Csattanós pofon Orbánnak – még továbbiak jöhetnek

Wall Street Journal

A lap szerint az Európai Bíróság szakaszgyőzelemhez juttatta a Bizottságot a Magyarországgal folyó többfrontos csatában, amikor úgy határozott, hogy a közösség diszkriminációellenes jogszabályába ütközik a bírák, ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárának drasztikus csökkentéséről szóló törvény. Magyarország tavaly radikálisan átalakította jogrendszerét, új alkotmányt, illetve jó néhány sarkalatos törvényt fogadott el, amelyek kiváltották Brüsszel és civil szervezetek bírálatát. Ezek közé tartozott, hogy a bíráknak és ügyészeknek az eddigi 70 helyett 62 éves korukban kellett volna visszavonulniuk. Az indoklás szerint azért, hogy esetükben is összhangba hozzák a szabályozást a nyugdíjazás általános korhatárával.

Washington Post/AP

Az unió legfelsőbb bírósága szerint az életkor alapján igazságtalan megkülönböztetést jelent a magyar bírákkal szemben, hogy a hatalom esetükben lejjebb vitte a nyugdíjkorhatárt. Ily módon győzött az EU illetékeseinek álláspontja. Utóbbiak attól félnek, hogy Magyarország veszélyesen távolodni kezdett a demokratikus elvektől. A Bizottság egy sor kérdésben csatába szállt a magyar kormány álláspontjával, ideértve az igazságszolgáltatás függetlenségét, a jegybank önállóságát és a sajtószabadságot. Budapesten az illetékesek úgy reagáltak, hogy tudomásul veszik a döntést, illetve hogy az már egy nem létező jogszabályra vonatkozik, hiszen korábban az Alkotmánybíróság már elvetette. Orbán és a Fidesz 2010 óta arra használta fel földcsuszamlás-szerű győzelmét, hogy radikálisan átalakította az ország politikai, gazdasági és szociális berendezkedését. Az Európai Unió és az USA is aggályait fejezte ki amiatt, hogy az ország nem tartja tiszteletben a polgári szabadságjogokat, az EU vezetői pedig Brüsszelbe rendelték a miniszterelnököt, hogy a vitás ügyekről tárgyaljanak vele.

NZZ

Az Európai Bíróság helyt adott a Bizottság szerződésszegési keresetének és a bírákkal szembeni diszkrimináció miatt elmarasztalta Magyarországot. Brüsszel az év elején három ügyben indított eljárást Budapest ellen, mert attól tartott, hogy Orbán Viktor a maga politikai hasznára aláássa a jogállam elveit. Több száz ilyen ügy van az unión belül, ám csak kevés jut el a bíróságig. A magyarok esetében azonban a kezdeményezés szokatlan politikai töltetet kapott, hiszen alapkérdésekről van szó. Nos, a döntés Luxemburgban megszületett, a magyarok megsértették a közösségi jogot, de természetesen az ítélet nem foglal állást azzal a gyanúval kapcsolatban, hogy Orbán ily módon a neki nem tetsző bíráktól akart megszabadulni. De azért van helye az aggálynak, mármint hogy a vonatkozó jogszabály mögött politikai szándékok húzódnak meg, mert ugyan a magyar kormány a többi közt a bírák korösszetételének javítására hivatkozott a most megsemmisített jogszabály kapcsán, ám mint az Európai Bíróság rámutatott, 2014-től emelik az általános nyugdíjkorhatárt, tehát még nőni is fog az idősebb bírák, ügyészek aránya.

Egy másik cikkében a lap megállapítja, hogy az Európai Bíróság helyretette Orbán Viktort és leállította több száz bíró, az érintettek összesen egytizedének a kényszernyugdíjazását. Ha Magyarország nem tesz eleget az ítéletnek, akkor kemény pénzügyi szankció várhat a súlyosan eladósodott országra. Brüsszelben elégtétellel fogadták a döntést: Viviane Reding az illetékes biztos azt mondta: a helyzet kristálytiszta, a magyar fél megsértette az uniós jogot és most a lehető leggyorsabban módosítania kell a szabályozást. A luxemburgi határozat csattanós pofon a jobboldali miniszterelnöknek, akinek az ellenzék azt vetette szemére, hogy ily módon igyekszik elküldeni a neki nem szimpatikus bírákat és azok helyét a saját híveivel betölteni. Brüsszel más esetekben is aggódik, hogy a kormányfő túl erős befolyást gyakorol az igazságszolgáltatásra, illetve a médiára, és korlátozza a demokratikus vívmányokat. Például az adatvédelmi biztos függetlensége kapcsán, ami miatt a Bizottság szintén az Európai Bizottsághoz fordult. Brüsszel a külföldi cégekre kivetett különadó jogszerűségét sem hajlandó elfogadni.

