Csendes fogcsikorgatás a Fideszben

Nincs szó a Fidesz és a KDNP közötti feszültségről, ahogy közte és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár között sincsenek feszültségek - nyilatkozta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke, volt oktatási miniszter a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerda este.

A politikus arról beszélt a stúdióban, hogy a felsőoktatás számos, időszerű kihívásával nem foglalkozik a felsőoktatási törvény módosításának most megismerhető koncepciója, illetve egyes kihívásokra - például a bolognai rendszer kétségkívül szükséges korrigálására - szerinte nem jó válaszokat ad. Pokorni Zoltán úgy látja: a szükséges egyeztetések még bőven lefolytatható addig, amíg jövő tavasszal vagy a nyár elején dönt a módosításról az Országgyűlés.

Abban nem ért egyet a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevével fémjelezett felsőoktatási koncepcióval, hogy mivel is foglalkozzon és mivel ne egy ilyen koncepció - nyilatkozta a Közbeszéd stúdiójában Pokorni Zoltán. Nem veszi figyelembe a tervezet és nem kezeli például azt a felsőoktatási térséget, amelynek része vagyunk; nem veszi figyelembe, hogy elcsábítják a legjobb gyerekeinket - sorolta kifogásait a volt oktatási miniszter. Megjegyezte: az Európai Unió nem érdekelt a nemzetállamok felsőoktatásában; abban érdekelt, hogy nagy európai központokban - Berlinben, Bécsben, Párizsban - olyan gigantikus egyetemek jöjjenek létre, amelyek versenyképesek az amerikai egyetemekkel - ez egy kimondott és bevallott stratégiai cél.

A teendő: "bonyolult és nehéz" manőver

Pokorni szerint nekünk magunknak kell ezzel az elszívó erővel szemben megteremteni egy minőségi felsőoktatást. Komoly baj van például a vidéki főiskoláknál, amelyek vergődnek, alig jelentkezik oda hallgató, gigantikus hitelek nyomják az intézményeket a korábbi évek PPP-s programjai miatt, a demográfia csökkenés okán pedig jelentős kapacitástöbbletük is van.

Amit tehát lépni kellene, az egy nagyon bonyolult és nehéz manőver - mondta Pokorni Zoltán a

Duna TV-ben.A vidéki felsőoktatási intézmények léte fontos a vidéki városoknak - Magyarország nem úgy nézne ki, ha Nagykanizsán, Baján, Gyulán, Egerben nem működnének ilyen intézmények. Ezeknek nem, hogy pár százaléknyi hallgatót a felvételizők közül úgymond erőszakkal feléjük mozgatunk - valódi perspektívát kéne mutatni nekik.

Az egyik lehetséges út, hogy az érettségi utáni felsőfokú szakképzést ezekbe az intézményekbe tereljük, de ekkor ezt a területet el kell vennünk a szakképző intézményektől, akik így is túlkínálattal bírnak, minden harmadik székük ma üres. Utóbbiakhoz kellene behozni a felnőttképzést, ami ma nagyrészt Kft-k és Bt-k "dzsungeles, televényes vidékén" működik, komoly minőségi problémákkal. Ki kéne tisztítani és az ifjúsági szakképző intézmények feladatául kiszabni a terület működtetését - vázolta a felsőoktatásra vonatkozó koncepciója egyes részeit Pokorni Zoltán.

Ez egy érzékeny manőver, nagyon sok eszközzel kellene itt dolgozni. Ezek a problémák viszont "mind nem jelenek meg" a koncepcióban - szögezte le a fideszes politikus.

Bologna reforma szorul, de nem lehet eltörölni

Valóban jelen van problémaként a felsőoktatásban, hogy egyes képzések nem adnak piacképes diplomát, de mégsem ez a meghatározó - reagált a Közbeszéd kérdésére Pokorni Zoltán. Ez - tette hozzá - a bolognai rendszer bevezetésének egyik problémája; nevezetesen, hogy úgy jöttek létre az elmúlt években az alapszakok, hogy a gyakorlatorientált, gazdaság közeli megközelítés meg sem jelent a létesítésükkor. A megoldás - az alapképzések jelentős átírása, átalakítása lenne. Ám ez nem jelenti azt, hogy - amint a koncepció most tartalmazza - ketté kellene vágni az alapképzést, és azt mondani az egyikre, hogy az "gyakorlati" a másikra meg, "akadémiai".

