Covid-mérleg: Magyarország világelső halálozásban, EU-első oltásban
Egymillió főre vetítve Magyarországon haltak meg a legtöbben a koronavírus-fertőzésbe a világon a járvány kezdete óta. Az oltások terén viszont az EU-ban elsők vagyunk.
Az oltások terén, a keleti vakcináknak köszönhetően jól teljesít Magyarország, első helyen áll az Európai Unióban, és csak Málta, valamint az Egyesült Királyság előzi meg Európában, ugyanakkor lakosságarányosan itthon haltak meg a legtöbben az egész világon – derül ki a kormányzati koronavírus-oldal adataiból grafikonokat készítő Pártos Balázs Facebook-posztjából.
Egymillió főre vetítve Magyarországon 2884-en haltak meg a járvány kezdete óta májusig. A második Csehország, a harmadik Montenegró; előbbi 2733, utóbbi pedig 2391 halottal.
Egy másik táblázatból, amely a hazai relatív halálozási adatokat tartalmazza, az derül ki, hogy tavaly november–decemberben volt nagy növekedés, amelynek a szerző szerint szeptember–októberben ágyaztunk meg. Pontosan ugyanez ismétlődött meg idén tavasszal. Mint írja, január–februárban lehetett volna zárással megfogni, nem tették. A március–április szabadult el, több mint 6 ezer halottal havonta.
Átoltottságban ugyanakkor Magyarország vezeti az európai összesítést, így már júniusra meglehet a felnőtt lakosság, Európai Bizottság által kitűzött 70 százalékos vakcinázottsága. Az Európai Bizottság azt tűzte ki célul januárban, hogy a felnőtt lakosság 70 százaléka kapja meg legalább az első oltását nyár végére, azonban ez az első negyedéves tendenciák szerint a legtöbb helyen nehezen tűnt elérhetőnek, mindössze öt ország tudta elérni azt, hogy a 80 év feletti lakosság 80 százaléka beoltott legyen az időszak végére. Ez annak is a következménye, hogy az AstraZeneca kevesebb vakcinát szállított az EU-ba a megállapodásban foglaltaknál, valamint, hogy a vérrögképződésről szóló hírek után számos országban leállították, vagy korlátozták az azzal történő oltást.
A második negyedévben azonban úgy tűnik, javul a tempó, és egyre több ország veszi fel az előirányzott sebességet – derül ki a Politico gyűjtéséből. Magyarország a keleti vakcinák bevonásának köszönhetően vezeti az EU lakosságarányos átoltottsági rangsorát, és amennyiben a jelenlegi oltási sebesség fenntarthatónak bizonyul – ez nagyban függ az oltásra jelentkezők számától – nyár végére a felnőtt lakosság körében közel száz százalékos lehetne az átoltottság, csakúgy mint Máltán, és az Egyesült Királyságban.
Amennyiben a jelenlegi napi oltási számot képesek lesznek fenntartani, Németország, Spanyolország, Svédország, Olaszország, Írország, Lengyelország, Franciaország, Litvánia, Észtország, Dánia és Ausztria is elérheti a 70 százalékos álomhatárt, a legrosszabb helyzetben egyértelműen Bulgária van, amely mindössze 25 százalékos átoltottságra számíthat a jelenlegi tempóban nyár végére. Magyarországon, az Egyesült Királyságban és Máltán már júniusra, míg a többi említett országok nagyrésze augusztus-szeptember tájékán érheti el a 70 százalékos határt.
A legalább egy oltásban már részesültek Máltán és az Egyesült Királyságban vannak a legtöbben, mindkét ország esetében 50 százalék feletti arányról beszélhetünk, míg idehaza ez az arány 42 százalékot mutat. A Politico cikkében kiemelik: azt is számításba vették, hogy az egyes országok milyen vakcinatartalékokkal és megállapodásokkal rendelkeznek. Azt írják, miután egyre több vakcinát engedélyeznek, a kontinens országaiba áramló oltóanyagok száma jelentősen növekedni fog. Az oltási ütem fenntarthatóságában azonban komoly kételyeket kelt az oltásszkeptikusok csoportja.
(Kiemelt kép: Vas Istvánné szakápoló beolt egy férfit az orosz Szuptnyik V koronavírus elleni vakcina második adagjával a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház oltópontján, 2021. május 2-án. Fotó: MTI | Komka Péter)
