Csongrád-Csanád: a karakterek harca

Hódmezővásárhely és Makó, mint ugyanannak az éremnek két oldala. E két városban eltérőn teljesít Márki-Zay Péter és Lázár János, az ellenzék és a kormány legerősebb karakterei. A billegő körzet sorsa egy érmefeldobáshoz hasonlít, két fejjel.
Riport Csongrád-Csanád megye 4-es választókerületéből.

2022. március 29., 12:02

Szerző:

Lázár János az életéért küzd, Márki Zay Péter pedig a kormányváltásért – szól e dél-alföldi választási dráma prológusa. E két jelöltben ölt testet Csongrád-Csanád évtizedes, valamint formálódó közéleti hozzáállása: nem pusztán képviselőt, hanem politikai kultúrát is választani készülnek április 3-án.

Az egybeolvadás

Makó és Hódmezővásárhely, a szép emlékű mezővárosok egészen 2014-ig saját képviseletnek örvendhettek. A választókerületek összevonásáig Hódmezővásárhely stabil konzervatív hagyományokkal bírt, Makó térségében többféle politikai értékrend is érvényesülni tudott: a szocialista Buzás Péter több cikluson át igazgatta polgármesterként Makót, illetve 2006-ban országgyűlési képviselő is volt.

Mindössze 3358 szavazat – nem sok, de nem is kevés. Ennyivel kapott többet az akkor még megosztott ellenzéki erőkkel szemben Lázár János 2018-ban, nem sokkal az után, hogy Márki-Zay Péter politikai tényezővé vált Hódmezővásárhelyen. Ez volt az utolsó alkalom, hogy a Fidesz többséget tudott mutatni a megyei jogú városban, 2019-ben az ellenzéki polgármester megerősítette támogatottságát.

„Aki megnyeri Hódmezővásárhelyt, övé a választókerület”, mondta lapunknak bizakodó hangon egy vásárhelyi nyugdíjas asszony, szavait viszont csak látszólag igazolják az egykori választási eredmények. A teljes választókerület szavazóinak valamivel kevesebb, mint fele él itt, vagyis a környező vidék eluralása komolyan növelheti Lázár János esélyeit. A regnáló képviselő győzelméhez kulcsfontosságú makói bázisa, ahol valamivel több mint 13 ezer aktív szavazó él. Lázár négy éve nagyobb szavazatkülönbséggel (1224 szavazattal) győzött ott az ellenzékkel szemben, mint Hódmezővásárhelyen.

„Mióta egybeolvadt a két választókerület, Makónak nincs igazán országos képviselete, Hódmezővásárhelyen dől el minden”, került kicsit borús hangulatba az egyébként a napsütést élvező nyugdíjasok kis csoportja Makó főterén. A véleményt megfogalmazó idős nő meglátásait azzal támasztotta alá, hogy Lázár János rendszeres vendége a város közgyűlésének. „Farkas Éva polgármester helyett is ő válaszol a kérdésekre. Most akkor ki igazgat?”, méltatlankodott egy másik.

Lojalitás és fejlődés

A Lázár János által meghonosított politikai kultúra „tünetét” mutatta be lapunknak Vári Anikó, maroslelei független önkormányzati képviselő. A település népszerű fideszes polgármestere, az egykori országgyűlési képviselő Martonosi György 2019-ben vonult vissza a politikától. A helyi választáson egy független utódot választott a település, azonban ez következményekkel járt. „Hat fejlesztési pályázata volt beadva a községnek, de mindet visszautasították. Amint a polgármester aláírta azt a nyílt levelet, amiben tucatnyi kollégájával elutasítja Márki-Zay Pétert, minden pályázatunkat szó szerint ugyanazzal a tartalommal elfogadták”, avatott be minket Vári.

A legtöbb kistelepülés az országos helyzethez hasonlóan csak pályázati úton képes fejlődni. Maroslele ezen a körön belül is azokhoz tartozik, melyek szűkös pénzügyi lehetőségei még az önrész fedezetére sem elegendők. Ezért kulcsfontosságú, hogy az önrész nélküli Magyar Falu Programban részt tudjon venni – ez kiszolgáltatottá is teszi a döntéshozók felé.

