Bosszút akarnak állni!

- Kettejükkel szerettem volna találkozni, ám Dávid Ibolya nem vállalta a beszélgetést, mondván: amíg ügyük a bíróságon le nem zárul, nem nyilatkozik. Ön viszont cikkeket ír, interjúkat ad.

– Ibolya jogász. Ő ezt az ügyet szakmai szempontból értékeli. Kerüli, hogy az eljárás politikai színezetet kapjon, pedig a történetre már az indulásakor rányomta a bélyegét a politika.

– Hatodik éve húzódik az eljárás. Önök azt mondták, nevetséges a tényállás, bagatell az ügy. Valóban csak ennyi lenne?

– Persze, sokkal többről szól a történet. Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi vezetője egyik vallomásában úgy fogalmazott: az UD Zrt.-ügy egy soklábú asztal, amelynek a mi történetünk csak az egyik lába. Az a cél vele, hogy elterelje a figyelmet a lényegről. Elfeledtessék, hogy a szocialista kormány idején az OTP-nek is dolgozó, a Fidesszel jó kapcsolatot ápoló biztonsági cég be akart törni a kormányzati szerverekbe. Ez az ügy bizonyíték hiányában lezárult. Mi maradtunk a vádlottak padján.

– Anno kaptak egy CD-t, amely lehallgatott telefonbeszélgetéseket tartalmazott. Az egyiken az UD Zrt. egy vezetője arról beszél: megbízást kapott Orbán Viktor egykori tanácsadójától, Tombor Andrástól, hogy Dávid Ibolyáról gyűjtsön adatokat. A tanácsadó ezt később cáfolta. Anonimizálva beszéltek a hangfeltételről, mégis eljárás indult önök ellen személyes adattal való visszaélés miatt. Aztán ez ment a levesbe, az új vád: kényszerítés.

– Annak idején egy gazdasági érdekcsoport úgy gondolta, változást szeretne az MDF vezetésében. Felajánlottak kétmilliárd forintot a pártnak, ha nem Dávid Ibolya, hanem Almássy Kornél lesz az elnök. Az ügyészségnek kutya kötelessége lett volna a pénz eredetét alaposan megvizsgálni, de néhány napos kutakodás után lezárták az ügyet.

– Boross Péter volt kormányfő a bíróság előtt azt mondta, hogy a pártelnökválasztás előtt megkérdezte Almássyt: „Mi ez a kétmilliárd forint, amit te hozol az MDF-be? Kik azok, akik téged anyagilag támogatnak?” Boross szerint a válasz az volt: Almássy ezt nem árulhatja el.

– Így van. Dávid Ibolya kétszer is beadványt nyújtott be, mert az ügyészség nem vizsgálta meg, hogy a CD-n elhangzottak igazak-e, de nem lett foganatja. Ehhez képest az, hogy mi kényszerítettük-e Almássy Kornélt a visszalépésre vagy sem, bagatell kérdés.

– De ön valóban találkozott Tomborral. Amikor korábban egy 168 Óra-interjúban azt kérdeztük öntől, fair-e retorzióval fenyegetni Almássyt, ha nem lép vissza, azt válaszolta: elsőként ők zsarolták meg a pártot.

– Tombor azt mondta nekem, visszaléptetik Almássyt, hiszen kiderült számukra, hogy alkalmatlan. De ennek feltétele is van: ők határozzák meg, ki lesz a pártpénztárnok, az elnökikabinet-vezető és elnökségi tag az MDF-ben. Erről létezik kézzel írt bizonyíték. Ha előfordult kényszerítés a történetben, akkor itt volt. Almássy maga mondta el, hogy a visszalépésének az az oka, hogy megfenyegették a családját, az adóhatóság vizsgálatot indított a felesége ellen, a cimboráját elrabolták. Egyiket sem mi csináltuk. Ez az apróság az ügyészséget nem érdekelte.

