Civilkár

– Több munkatársunktól meg kellett válnunk – mutat körbe az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) üres irodáiban Morvay György, a szervezet elnöke.
Egyetemi padból került ide, tíz éve dolgozik az egyesületnél jogászként. Most ő itt az elnök meg a postás. Reggelente megy a levelekért, az egyesületnél dolgozó szakvizsgás jogász – akit minimálbéren tudnak csak foglalkoztatni – iktatja a küldeményeket, takarít az irodában.

„Magad, uram, ha szolgád nincsen!”-hangulatban telnek a napok. Több száz aktivistájukat nem tudják már kifizetni. Igaz, ők egy évben összesen harmincezer forint körül kaptak, de most még ennyi sincs az egyesületnek. Az OFE-nak több mint negyven helyen volt irodája, ebből többet már felmondott.

A központ után háromhavi bérleti díjjal tartoznak, nem fizették ki még a közszolgáltatókat sem. Morvay György „szerelemből” végzi a munkát.

Az elnök azt mondja, az állam tavaly még háromszázmillió, idén már csak száznegyvenkilencmillió forintot különített el a fogyasztóvédő civilek támogatására, de az utóbbi pénz egy részét is zárolták. Az előző pályázati ciklus május 31-én lejárt, újabb tendert a gazdasági tárca nem írt ki.

A több mint húsz civil fogyasztóvédelmi szervezet most bajban van. Pedig szükség lenne rájuk. A felmérések szerint a magyar nem annyira tudatos fogyasztó, mint német társa, de a recesszió miatt már egyre többen odafigyelnek arra, mit vesznek.

Sokan nincsenek tisztában a jogaikkal. Szükség van arra, hogy a cégek hatalmaskodásaival szemben valaki megvédje őket, segítsen eligazodni a jogszabályok között. Erre jók a fogyasztóvédő társadalmi szervezetek, amelyek akár közérdekű perrel, felvilágosítással, oktatással állnak a vásárlók mellé. A kormány most ezeken a civileken is spórol.

– Így lehetetlenné válik a fogyasztók tájékoztatása – mondja Morvay György.
Panasz és tanácstalanság akad bőven: „Mit tegyek, ha levált a cipőm sarka? Ha az áramszolgáltató milliós számlát küldött?”
Ha a fogyasztók a törvényekre hivatkozva lépnek fel az őket megkárosító cégek ellen, akkor a tapasztalatok szerint már szabályos jegyzőkönyvet készítenek a vállalkozók, és másként állnak a reklamációhoz. Vidéken könnyebb a civil fogyasztóvédők helyzete, hiszen szinte mindenki ismer mindenkit. Sokszor egy telefon is elég.

Már az unió is felkapta a fejét arra, ami a fogyasztóvédő civilekkel Közép- és Kelet-Európában történik. „Továbbra is nehéz, ráadásul esetenként romlik a helyzetük” – állapította meg a tagországok fogyasztóvédő csoportjait tömörítő brüsszeli szervezet (BEUC) jelentése, amely aggasztónak tartja a szervezetek állami támogatásának mérséklését.

Monique Goyens, a szervezet vezérigazgatója úgy fogalmazott: a nemzetközi gazdasági válságra nem az a megfelelő válasz, hogy csökkentik a hozzájárulást, hiszen ezekre a mozgalmakra a krízis idején fokozott szükség van.

Az unión és a hazai büdzsén kívül máshonnan a szervezetek nem nagyon kaphatnak pénzt.

– Mennyire lennénk hitelesek, ha egy multi kitűzőjét hordanánk? – tárja szét a kezét Morvay György.

– Átstrukturálódott a fogyasztóvédelmi szakma – magyarázza Hajnal Zsolt, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének (FOME) vezetője.
Ők négy alkalmazottal, összesen három – vidéki és fővárosi – irodában, számos önkéntessel dolgoznak. Szerinte a hangsúlyt a gyengébb, rászorultabb csoportok védelmére kell helyezniük.

A FOME kicsit jobb helyzetben van a többi fogyasztóvédőnél, de ők is megérzik az állami pályázatok hiányát. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével közösen tanácsadó hálózatot működtetnek, pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokban jogi és szakmai tanácsot adnak, illetve segítenek megérteni és kiválasztani a fogyasztó igényeinek megfelelő terméktípust (részvény, állampapír, lakásalap stb.).

Miért hozzájuk fordulnak a fogyasztók? Mert nincs más. Az állami fogyasztóvédelemhez, a hatóságokhoz magánjogi jellegű panaszaikkal nem mehetnek az emberek.

– Az uniós normák és egy sor legfelsőbb bírósági döntés miatt az államnak ki kellett vonulnia a magánjogi szerződéses viszonyok intézéséből. Így az állami hatóságok csak a jogszabályok betartása felett őrködnek, egyfajta piacfelügyelő szerepet töltenek be – magyarázza Hajnal Zsolt.
Szerinte a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek szerepvállalása – különösen ami a fogyasztói tanácsadást illeti – megkérdőjelezhetetlen. Ha a működésük ellehetetlenül, nem lesz, akire számíthatna a vásárló.

– A piacról pedig nem szerezhetünk támogatást, hiszen az általunk közvetített tanács és információ nem lenne többé hiteles és független – mondja a FOME elnöke.
Pedig a kormány – Simon Gábor szerint – éppen erre biztatta őket.

A parlament fogyasztóvédelmi bizottságának szocialista elnöke szerint a kabinet igyekszik leértékelni a civileket, a fogyasztóvédelmet – amely korábban társadalmi ügynek számított – egyfajta belgazdasági üggyé silányítani.

A szaktárca lapzártáig nem válaszolt kérdéseinkre. Így csak a kormány szakmai vitára bocsátott fogyasztóvédelmi stratégiájára támaszkodhatunk. Ebből látszik, hogy a kabinet nem értékeli nagyra a civilek munkáját.

Az irat úgy fogalmaz: a civilek támogatása a jelenlegi formájában nem folytatható tovább. A pályázati eszközök felhasználása hatástalan, nem hatékony a szervezetek működése, csak kevés egyesület tud a fogyasztóknak tényleges segítséget nyújtani.

Kevés tehát a kormányzati pénz, és sok az éhes száj?

Simon Gábor szerint másról van szó: a kabinet azért néz ferde szemmel a civilekre, mert mozgalmukban a politika kevésbé tud érvényesülni. Úgy látja, a fogyasztóvédelem kikerült a kormányzati prioritások közül.

– Jellemző, hogy hónapokba telt, mire a fogyasztóvédelem megtalálta a helyét és felelősét a kormányzati struktúrában. Pedig az előző ciklusban kiemelt helye volt a szociális tárcánál – mondja a bizottsági elnök, aki szerint a Fogyasztóvédelmi Tanács – amely korábban a gazdaság, a kormányzat és a civilek egyeztető fóruma volt – most kormányzati feladatkiosztó szervezetté változott.

A civilek úgy látják, ad hoc jellegű volt a tanácsba meghívottak névsorának összeírása. Bekerült egy helyi mozgássérült-egyesület, de a második legnagyobb fogyasztóvédő egyesület, a FOME nincs is ott a meghívottak között.

Simon Gábor szerint a kormány igyekszik ellehetetleníteni a civileket, pedig ők a kiszolgáltatottakon segítenek, és olyan közfeladatot látnak el, amelyre az állam nem képes.

Nagy lesz a kár.