Vári szerint Mártély hasonló helyzetben van a térségben. „Putz Anita polgármester hiába tehetséges vezető, egyetlen fillér fejlesztési forrást nem kaptak 2019 óta. Függetlenként nem mozog együtt a Fidesz köreivel, érdekeivel. Nem állíthatom, hogy tudatosan helyeznek ilyen nyomást a településekre, de ezek az egybeesések mégis csak különösek”, jegyezte meg Vári.

A választás egyik fontos helyszíne, Algyő nagyközsége felvállalhatja a különutas pozíciót – ezt egybehangzóan állították ellenzéki megszólalóink. Molnár Áron polgármester ugyanis a MOL ipari parkjából származó adóbevételekre alapozhatja a község költségvetését, a gazdagabb településnek ezért nem kell „lojalitási köröket futnia”.

Sajátos történetet mesélt lapunknak Lőrincz Zsolt, a Nyomtass Te Is! röplap szegedi aktivistája, aki vidéket járva terjeszti az oda el nem jutó híreket. Közmunkások útján egy polgármester fülébe jutott, hogy a fejlesztési beruházások túlárazását kritizálják, ezért személyesen hívta félre beszélgetni. „Elismerte, hogy kényszerből írta alá a Márki-Zayt elítélő levelet, hogy ne érje hátrány a települést”, mondta Lőrincz. Az aktivista megosztotta lapunkkal a polgármester nevét, azonban mivel lapzártánkig nem sikerült kapcsolatba lépnünk vele, hogy reagáljon az állításokra, kilétét nem közöljük.

„Székkutason is lojális a vezetés. Mit gondol, vajon miért itt vagyunk, nem pedig a kultúrházban? Miért csak a füves, sáros területeken lehetett aláírásokat gyűjteni a télen?”, mondta paprikás hangulatban Márki-Zay Péter egyik székkutasi támogatója a helyi kocsma különtermében tartott választási fórumon. A férfi nem sokat magyarázta az összefüggéseket: Szél István 12 éve polgármester a Fidesz színeiben, éppen négy éve lett a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke. Hogy még mélyebb kontextusba helyezzük: a fiatal vállalkozó és politikus a kamarai megválasztásakor méltatta, hogy a Lázár János által támogatott agrárpolitikai centrumba költözhet a megyei kamara.

Karakterek és Isten igazsága

„Ha Lázár nem a Fideszben politizálna, lehet rá szavaznék”, mondta egy fiatal vásárhelyi pedagógus. „Márki-Zay becsületes emberként cselekszik”, ezt már egy magát bizonytalannak mondó nyugdíjas mondta a városban.

A két jelöltet főleg karakterük, karizmájuk alapján minősíti a legtöbb választó. Lázárról többen megjegyezték, hogy „okkal nincs már a kormányban”, mert szerintük „ravaszsága” és kvalitásai már Orbán Viktoréval vetekedett. Márki-Zayval helyben sokkal megengedőbben nyilatkoznak, mint amit a kampány zajában az ország más tájain felemlegetnek vele kapcsolatban: módszeresnek, higgadtnak tartják, hosszas körmondataihoz pedig négy év alatt sokan hozzászoktak. „Mindketten jóképűek, jó modorúak”, mondta egy makói középkorú nő.

Csak hosszas kérdezés után jutunk el sokaknál a politikai és vezetői teljesítmény értékeléséig. „Sokan kiábrándultak a fiatalok közül Márki-Zayból, mert azt hitték, hogy azonnal le tudja törni a Fideszt”, mondta a fiatal vásárhelyi tanár. Mivel a helyi média, például a Promenád 24 továbbra is a Fidesz hangján szólal meg, felnagyítva láttatják szerinte a helyi problémákat. „Nagy csörte volt abból, hogy az egyik közparkban nem volt lenyírva a fű vagy sok volt egy időben a szemét”, idézte a vitát. Ezzel szemben Lázárnak könnyedén elnézik ugyanezek a körök– az egyoldalú tájékozódási lehetőségek miatt –, hogy a Szeged-Hódmezővásárhely között ingázó tramtrain megbízhatatlanul működik, hogy mennyire drága volt, kétséges megtérüléssel.