– Az elsőfokú ítélet indoklásában a bíró azt mondta, hogy nem azok ülnek a vádlottak padján, akiknek kellene; helyettük olyanok, akiknek semmi keresnivalójuk nem lenne ott.

– Az ügyészség számos dolognak nem nézett utána: Tombor vajon miért akart az MDF ügyeibe beavatkozni? Valaki tényleg megfigyelte-e Dávid Ibolyát? Hogyan kerültek a lehallgatás felvételei az UD Zrt.-hez? A kényes kérdésekre nincsenek válaszok. Számomra teljesen világos: az ügy politikai megrendelésre készült.

– Nem az volt a casus belli, hogy az MDF megmaradása érdekében önök inkább bal felé húztak, és 2006-ban szövetkeztek a Schmuck Andor-féle Tisztelet Társaságával? A Fidesz ezt nem tűrte, Orbánék a KDNP-hez hasonló szatellitszervezetként akarták a fórumot maguk mellé csatolni.

– Orbánék már hosszú évek óta domesztikálni akarták az MDF-et. Ibolyával tíz évig ellenálltunk. Egy gazdasági érdekcsoportnak kapóra jött, hogy fiatalítás kezdődött a pártban. Úgy gondolták, tálcán szállíthatják Orbánnak Dávid Ibolya fejét. Almássy talán nem is tudta, milyen erők eszköze lett. Ő is áldozat.

– De miért nem zárult le itt a történet? Hiszen az MDF eltűnt, önök nem aktív politikusok már. Jobbközépen megkérdőjelezhetetlen a Fidesz hegemóniája.

– Mert még élünk. Ez szálka a szemükben. Ne felejtsük el, hogy a Fidesz soha nem volt jobboldali párt. Hol vannak a keresztényi értékek? A megbocsátás? Bosszút akarnak állni. Az ügyészség kétségbeesetten próbálkozik, hogy valami eredményt tudjon felmutatni. Az eljárás 2008-ban kezdődött. A vádhatóságnak öt évvel később – miután másodfokon is felmentettek a személyes adattal való visszaélés alól – jutott eszébe, talán kényszerítést követhettem el. Megjegyzem, ennek az elévülési ideje három év. Dávid Ibolya el is mondta a bíróságon, milyen színvonaltalan, pocsék ügyészi munka ez! Ügyünk egyetlen csepp, amelyben benne van az egész tenger. Beszéltem Molnár Gyulával, Újbuda volt polgármesterével, aki ítéletének kihirdetése előtt úgy fogalmazott: őrültség a vád. Néhány nappal később nyolc hónap letöltendő börtönt kapott. Kerestek ellene egy olyan tanút, akit jóval korábban, mivel rosszul végezte a munkáját, kirúgtak az önkormányzattól. Az ő vallomására alapozva ítélték el. De ebbe a sorba illeszkedik Fapál László és Juhász Ferenc ügye, vagy a Sukoró-történet is. Ami ma Magyarországon zajlik, az az intellektuális szegénység elfedésére szolgál. Orbánék nem előre néznek, csak a múltat polírozzák.

– Ebben a sötét, állítólagos emberrablással, megfigyeléssel, lehallgatással tarkított történetben melyik Rejtő-hős szerepét osztották önre?

– Remélem, Gorcsev Ivánét, és a végén nagy pofont tudok adni. Csak viccelek. Nincs bennem revánsvágy. Az igazságot meg lehet próbálni eltakarni, de idővel minden kiderül. Ha egy volt igazságügyi minisztert vagy frakcióvezetőt meg lehet hurcolni, akkor mindenki reszkethet. Ha a hatalom úgy akarja, bárkit bármivel megvádolhatnak. Aztán csak magyarázkodhatunk. Kiszolgáltatottak vagyunk. Utódaink nem lesznek büszkék Magyarország legújabb kori történelméből erre az időszakra. Antall József nem azért akart demokráciát, hogy a mai hatalom megpróbálja börtönbe zárni az egykori rendszerváltókat, csak azért, mert nem tetszik neki az önállóságuk.