Brókerbotrány: merre gurul tovább a hólabda?

Ahogy ez előre látható volt, a Buda-Cash botrányával elindult a hólabda, és nem tudni, végül hol áll meg. A következő a dominósorban a Hungária Értékpapír bróker volt, ahol előbb néhány százmilliós, majd már többmilliárdos ügyről beszéltek, az igazi nagy hal azonban a Quaestor-csoport lett, amellyel a hiányzó pénz már – ha hinni lehet a hivatalos nyilatkozatoknak – több százmilliárdra emelkedett. A Quaestor annyiban hasonlít a Buda-Cashhez, hogy szintén több tucat, egymással szinte átláthatatlan kereszttulajdonlásban lévő vállalatok hálózata, amelynek középpontjában a brókercég áll.

Ez utóbbi számos bűncselekmény gyanúját felvető szabálytalanságot követett el, amelyek egy részét egy vizsgálat két évvel ezelőtt feltárta, de az üzelmek folytatódhattak tovább, akárcsak a Buda-Cash esetében. Jelentős eltérés viszont, hogy míg a Buda-Cash az ügyfeleket nem létező értékpapírokkal csapta be, és a piramisjáték fedezetére bankokat hozott létre, nagyrészt onnan nyúlva le pénzeket, addig a Quaestor saját kötvénykibocsátással finanszírozta magát. Ebből a bevételből hosszú távra, főként ingatlanokba fektetett be, miközben az ügyfeleinek magas fix kamatot ígért a bármikor visszaváltható kötvényekre. Törvényszerű volt tehát, hogy előbb-utóbb likviditási problémái lesznek, azaz nem tudja majd kifizetni a kamatokat és a visszaváltott kötvényeket.

Ez most a brókerbotrány nyomán villámgyorsan be is következett. Az csak hab volt a tortán, hogy az MNB szerint az engedélyezett 70 milliárdos kibocsátás felett további 150 milliárdért adtak el saját kötvényt, amire hiányzik a fedezet. Matolcsyék bejelentéseit persze nagy elővigyázatossággal kell kezelni, mert túl hirtelen állnak elő horribilis számokkal, és egyelőre nem tudni, mennyi ebből a tényleges veszteség. A tisztánlátást nagyban nehezíti, hogy a korrekt és visszafogott tájékoztatás helyett az MNB és a Fidesz inkább vihart kavar, és a felelősséget próbálja másokra hárítani a kirobbant ügyekben. Ezzel egyrészt pánikot kelt a befektetők körében, másrészt politikai síkra tereli a dolgot, ami nem segít a problémák megoldásában.

A szokottan arrogáns Rogán Antal még most is szocialista brókerbotrányt emleget, holott már kiderült, hogy a Buda-Cash volt vezetője csak névrokona a szocialistákkal összefüggésbe hozott embernek. Még mindig egy 2009-es törvényre hivatkozik, amely ötévenkénti ellenőrzést tesz kötelezővé a brókercégeknél, szót sem ejtve arról, hogy ezt akkor a Fidesz is megszavazta, olyannyira egyetértve vele, hogy a felügyeleti törvényt a párt parlamenti kétharmada azóta kétszer írta át, de az öt év változatlan maradt. Arról is hallgatnak Rogánék, hogy a 2010-es átfogó vizsgálat kemény megállapításainak korrigálását miért nem ellenőrizte senki. A vehemens megmondó ember észre sem vette, hogy magukat kompromittálta, amikor azt állította, hogy már öt éve is hiányozhatott 45 milliárd. Ha így volt, miért nem vették észre, és miért hagyták, hogy százmilliárdra nőjön?

A fideszes kommunikáció a Quaestor ügyében bajban van, mert még vádaskodni sem tud a szocik ellen. A cégcsoport fő tulajdonosa, Tarsoly Csaba ugyanis közismerten jó viszonyban van fideszes vezetőkkel, számos fénykép és az elmúlt négy évben kötött állami üzleti megállapodás tanúskodik erről. A legpikánsabb fejlemény az, hogy az MNB csupán néhány hónapja, tavaly novemberben adott engedélyt a Quaestornak saját kötvénykibocsátásra 70 milliárd forint értékben. Hogyan, milyen vizsgálódás után merték ezt megtenni, ha most ugyanaz az MNB 150 milliárdos fedezetlen kötvényállományról beszél?

A vádaskodó handabandázás helyett arra adjanak választ Orbánék, hogyan fordulhatott mindez elő. Miért totálisan alkalmatlan a Nemzeti Bank mint bankfelügyelet arra, hogy megvédje az embereket a nyilvánvaló csalásoktól és visszaélésektől? Nem létezik, hogy több százmilliárdot néhány cég úgy el tud tüntetni, hogy az nem tűnik fel senkinek a felügyeleti szerveknél. Mikor fogják ezt kivizsgálni, a tényleges felelősöket megnevezni és a szükséges lépéseket megtenni a bankon belül? Ha kiderül, hogy összefonódások voltak az ügyletek leplezésére, az óriási baj, de még nagyobb, ha a Matolcsy-féle csapat, a beolvasztott PSZÁF egyszerűen képtelen ellátni a feladatát, csak mosakodni tud.

Jócskán elkésve ugyan, de most próbálnak szigorítani a brókercégek szabályozásán. Erre valóban szükség van, pénzügyi szakértők szerint egyébként sem indokolt, hogy erős tőke és banki háttér nélkül ilyen tevékenységet végezhessenek. Az uniós országok többségében ez nem is jellemző, a rendszerváltás idején nálunk ebben a kérdésben inkább az angolszász gyakorlatot vették alapul. Ez pedig a lakosság nem megfelelő pénzügyi felkészültsége és a felügyelet látható hibái miatt időzített bombának bizonyult, ami most robbant igazán. Ez kemény lecke volt, tanulni kellene belőle, a szabályozó és ellenőrző szerveknek és a befektetőknek egyaránt. Ez persze késő bánat azoknak, akik sok pénzt buktak, főleg a Quaestor ügyfeleinek, akiken a biztosítási alap sem segíthet.