beruházást elengedjen, pláne, hogy komoly veszteségeket kellene ebben az esetben a Gazpromnak elkönyvelnie.

– Putyin azt mondta: ha Európa nem akarja, nem lesz Déli Áramlat. Megadó nyilatkozatnak tűnik, amihez nem szoktunk tőle.

– Nem megadó kijelentés ez, Putyin egyfajta zsarolással élt. Ahogy említettem, ez a helyzet az Európai Uniónak sem jó, és pontosan erre elékeztetett Putyin. „Ha nem akarjátok, nem lesz, de akkor nem kaptok gázt” – így értendő a kijelentés. Ezért gondolom, hogy még nincsenek lezárva ezek a kérdések, még nyitva vannak az ajtók.

– Mit tehetnek most azok az országok, beleértve Magyarországot is, amelyek támogatták a Déli Áramlatot, és komoly konfliktusokat is bevállaltak a megvalósulás érdekében?

– Igazi alternatíva Magyarország számára jelen pillanatban nincsen. A magyar külügy a lehetőségek között említette az Azerbajdzsánból a déli folyosón keresztül érkező gáz Közép-Európába juttatását, ám nincs elegendő tartalék Azerbajdzsánban, és nincs megfelelő vezeték sem. Nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben a külügynek muszáj így kommunikálnia, de a realitás távolról sem az, hogy Magyarország szert tehetne más forrásra. Egyelőre ülünk és várunk.

– Hogyan tekint Oroszország Magyarországra ebben a helyzetben?

– Magyarország nagyon fontos partnerország Oroszország számára ebben a percben. Moszkva egyébként nem is rejti véka alá, hogy hajlamos némiképp az erő pozíciójából tárgyalni Magyarországgal és rajta keresztül az EU-val. Magyarország szempontjából szintén fontos partnerország Oroszország gazdasági és egyéb okokból. Ugyanakkor Magyarországnak kiegyensúlyozottabb külpolitikát kellene folytatnia, szerencsésebben balanszírozni Moszkva és Brüsszel között. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy végképp szakítsunk Oroszországgal, de tudni kell, hogy mi mégis valahol Brüsszelhez tartozunk.