"Ez azt jelentené, hogy létrehozunk olyan alapszakokat, amikkel csak továbbtanulni lehet, és olyanokat, amelyekkel csak a gazdaságba lehet kilépni. Ez volt a duális rendszer, a főiskola-egyetem kettőssége. Ha ezt megcsinálnák - egyébként nem szabad - akkor visszatérnénk abba a kelepcébe, amiből tíz évvel ezelőtt ki akartunk lépni. Nem csak mi, az összes európai állam" - érvelt a volt oktatási miniszter, aki szerint bár sok baj van a bolognai rendszerrel, lehet rajta változtatni - de kidobni nem lehet, mert nem látni alternatíváját.

"Sehol Európában nem térnek vissza az elmúlt negyven -ötven év duális rendszeréhez. Ez a fajta visszafordulás inkább kényelmességből fakad. Meg kell újítani a felsőoktatást, de ez nem jelentheti azt, hogy a két évtizeddel ezelőtti modelleket kell visszaálmodni egyfajta nosztalgikus sóvárgással" - nyilatkozta a fideszes politikus.

Szakmai vita vagy inkább pártvillongás a volt és a jelenlegi miniszter vitája?

Mennyire van itt szó a Pokorni Zoltán és Hoffmann Rózsa közötti feszültségről, és mennyire a két párt, a Fidesz és a KDNP közötti feszültségről? - hangzott a Közbeszéd kérdése.

Nincs szó sem pártok, sem személyek közötti feszültségről - reagált Pokorni Zoltán. "Nagyon jó a viszonyom Hoffmann Rózsával, és mindentől függetlenül a napokban leültünk kávézni és elhatároztuk, hogy hogyan próbálunk új mentet szabni az egyeztetésnek, ami az elmúlt hónapokban sajnálatos módon elmaradt" - mondta a fideszes politikus, hozzátéve: időben vannak, az imént mondottak orvosolható problémák.

Azt a menetrendet pedig, hogy tavasszal vagy jövő nyáron a parlament elé kerüljön a felsőoktatási törvénynek egy jó módosítása, tartani lehet - szögezte le Pokorni Zoltán fideszes politikus, volt oktatási miniszter a Közbeszéd stúdiójában.

Hoffmann: valóban elmaradt az egyeztetés

Kétszer is elküldte a felsőoktatási törvény koncepcióját Pokorni Zoltánnak, valamint időpontokat is javasolt az egyeztetésre, de Pokorni nem reagált, így valóban elmaradt az egyeztetés, mondta Hoffmann Rózsa az

ATV Egyenesbeszéd című műsorában. A tervezetről szóló konzultációkról viszont már egyeztettek Pokornival az oktatásért felelős államtitkár szerint, aki azt azért kellemetlennek tartja, hogy huzavona a nyilvánosság előtt, és ráadásul nem a valóságnak megfelelően zajlott.

Ami a részleteket illeti, Hoffmann azt ígérte, hogy decemberig teljesen nyílt társadalmi egyeztetés folyik a tervezetről, minden javaslatot szívesen fogadnak – annak ellenére, hogy a törvény ebben a stádiumban nem ír elő ilyen egyeztetési kötelezettséget. Az államtitkár szerint azért választották ezt az utat, mert ezzel igazolják, hogy nemzeti konzultáció tárgyává szeretnék tenni ezeket a fontos koncepciókat. Hoffmann szerint az sem igaz, hogy a felsőoktatási törvény tervezete a KDNP elvárásainak megfelelően készülne. Az államtitkár azzal indokolt, hogy ugyan munkájának nagyobb részét a KDNP-frakcióban végzi, ám a Fidesznek is tagja, illetve elnöke a Fidesz kulturális tagozatának, aminek oktatási munkacsoportját bízták meg a tervezet kidolgozásával.

Hoffmann a bolognai-rendszerrel kapcsolatos elképzelésekről azt mondta, a tervezetben nincs szó arról, hogy az osztott képzést konkrétan mely szakokon kellene megszüntetni, azonban ahol szükséges, ott az új verzió biztosítaná az egyciklusú rendszerbe való visszatérés lehetőségét. A törvény tehát lehetővé tenné, hogy az osztott és az osztatlan képzés párhuzamosan működhessen, ez pedig Hoffmann szerint megfelel az európai trendnek, mert Európában sem vezették be ilyen elhamarkodottan és ennyire egységesen a bolognai rendszert, hanem nagyon sokféle képzés működik egymás mellett. A javaslat lényege, hogy a rendszer racionális alapokra épüljön, és ott legyen osztott képzés, ahol ezt a munkaerő-piaci igények és maga a képzés szerkezete megköveteli.

