Csak hízik az állami bürokrácia
A tavalyi költségvetés zárszámadása alapján jól látszik, hogy 2015-ben a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 560 000 fő volt. Ez mintegy 25 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Feltűnő ez a növekedés – jegyzi meg az elemzőcég –, mivel a kormány deklarált célja, hogy csökkenti az állami bürokrácia létszámát és ezzel szabadít fel munkaerőt a versenyszféra számára.
A gazdasági válság óta 315 000 fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma. Ez ugyanakkor önmagában félrevezető adat, hiszen az Orbán-kormány több területen is átalakította a fenntartói, „üzemeltetői” viszonyokat. Így a központi igazgatáshoz került az önkormányzatoktól az egészségügyi intézmények egy része, az oktatási rendszer jelentős része, az önkormányzati államigazgatási feladatok egy része. Ez nyilvánvalóan változásokat hozott a létszámadatokban is.
Többen dolgoznak az államnak
2008-ban a 245 000 központi költségvetési dolgozó mellett volt 470 000 önkormányzati alkalmazott (beleértve a választott tisztségviselőket és az önkormányzati szervek más alkalmazottait). 2012 óta megfordult a tendencia, és már a közvetlen kormányalkalmazottak száma lett a nagyobb. Az elmúlt években a költségvetési zárszámadásban már nem hozta nyilvánosságra a kormány, hogy mennyien dolgoznak a helyi önkormányzatok felügyelete alatt, de a Policy Agenda becslései szerint ez körülbelül 280 000 főre csökkent.
A két időszakot összehasonlítva az látszik, hogy 2008-hoz képest 17 százalékkal többen dolgoznak az államnak, ami személyi kiadásokban 18 százalékos növekedést jelent. Emellett 2008 és 2015 között a költségvetési intézményekben dolgozók rendszeres bruttó jövedelme nem változott, tehát a gazdasági válság után az állam a saját dolgozóinak a fizetését nem növelte, viszont több embert foglalkoztatott. Ebben a mostani kormány intézkedései mellett hatása volt annak is, hogy 2009-ben kivezették a 13. havi bért, ami jelentős bércsökkenést okozott.
Az adatokat vizsgálva nem jobb a helyzet 2010 óta. A mostani kormány hatalomra kerülésekor körülbelül 735 000 fő dolgozott az önkormányzatoknál és a központi költségvetésnél, ennek a személyi kiadási oldala 2,087 milliárd forint volt. A tavalyi évhez viszonyítva ez 20 százalékkal kevesebb volt.
Még mindig növekszik a vezetők száma
A kormányban 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12 584 vezető volt, és 69 milliárd forintot tett ki rendszeres személyi juttatásaik összege (ehhez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek adatait nem közölte a kormány).
Ugyanez a szám 2014-re már 17,7 ezer főre bővült, és a bérük összege már 104 milliárd forintot vitt el a közös büdzséből. 2015-ben pedig tovább növekedett a vezetői állomány, 19 000 főre, amely 110 milliárd forintba került. Nyilván ebben nincs benne az idén bejelentett és részben már levezényelt háttérintézmények átszervezése, amely elvileg csökkenti a vezetői szintek és a kormány alkalmazottainak létszámát.
A jelenlegi kormány – emlékeztet a Policy Agenda – a hatékonyságjavítást tűzte ki célul, miközben erősen centralizál. A bürokrácia leépítése azonban ennek némileg ellentmondó feladat, amely eddig láthatólag nem is sikerült.
Önmagában a szervezeti racionalizálás – az esetleges párhuzamosságok megszüntetése – még nem teszi lehetővé 100 000 állami alkalmazott kirúgását, mint ahogy ezt a kormány szeretné. Nagy politikai bátorság kellene az elemzőcég szerint egy ekkora átalakításhoz, amely egyúttal hatással lenne az állami feladatok számára is. A Policy Agenda szerint nem valószínű, hogy a Fidesz valójában ezt akarná.