„Márki-Zay nem tett látványos dolgokat, de nagyon fegyelmezett költségvetéssel fenntartható pályára állította a város adósságcsökkentését. Ez biztos hasznosabb, mint egy új közpark átadása, de kevesebb emberhez is jut el”, véli Vári Anikó a szomszédos város polgármesteréről.

„Épül-szépül a város, sok fejlődés volt Makón”, mondta egy helybéli Fidesz-szimpatizáns férfi, amivel még az ellenzéki vélemények is egybecsengenek. „A Makovecz-stílusú épületek jót tesznek a turizmusnak, a fürdő is nagyon egyedi ”, mondja egy helybéli nő. Egy fiatal azt méltatja, hogy „újra van mozi”, bár ez egyben azt is jelenti, hogy egy ideig nem volt a 22 ezres lélekszámú városban.

Amikor a részletekbe bonyolódunk, már árnyaltabb a kép Lázár makói teljesítményéről. A Hagymaticum-fürdő fejlesztése belassult, ugyanis a beruházások költsége meredeken elszállt a projekt indulásához képest. „Négy éve ugyanez a választási ígéret volt: fejlesztik a fürdőt és a turizmust. Igazán kész lehetne már”, bizonygatták helyiek.

„Csak egy dolog számít, Isten igazsága”, mondta egy helyi nyugdíjas férfi. Összességében elégedett Lázár és a Fidesz teljesítményével, mondván: stadionok is talán azért épültek, hogy munkahelyeket teremtsenek. Mindkét politikai oldallal szemben van kritikája, azonban a „végső igazságokhoz” az egyik fél közelebb áll. Példaként említette az oroszokhoz fűződő viszonyt, „mert hát senki se szeretné, ha atomfegyvereket telepítenének a szomszédjába, Ukrajnába.” De melyik oldal tevékenysége áll közelebb Istenhez, kérdeztük. „Bár a Fidesz lop, csal, hazudik, mégis csak közelebb áll Istenhez” – summázta az idős úr. Márki-Zay hitét nem kérdőjelezte meg, csak azokat, akikkek „összeállt”.

Földművelés és elvándorlás

Bár gazdasági teljesítményben Csongrád-Csanád 4-es választókerületének települései a nemzetgazdasági átlag körül alakulnak, ez néhány nagyfoglalkoztató közelségének, illetve a régiós központ Szeged hatásának tulajdonítható. Az olyan közepes méretű városokban, mint Hódmezővásárhely vagy Makó, az országos tendenciákhoz hasonlóan megjelent a tanultabb rétegek elvándorlása.

„Szeged mindössze fél óra, ha mi fiatalok szórakozni szeretnénk, elég csak a tramtrainre szállni. Ennek egyenes következménye, hogy semmilyen helyi szórakozóhely nem tud itt megélni”, mondta a fiatal vásárhelyi tanár. A korosztály Szegedet látva alakítja elvárásait, hiába nyugodt város Hódmezővásárhely, folyamatos az átvándorlás. „Fontolgatom, hogy Szegedre költözö és onnan járok ide dolgozni. Ezzel épp ellentétes hatása lenne a tramtrainnek, mert az elvileg az innen ingázók miatt létesült, hogy ne kelljen elköltözniük a helyieknek”, mondta.

„Makón teljesen eltűnőben a 25-40 éves korosztály”, ezt már egy középkorú családapa említette. Helyi munkalehetőség ugyanis csak a „nem épp magas iskolai végzettségű” körök számára elérhető. A francia tulajdonú Givaudan ételízesítőket gyárt, a Continental is főleg betanított munkásokat alkalmaz, ráadásul utóbbi komoly leépítési hullámot él át az autóipar válsága miatt. „A hagyma már a múlté”, a Hagymafesztivál is inkább kirakodó vásárrá vált a helyiek szerint. A hagymatermesztést a különböző növénybetegségek és az olcsóbb nyugati termelők tönkretették, valamint a megbízhatóbb termést hozó alternatívák felváltották. Makón az idegenforgalomban látnak kitörési lehetőséget – ezen fejlesztések még Buzás polgármestersége idején indultak –, azonban elengedhetetlen lenne a fürdő befejezése.

