Cselényi elköszönt, 50 milliót visz

Közös megegyezéssel, 21 havi végkielégítéssel, azaz 50 millióval távozik posztjáról Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Szabó László, Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének Fidesz által delegált tagja az MTI-nek elmondta, az elnöknek 42 havi végkielégítés járt volna, ám ezt a kuratórium hosszas vita után a felére csökkentette.

Cselényi a Duna tévé esti háttérműsornak rendkívüli kiadásában azt mondta, a lépésre nem önmaga védelmében szánta el magát, hanem azért az intézményért tette, amelyért „él-hal”, és amelyben életének egy jelentős részét töltötte el.

Simkó János, a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöke a műsor másik vendége azt mondta, az elmúlt öt és fél évben Cselényi László elnöksége alatt a tévé eljutott mindenhova, ahol fontos a magyar szó, a magyar identitás. „A televízió sok díjat kapott, tevékenységével sokat tett a nemzetért és Európáért”.

Az sem véletlen, hogy Cselényi hivatalosan épp július 22-én távozik a televízió éléről. Aznap fogadja el a parlament az új médiarendszert felépítő törvényt, amellyel az elnök nem ért egyet, szerinte az új szabályozás elveszi a Duna TV gazdasági függetlenségét, és ezzel a szabad alkotás is megszűnik.

Cselényi lemondásáról az első hírek már napokkal korábban felröppentek, miután ülésezett a közalapítvány kuratóriuma. A testület összejövetelén ugyanis épp az elnök által kötött, s a Szabó László, fideszes elnökségi tag által kifogásolt szerződésekről volt szó. Szabó szerint a külső gyártású produkciókra szánt 1,4 milliárd forint 68–70 százalékát „lenyelték”.

Cselényi első reakcióiban viccnek titulálta a gyanúsítást, de rágalmazás miatt feljelentést is kilátásba helyezett. Az elnök a tegnapi műsorban újfent hangoztatta: a műsorgyártási szerződések „messzemenően jogszerűek, kizárólag a Duna TV érdekeit szolgálják, a műsorok rendben el fognak készülni”.

A Népszabadság értesülései szerint a felügyelőbizottság bekérette valamennyi vitatott szerződés bizonylatait és alvállalkozói szerződéseit, de még nincs hivatalos információ arról, hogy a milliárdos szerződések mögött hány alvállalkozó van, s azok pontosan milyen munkát és mennyiért végeztek.

A Fidesz eleve sokallotta, hogy ennyit költenek külsős gyártású produkciókra, ezért Szabó László már korábban érdeklődött a tévéelnöknél a szerződésekről. Válaszul Cselényi májusban beszámolót küldött a kuratóriumnak. Ebből derült ki, hogy mivel nekik nincs kapacitásuk, összesen nyolc produkciót készítenek külső gyártásban. Ezek után kezdett „nyomozni” Szabó László. Mint kiderült, a szerződéseket a tévéelnök nem közvetlenül a gyártókkal kötötte, hanem közvetítő cégekkel (ez a televízió szerint bevett gyakorlat), amelyek aztán továbbpasszolták, többnyire a producerek cégeinek, immáron jóval alacsonyabb összegért.

A nyolcból három dokumentumfilm, a másik öt film fikciós: a Gézengúzok ifjúsági sorozat, a Suli-buli pedig egy Harry Potter-klón. Szerepel a listán a Tűzvonalban 4. évadja, a Diplomatakereső című sorozat és az Egy különleges ember története című Superman-adaptáció. Ezek közül két dokumentumfilmet az ARAC nevű cégtől rendelték meg 185 millió, illetve 91 millió forintért, ahogy a Gézengúzokat is, 231 millióért. Utóbbi sorozatot sem az ARAC, hanem a producer Neményi Ádám cége, a Next Station gyártja. A 205 milliós Suli-buli elkészítésére (producere: Kálomista Gábor) a referenciával, honlappal nem rendelkező See Walker Kft.-vel szerződtek, miközben Cselényi beszámolójában Kálomista cége, a Megafilm Kiadó is fel van tüntetve, a gyártó tehát feltehetőleg a producer cége. Csakhogy velük már csak 64 millió forintra szerződött a fővállalkozó. Az Egy Különleges ember története szintén Kálomista-produkció, a fővállalkozó viszont a Jade Dragon Kft., a szerződött összeg pedig 162 millió forint – az alvállalkozó ez esetben 48 millióért szállított, állítja Szabó. A See Walker és a Jade Dragon egyébként egy címre van bejegyezve. Hábermann Jenő producer Tűzvonalját a Film-Art Kft.-től 228 millió forintért rendelték meg – a Hídember alkotójának sorozata volt az egyetlen, amit a fideszes kurátor rendben lévőnek talált. A Diplomatavadászra 223 millióért szerződtek a Meyer Consultinggal (ugyanakkor az elnök beszámolója a sorozat ötletgazdáját, a Parabel Stúdiót is nevesíti, amelynek honlapján referenciaként szerepel a sorozat).

Cselényi tájékoztatójában tehát egy produkciónál adott esetben több cég is fel volt tüntetve, a tévé honlapján elérhető szerződések között viszont csak a sok esetben valóban ismeretlen cégekkel kötött fővállalkozói szerződések szerepelnek – a többi tehát alvállalkozói. Csakhogy Szabó állítása szerint nem volt több alvállalkozó egy produkcióra, vagyis „tokkal-vonóval” a szerződött összeg harmadáért szállították le a filmeket.

Összesen öt, gyakorlatilag ismeretlen cégről van szó – az Origo egyiknek sem lelte nyomát a megadott címeken –, közülük kettőt tavaly októberben jegyeztek be, a másik hármat az elmúlt két évben. A különbségre úgy derült fény, hogy Szabó lekérte a Nemzeti Filmirodától, mekkora költségvetéssel jelentették le ezeket a produkciókat. Ekkor derült ki, hogy harmadannyit fizettek az alvállalkozóknak.

A tévéelnök szerint viszont még nincs és nem is lehet rálátásuk arra, hogy a fővállalkozónak hány alvállalkozóval és milyen nagyságrendű szerződései vannak, „de egyet tudunk: a hazai piacon teljesen átlagos percáron készülnek ezek a produkciók”. Az sem igaz szerinte, hogy fantomcégekről lenne szó: a Jade Dragonnak és a See Walkernek a XV. kerületi Thököly út 79. szám alatt bejegyezett székhelye van, és nem igaz, hogy az elmúlt két évben nem adtak volna be mérlegbeszámolót, továbbá úgy félmilliárd forintról szólnak a „jelentéktelen” cégek beszámolói.

A Népszabadság egyik kuratóriumi forrása szerint „az ügyet más megvilágításba helyezi, ha azt nézzük, hogy a közmédiumok folyamatban lévő átalakításában egyetlen médiumnak van még talpon elnöke, ez pedig a Duna.” A parlament valószínűleg július 19-én dönt a négy közszolgálati médium kuratóriumainak összevonásáról. A közmédiumok elnökeinek tehát amúgy is megszűnne a megbízatásuk – már ha a törvény hatálybalépésekor lesz még regnáló elnöke bármelyik intézménynek.