FAZ

Az Európai Bíróság leállítja a magyar igazságszolgáltatás reformját. Orbán Viktor kényszernyugdíjazni akart bírákat, ügyészeket, közjegyzőket. Az ellenzék bírálta, hogy a párthívei számára akar helyet csinálni. Luxemburg most diszkrimináció miatt közbelépett. Ezt az ítéletet továbbiak követhetik, mivel Brüsszel más ügyekben is aggódik a demokrácia állapota miatt, lásd az adatvédelmi biztos fölötti ellenőrzést és a külföldi cégekre kirótt különadót.

Die Welt

Az Európai Bíróság jogellenesnek nyilvánította, hogy Orbán Viktor a korhatár leszállításával nyugdíjba akarja küldeni az idősebb bírákat és ügyészeket. A Bizottság fontos győzelmet aratott a jobboldali-konzervatív magyar kormánnyal szemben az elhúzódó vitában. Brüsszel úgy látja, hogy több magyar jogszabály beleütközik az európai szerződések és értékek betűjébe és szellemébe is. A luxemburgi ítélet csattanós pofonnal ér fel Orbán számára. Ráadásul még továbbiak jöhetnek (adatvédelmi biztos, különadók, stb.).

Süddeutsche Zeitung

Az európai bírák leállították a magyar igazságszolgáltatás átépítését. Orbán Viktor hivatalosan csupán a magyar bírák és ügyészek nyugdíjkorhatását kívánta leszállítani. Bírálói azonban azt feltételezték, hogy az igazi célja egészen más, saját embereit akarja pozícióba hozni. Az Európai Bíróság megálljt parancsolt a tervnek. A Bizottság az utóbbi hónapokban aggályait fejezte ki amiatt is, hogy a kormány túl nagy befolyást gyakorol a médiára, valamint a jegybankra is.

A luxemburgi döntésről beszámol a Franfurter Rundschau, valamint a Spiegel is.

Die Presse

A luxemburgi ítélethez írt kommentárjában az újság arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU-nak közbe kell avatkoznia, amint egy állam, mint Magyarország megsérti a közös szabályokat. Úgy értékeli, hogy Orbán sokat kockáztatott és nagyot bukott, hiszen a magyar Alkotmánybíróság után az uniós bíróság is megengedhetetlennek minősítette a bírák korai nyugdíjazását. Mint írja, a kétharmadból folytán a mindenhatóság csalóka érzete vezette a miniszterelnököt az alaptörvény vitatott megreformálására. De elsiette a dolgot. A Bizottság három eljárást is indított Budapest ellen, mégpedig jogosan: a magyaroknak egy közösség tagjaként tartaniuk kell magukat a szerződésben rögzített játékszabályokhoz. Ám a unió döntéshozóinak is le kell vonniuk a tanulságokat: a Bizottságnak és a 27 tagországnak gondosan ügyelniük kell a szerződések betartására. Csak így lehet nyomást gyakorolni az érintett államra az igazságszolgáltatás és a jogrendszer rendbetétele érdekében. Az bizonyos, hogy néhány kérdésben meg lehet kérdőjelezni az EU beavatkozását a nemzeti ügyekbe. Ám ott, ahol a demokrácia és a jogállamiság van veszélyben, nem csak jogos, hanem egyenesen kötelező a felszólamlás.

Neuer Kronen Zeitung

Az Európai Bíróság elítélte Magyarországot a bírák kényszernyugdíjazása miatt. A magyar igazságszolgáltatásban a hetvenéves nyugdíjkorhatár csaknem 150 évre tekint vissza, míg csak az Orbán-kormány meg nem akarta változtatni. A Bizottság azonban Luxemburghoz fordult, mivel veszélyben látta a bírák függetlenségét. Ugyanis sok bírót idő előtt elküldtek volna és Orbánhoz közelálló jogászokkal váltották volna fel őket. A 274 érintett bíró most a munkaügyi bíróságoktól kérheti jogai visszaállítását. A szocialisták részéről Bárándy Gergely úgy értékelte: kudarcot vallott a kormányfő kísérlete, hogy bekebelezze az igazságszolgáltatást. Gyurcsány Ferenc szerint pedig a kabinetnek bocsánatot kell kérnie a bíráktól, kártérítést kell fizetnie és vissza kell nekik adnia korábbi munkahelyüket. Hozzátette: az Európai Bíróság egy tudatos politikai támadást állított le.