Mivel sokan berzenkedtek ellene, a tervezetből egyelőre kivették a vizsgalehetőségek korlátozását és majd a későbbiekben, egy alacsonyabb szintű jogszabályban rendelkeznének a vizsgalehetőségek számáról – mondta el az államtitkár hozzátéve, abból nem kíván engedni a kormány, hogy a felsőoktatás színvonalát garantálni kell.

Hoffmann: Pokorni emlékezete kihagyott

Pokorni Zoltán emlékezete egy picit kihagyott – mondta az

ATVtegnap esti műsorában Hoffmann Rózsa. A volt fideszes oktatási miniszter és a jelenlegi kereszténydemokrata államtitkár vitája már napok óta tart, ráadásul a sajtó figyelmének homlokterében. A kormányon belüli nézeteltérésekre fogékonyak lelkesen, mások inkább aggódva figyelik, hogy hová fajulhat az ügy. T örök Gábor a blogjánhosszasan elemezte a kialakult konfliktust.

Pokorni koalíciós vitáról beszél, Hoffman szerint – aki KDNP-s frakciótagsága mellett a Fidesz kulturális tagozatát is vezeti – erről szó sincs. A két kormánypárti politikus láthatóan nagyon mást gondol az oktatásról, annak céljairól, tartalmáról és eszközeiről egyaránt. Ennek ellenére nekem úgy tűnik, hogy hiba volna kizárólag szakmai, szakpolitikai vitának láttatni az ügyet.

Egy ekkora parlamenti túlsúllyal rendelkező, már csak mérete okán is heterogén többségben egyáltalán nem meglepő, hogy időnként a nyilvánosságra kerülnek a belső nézeteltérések. Az eddigi vasfegyelemhez képest mégis szokatlan, hogy Pokorni most milyen egyértelműen és erősen fogalmaz, kritikája már-már a szocialista kormányok korábbi belső harcaira emlékeztet. Találkoztam olyan véleményekkel, amelyek szerint mindez a kormánytöbbségen belüli várható törésvonalakat mutatja, s tulajdonképpen a Hoffmann-Pokorni összecsapás valamilyen előjele a későbbi hasadásnak. Én nagyon másképp látom; s bár első hallásra talán furcsa lesz, szerintem a vita ereje, intenzitása inkább a Fidesz egységét mutatja.

Hogy miért? Feltételezem, hogy senki nem úgy képzeli el egy kormánytöbbség belső működését, mint ahol az egység mindig, minden helyzetben automatikusan előáll. A közös akaratért, az egységes cselekvésért meg kell dolgozni, a politikai szándék mindig belső és külső akaratok legyőzése által válhat csak eredményessé. Az elmúlt hetekben számos olyan fontos ügy akadt a párton belül, amikor a képviselők egy részének végül engedni, nyelni és engedelmeskedni kellett. A kétharmados döntések szinte mindegyikéhez kellett ez a példátlan (példás?) fegyelem, s bizonyára a feszültség - érthető módon - számos politikusban felgyülemlett.

Az ilyen szakpolitikai vitákat éppen ezért a gőz egyfajta, sajátos kiengedéseként is lehet értékelni - írta Török Gábor az elemzésében. Nyilvánosan nem tanácsos ellenezni a személyi döntéseket, az intézményi átalakításokat, legalábbis óriási a kockázat, nagy és talán jogos is az egzisztenciális félelem. Itt viszont ezekhez képest kockázatmentesen lehet harcolni, bátrabban beszélni, szabadnak látszani. Az okos vezető tudja, hogy időnként teret kell adni az ilyen csatáknak, mert különben a hatalmi szempontból igazán fontos témák kapcsán törhet elő a veszélyes harciasság.

Az elemző közölte: a világért sem akarnám megkérdőjelezni Pokorni Zoltán őszinte mondatait, amelyek többségével ráadásul egyetemen oktatóként magam is egyetértek, kiállását tisztelem. Egyszerűen csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy egy ilyen belső vitában sok minden más is összesűrűsödik, időnként a felek nem mindig (vagy nem csak) azzal, azért és az ellen harcolnak, mint azt esetleg gondolnánk. Éppen ezért nekem a mostani vita elsősorban nem a kormánytöbbség amúgy létező törésvonalairól, sokkal inkább nehezen megteremtett (de eddig mindig megteremtett) belső egységéről szól.