Brutális mértéket öltött a gyermekek elleni erőszak 2017-ben

Háborús zónákban élő pajzsként használt kiskorúak, kényszerrel besorozott gyerekkatonák ezrei, öngyilkos merényletre kényszerített iskolások – tragikus képet fest az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) a világ szerencsétlenebb részeire születettek sorsáról, akiket hiába véd kiemelten a nemzetközi jog, erre a szemben álló felek általában magasról tesznek.

Manuel Fontaine, az ENSZ gyermekjogi szervezetének elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a szintű brutalitás nem válhat új normává.

Ám a 2017-es jelentés szerint a nemi erőszak, a kényszerházasság, a gyerekek elrablása és rabszolgasorba taszítása már-már hétköznapi eljárásnak számítanak olyan országokban, mint Irak, Szíria, Jemen vagy éppen Nigéria, Dél-Szudán és Mianmar.

Csak Afganisztánban az idei év első kilenc hónapjában 700 gyereket gyilkoltak meg. 

Ráadásul a háborús övezetekben, így Dél-Szudánban, a Közép-Afrikai Köztársaságban vagy Jemenben rengeteg gyereket küldenek harcba. Szomáliában, Afrika legfiatalabb államának egy részén a gazdaság gyakorlatilag összeomlott, az éhezés pedig mindennapos. A helyi gyerekeknek is szomorú sors jut, a 2013 vége óta jelentős fegyveres villongások következtében több mint 19 ezer gyerekkatonát soroztak be, és 2300-an sérültek vagy haltak meg azóta. Sőt, Szomáliában csak idén több mint 1700 gyerekkatonát soroztak be.

Emberhez méltó életet érdemelnének

Ám nemcsak a magyar fül számára egzotikusan hangzó, távoli helyeken, hanem az Európai Unió tőszomszédságában, Ukrajnában sem hagy a háború nyugodtan felnőni senkit: az ország harcok sújtotta keleti részén, egész pontosan Luhanszk és Doneck határain, mintegy 500 kilométeren

220 ezer gyermek él a taposóaknák okozta fenyegetésben közvetlen lakókörnyezetén belül.

Az UNICEF szerint a határvonal ma a világ egyik leginkább elaknásított területének számít. A taposóaknák már csak azért is óriási kihívást jelentenek, mert amíg egy darabot már 3 és 30 dollár közötti összegért is meg lehet venni, hatástalanításának költsége háromszáz és ezer dollár között mozog.

A tanulmány kitért a családon belüli és az iskolai erőszak kérdéskörére is. Az iskolai bántalmazás csak a világ felében tiltott teljesen. Magyarországon 2004 óta – vagyis uniós csatlakozásunk óta – törvényileg tiltják az otthoni testi fenyítés minden formáját is, ám ez – mint a jelentésből kiderül – csak a világ országainak 9 százalékban van hasonlóképp. Ráadásul, ahogy a tapasztalatok mutatják, ez sem jelent sokat. 

Magyarországon a diákok 27 százalékát éri valamilyen fajta testi bántalmazás az iskolában és nagyjából ugyanennyien jelezték, hogy másokat bántanak. Az otthoni bántalmazást szenvedők arányait sokkal nehezebb kimutatni.

A gyermekek kiszolgáltatott helyzetét ráadásul nem csupán az őket érintő fizikai, s lelki erőszak, hanem a szegénység és a nyomor terjedése is súlyosbítja. Mindez ugyanis újabb háborúkhoz, s újabb erőszakhoz vezet. Az ENSZ gyermekalapja ezért újfent felszólította a nemzetközi közösség tagjait, hogy:

tartsák be a gyermekek jogainak védelmére vonatkozó nemzetközi egyezményeket.