Csak okos népeknek lehet okos falujuk, de Magyarországon is megpróbálkoznak a dologgal
Nemrég Lakiteleken mutatták be az Okosfalvak elnevezésű jövőbeli uniós programot, amely a tízezer fő alatti kistelepülések technikai-innovációs felzárkóztatását tűzte ki célul. A helyszínválasztás szimbolikus, hiszen az itt megtartott 1987-es ellenzéki találkozótól datálódik az egypártrendszer lebontása, de a falu jelenlegi helyzete jól érzékelteti, hova jutottunk bő három évtized alatt. Költségvetési milliárdok folynak az egykori találkozót szervező Lezsák család által irányított Lakiteleki Népfőiskola fejlesztésére, miközben a település alapvető infrastrukturális-szolgáltatási gondokkal küzd. Míg Lezsákék sikeresek, a község pályázatai sikertelenek, igaz, a település vezetése és képviselő-testülete független lokálpatriótákból áll, nem politikai hűbéresekből.
Lezsák Sándor választókörzetében a nagyszámú hallgatóságot az sem riasztotta el, hogy az Okosfalvak programot Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottság tagja, a Smart Villages projekt motorja mutatta be. Szanyi 2015-ben kezdte el az építkezést az európai ökoszociális falvak kialakításának kezdeményezésével, 2017-ben pedig már az Európai Bizottság, valamint hat biztos is támogatta az Okosfalvak koncepcióját.
Napelemek a Zala megyei NagypálibanA lakiteleki fogadtatás rendkívül pozitív volt. Több helyi lakos és gazdálkodó is úgy vélte: végre egy program, amely nem a másikra mutogat, hanem velük foglalkozik, az ő véleményükre kíváncsi, és nem attól függ a támogatottsága, hogy kinek milyen politikai kapcsolatai vannak. A falvak modernizálásának érdekében persze már eddig is futottak különböző programok, amelyek nagyrészt a kistelepülési internetfejlesztésekről, a kultúrházak akadálymentessé tételéről szóltak, de ezek önmagukban még nem tették népszerűbbé a kistelepülési életmódot.
Az Okosfalvak program átfogó európai koncepció a helyben maradás ösztönzésére. A vidéki élet innovációs lehetőségeire íródott, lehetséges kitörési pontot mutatva a nagyvárosi urbanizációtól megcsömörlött fiataloknak. A program összhangban van az unió következő ciklusbeli agrártámogatási filozófiájával, amely nem a földkoncentrációt ösztönzi, inkább a kisebb termőparcellát és a kevesebb vegyszerhasználatot preferálja – ezzel ösztönözve a helyben maradást. Általános tapasztalat ugyanis, hogy az eddigi rendszerek a nagybirtokok koncentrációját segítették, amit a magyar kormány még tovább erősített különféle politikai beavatkozásokkal, például az állami földek tartós használatba adásával, illetve piacfelvásárló, rossz privatizációkkal.
Az eddigi uniós agrártámogatások elsősorban a nagygazdát, a farmert preferálták, az Okosfalvak program címzettjei viszont a polgármesterek, a helyi véleményvezérek, illetve a kis közösségek, amelyek maguk formálhatják és alakíthatják az igényeiket.
– Ez teljesen más filozófiájú program, jóval centralizáltabb, viszont a tervek szerint nemzeti kvóták nélkül fog működni, így bárkinek a kezdeményezését felkarolhatja, aki tenni akar a településéért – mondta a 168 Órának Szanyi Tibor.
A szocialista képviselő hosszan sorolta az eddigi nemzetközi ötletbörze eredményét. Lehetőség lesz például csatlakozni egy olyan applikációhoz, amely összehozza a kistermelőket és az igényeket, ezzel is rövidítve az utat a gazdáktól a felhasználókig, de ugyanilyen formában meg lehet majd szervezni – akár települések között is – az iskolabuszt, a sport- és szakköri járatot, a kirándulást vagy csak egy magánbevásárlási fuvart a városba. Be lehet csatornázni az igények közé a környező éttermeket, vendéglátóhelyeket, lekötni a napi maradékaikat, megszervezni a közösségen belül a kiszállítást, az idősgondozást, de létre lehet hozni akár egy fűtésszövetkezetet is, amelynek a hagyományos vagy alternatív energiával működő hőközpontjára rácsatlakozhatnak a környező ingatlanok. A kereskedelem, a megélhetés rugalmassá tétele mellett megvalósítható többek között a telemedicina-szolgáltatás, amelyen keresztül konzultálni lehet az orvossal, de ilyen formában működhetne a jogi vagy hivatali tanácsadás mint a gyakorlati teendők előszobája.
– Hosszú évek óta zajlanak kutatások ezen a területen, és bármennyire is furcsán hangzik, de van algoritmusa a vidéki boldogságmérésnek, és az eredmények azt mutatják: nem a munkahelyteremtés az elsődleges probléma a kistelepüléseken, hanem a már meglévő dolgok megsegítésének, továbblendítésének hiánya. Nagyon fontos például a nők szerepének a megtalálása egy falusi közösségben, mert ha egy nő, egy édesanya kaphat képzést, feladatot akár részmunkaidőben is, a példák szerint ez akkora erővel bír, hogy a család máris helyben marad – magyarázta Szanyi Tibor. Szerinte a lényeg az önszerveződés: akiknek határozott elképzelésük van arról, miképpen szeretnék modernizálni társadalmi, gazdasági, környezeti feltételeiket, azoknak nyert ügyük van.
Tény, mindezen elképzelések megvalósíthatóságának alapja a hazai önkormányzatiság megmaradása.
Az Európai Parlament a Smart Village előkészítési szakaszára 800 ezer eurót biztosított, az alapfeladatok ellátására pedig további 3,3 millió eurót, majd idén még négymillió euróval támogatja a projektet.
– Tulajdonképpen csak okos népeknek lehet okos falujuk – mondta lapunknak Csatári Bálint geográfus, a Magyar Tudományos Akadémia emeritus kutatója. – Mindenkinek az az érdeke, hogy ezek a tájak megmaradjanak a jövő generációk számára, de nemcsak az európai, hanem a magyar vidéknek is rendkívül különbözőek az adottságai, a gazdasági-társadalmi fejlettségi szintjei. Hazánkban a szegénység, az elöregedés, bizonyos falucsoportjaink gettósodása, a jövőkép hiánya olykor együtt is jellemző egy-egy térségre. Nagy talány, hogy egy ilyen típusú projekt, mint az Okosfalvaké, képes-e javítani a helyzetükön, hiszen az elmúlt másfél évtizedben a vidéket megcélzó felzárkóztató projektek azért nem lettek sikeresek, mert alig számoltak a hely szellemével, a települések lényegével, a lokális összefüggésekkel. Ezért az Okosfalvak esetében elsősorban a komplex megoldásokat kellene preferálni.
Csatári Bálint szerint a vidéki táj és a helyi társadalom már ma sokkal többet tesz le Európa jelképes asztalára, mint az élelem, mert felértékelődik a közhaszon, a természeti élettér, amit a vidék és a falvak a város számára képesek nyújtani, előállítani és fenntartani. A vidéki természeti erőforrások fenntartható használatához a várható klímaváltozások miatt azonban új tudásra és olyan projektekre lesz szükség, amelyek felkészítenek a változásra.