„Az egy dolog, hogy aki keres, az talál munkát. Azzal már keveset foglalkoznak a politikusok, hogy az emberek szeretik-e azt a munkát, vagy csak a megélhetésért csinálják. Aki teheti, emiatt útnak indul”, összegezte egy makói férfi. Vele egyetértésben egy fiatal egyetemista hozzátette: helyben el lehet vegetálni ezekből a bérekből, de egzisztenciát nem lehet rá építeni. „Ha egyébként elindulnak, akkor már a határon sem állnak meg. Az egykori osztálytársaim nyolcvan százaléka már nem Makón él, többen külföldre mentek”, mondta.

Márki-Zay kampányának főleg országos „hullámai” ismertek – már ahova hitelesen eljut –, de székkutasi fórumán ízelítőt kaphattunk, mit ajánl a helybelieknek. A legtöbben továbbra is a mezőgazdaságban, illetve az arra épülő könnyűiparban és gépiparban dolgoznak a környéken. Ezek a kisgazda körök szeme előtt zajlott le a 2015-ös állami földosztás, a téma említése már magában mérges morajlást váltott ki.

„Az egykori gazdatüntetések hátán lett kétharmada a Fidesznek. Végül mi lett az ígéretekből?”, szólalt fel az egyik helyi gazdálkodó, aki már Márki-Zaytól vár megoldást. Sértettségéhez hozzájárult, hogy sokan kimaradtak földárverések lehetőségéből, mert nem tudták tartani a licitet, de a fejlesztésekből is kimaradtak, mert nehéz kigazdálkodni a megfelelő önrészt. „Úgy én is tudnék gazdálkodni, ha öntenék hozzám a milliárdokat”, utalt a Lázár János által felügyelt Mezőhegyesi Ménesbirtok állami fejlesztésére.

Márki-Zay szerint a modern mezőgazdaság a tanultabb rétegek, mérnökök számára is biztosíthat lehetőséget, a zöldségtermesztés egy komoly kitörési lehetősége a térségnek. Ehhez nem pusztán a kisebb gazdákhoz eljutó pályázatokra van szükség, hanem az – ellenzéki kormányprogram részét képező – úgynevezett „első hektárok” kedvezményével indulótőkét biztosítanának a fiatal gazdálkodóknak, hogy megvethessék lábukat termelőként. A korábbi sérelmek ellensúlyozására a földbérletekről, árverésekről döntő földalap-bizottságokban pedig a helyiek kezébe adnák vissza a jogköröket, illetve felülvizsgáltatnák a korábbi döntéseket.

Beszélhetett ugyan Márki-Zay az orosz-ukrán háborúról, egészségügyről, korrupcióról, érzékelhetően a helyi földügyekre rezonált legjobban közönsége. Csongrád identitását a mezőgazdasághoz köti, a problémáikra adott válaszok pedig döntően befolyásolhatják, hogyan szavaznak a Hódmezővásárhelyen vagy Makón kívül élők.

Lázár János eközben meghívásos fórumokon népszerűsíti programját, válogatott körök előtt – osztották meg székkutasiak. „Nem látom, hogy Lázár a korábbiaknál több munkát tenne bele a kampányba. Lehet elégnek érzi. Viszont ha bukik, jó eséllyel kiírja magát a politikából”, összegezte az ellenzéki fórum egyik résztvevője.đĐ

Tegnap 17:14

Nehéz volt gyerekek sorsa, valamint a gyerekek nevelése Magyarországon. A nehéz körülmények okai között szerepelnek a korlátozott óvodai férőhelyek, az akadozó egészségügyi ellátás, továbbá az is, hogy megduplázódott a gyermekpornográfia áldozatainak száma.