CDU-képviselő: Nincs megoldás a menekültek uniós elosztása nélkül
Magyarország csak egészen kivételes esetben fogad be Szerbiából érkező menedékjogkérőket, mert azok demokratikus jogállamból jönnek – jelentette ki Gulyás Gergely. Német képviselőtársa viszont arról beszélt, hogy a menekülteknek az unióban való arányos elosztása nélkül nincs megoldás a kérdésre.
A kijelentések a CDU-hoz tartozó Adenauer Alapítvány és partnere, a Polgári Magyarország Alapítvány tegnapi rendezvényén hangzottak el.
Az alkalmat a Bundestag német–magyar baráti csoportjának budapesti látogatása adta. Vezetője, Michael Stübgen a múlt héten lapunknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy menekültek és menedékjogot kérők befogadása európai feladat, amelyből az unió minden tagállamának részt kell vállalnia. „A befogadást megtagadni nem lenne sem európai, sem keresztény magatartás, és nem is lenne összeegyeztethető a lisszaboni szerződésben megfogalmazott közös értékekkel, mindenekelőtt az emberi méltóság tiszteletével, a szolidaritással és a megkülönböztetés tilalmával.”
Az egyébként Kelet-Németországból származó lelkész-képviselő ezúttal megismételte álláspontját, mondván: nincs más megoldás, mint a menekülteket az unió országaiban arányosan elosztani, „szolidaritás nélkül nem fog menni”. Stübgen szerint Görög- és Törökországban kellene – uniós segítséggel – táborokat felállítani.
A képviselő elmondta, hogy Németországnak jó tapasztalatai vannak a bevándorlók integrálásában: ment az a hatvanas években érkezett jugoszlávokkal, olaszokkal, és a később érkezett törökök beilleszkedése is javulást mutat. Németország ma is kész olyan bevándorlók fogadására, akár a Nyugat-Balkán országaiból is, akikre a munkaerőpiacnak szüksége van és megfelelő képességekkel rendelkeznek, mondotta.
Gulyás Gergely Fidesz-képviselő, a magyar–német baráti csoport alelnöke szerint „az európai baloldal, benne a magyar, tartalékot lát a bevándorlókban”. Gulyás elutasította az uniós tervet a menekültek elosztására azzal, hogy a kérdés legfeljebb akkor kerülhet majd napirendre, ha a schengeni határok biztosításával megfékezték az áradatot és kialakult, ki az a „néhány tíz- vagy százezer ember, aki valóban jogosult politikai menedékre”. A migránsoknak addig elsősorban törökországi táborokban kellene megvárniuk, mikor térhetnek vissza hazájukba, Szíriába.
A képviselő azzal vádolta az európai baloldali értelmiséget, hogy miközben támogatja a migrációt, szemet huny a távolabbi tragédia, afrikaiak éhhalála felett. Gulyás szerint az EU-tagjelölt országoknak, mint Szerbia és balkáni társai, ugyanúgy kötelességük az uniós jog megtartása, mint a tagállamoknak. Az EU-nak nem érdeke a tömeges bevándorlás, a kialakult helyzet az uniós vezetést kérdőjelezi meg, hangoztatta.
Sajátos színt adott a rendezvénynek a vitavezető, Jan Mainka a Budapester Zeitungtól. Kijelentette, hogy a magyar kormány intézkedéseivel „a német adófizetők pénzét védi”, majd feltette a kérdést a német képviselőknek: a fejlemények tükrében nem kellene-e Németországnak bocsánatot kérnie a magyar kormánytól a korábbi bírálatokért? Miután a felhívás válasz nélkül maradt, a vitavezető a két ország jobb együttműködését szorgalmazva „ kettős tengelyt” javasolt – feltehetően nem tudva, mit mond ez azoknak, akik ismerik a történelmet.
