Botka szavai kiverték a biztosítékot a szociknál

A márciusi tisztújítást megelőzően utolsó előtti ülését tartotta az MSZP választmánya a hétvégén. A bevezetőben Simon Gábor elnök az éhségmenet egyesületté való alakulása kapcsán felidézte: a párt mindvégig támogatta a kezdeményezést, mert egyetértenek azzal, hogy fel kell hívni a figyelmet a halmozottan hátrányos térségek helyzetére.

Gúr Nándor, a menet egyik szocialista résztvevője elmondta, nem éhséglázadást akarnak szítani, „de baj van. Két év alatt egymillióval nőtt a létminimum alatt élők száma.” Emlékeztetett rá: a szocialista kormány idején a segélyek minimuma 28 500 forint volt a mai 22 800-hoz képest. Kisebb minimálbér mellett is többet vihettek haza a közfoglalkoztatásban résztvevők – 60 ezer forintot a mostani 47 800 helyett.

– Az éhségmenet jó kezdeményezés volt, mert felhívta a figyelmet egy súlyos problémára, és az üggyé vált. Ilyenekben kell az MSZP-nek több szerepet vállalnia, s foglalkoznia a szociális jellegű kérdésekkel, energiaköltséggel, foglalkoztatottsággal – mondta lapunknak Simon Gábor. – Nem elég makroszinten kritizálni a kormányt, mert arra jön a „nyolcévezés”. Lokális ügyekben, konkrét alternatívákat kell felmutatnunk. Kézzelfogható segítséget kell adnunk, együttműködve és megismerve az emberek problémáit. A hitelesség így szerezhető vissza, ami magával hozza majd a szavazatokat.

A zárt ülésen Csepeli György tartott előadást a rendszerváltás anomáliáiról, a 2010-es útvesztésről, arról, „hogyan lettünk a szocializmus legvidámabb barakkjából a kapitalizmus legszomorúbb shopping centere”. Závecz Tibor a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokról számolt be. Ezek szerint a társadalom háromnegyede szerint hazánkban rossz irányba mennek a dolgok, s az MSZP kikerült a legelutasítottabb párt szerepéből, helyet cserélve a Fidesszel.

A 168ora.hu úgy értesült, hogy a zárt ülésen szóba került a BAKA-ügy is. (Balogh András, a párt elnökhelyettese többkörös egyeztetést folytatott többek közt Schmuck Andorral és Thürmer Gyulával az MSZP részvételéről a Baloldali Kerekasztal a Változásért nevű formációban, mire a párt felébredt, s az elnökség közleményt adott ki, amely szerint mégsem akarnak egy gyékényen árulni Thürmerékkel.) A választmány a hasonló incidensek elkerülése érdekében az elnökséggel együttműködve a tisztújító kongresszusig kidolgozza a szövetségi politika alapelveit, szempontjait, amelyek a későbbiekben egyaránt igazak lesznek a pártközi és a civil világgal kötendő együttműködésekre.

A választmányi tagok között felzúdulást keltett Botka László egy, a Magyar Hírlapban megjelent interjúja is. Ebben a testület elnöki posztjára aspiráló Botka a kérdésre, miszerint menni fog-e a polgármesterséggel együtt a választmány vezetése, azt mondta: „Olyan munkát nem tudok vállalni, ami folyamatosan Budapesthez köthet (…) Az MSZP választmánya havonta egyszer, legfeljebb kétszer, szombaton ülésezik, ilyen körülmények között tehát nem lesz gazdátlan a város, a szegediek nem érzik majd a hátrányát annak, ha ezt a párttisztséget betölthetem.” Egy választmányi forrásunk szerint a tagok között „kiverte a biztosítékot” a nyilatkozat, s az, hogy Botka nincs tisztában a választmányi elnökséggel járó feladatokkal.

Botka az interjúban hozzátette: „a Magyar Szocialista Párt struktúráján belül az országos választmány az, amely a következő időszakban a párt programját, legfontosabb politikai üzeneteit és a választási felkészülést koordinálja. Az MSZP-ben amúgy a választmány egyfajta belső parlamentként két kongresszus között hozza meg a döntéseket.”

Akadnak, akik szerint Botka a posztot ugródeszkának akarja felhasználni egy későbbi, akár az elnöki posztért való csatához. „A frakcióban bemutattak egy kutatást, miszerint az emberek két dolgot utálnak bennünk: azt, hogy szerintük csak a hatalom érdekel minket, s azt, hogy a belső viaskodással vagyunk elfoglalva. Félő, hogy Botkával visszatérne egy ilyen időszak” – mondja egy informátorunk.

Korábban úgy lehetett tudni, hogy Mesterházy Attila pártelnök és Botka megegyeztek: utóbbié az elnökhelyettesi poszt lesz. (Ezt a szegedi politikus

lapunknak adott interjújában cáfolta. Botkát nyíltan is támogatásáról biztosította Balogh András elnökhelyettes és Szekeres Imre is.

A szegedi politikus egyszer már indult a választmány vezetéséért, ám 2010-ben Szegedre hivatkozva az utolsó pillanatban visszalépett. A 168ora.hu úgy értesült: Simon Gábort Bács-Kiskun megyében nemcsak a választmány élére, de elnökhelyettesnek is jelölték. Úgy tudjuk, e posztért lemondana a választmányról, de csakis az érintettek beleegyezésével, a pártelnök és a megyei elnökök támogatásával.