Boruzs András: Más volt a demokrácia a szamizdatokból olvasva

Ön milyen politikusi karakter?

Nos, amolyan karaktergyilkos. De félre a tréfát: az egyéniségekben hiszek, alapvetően nyitott és befogadó, mások problémáira érzékeny ember vagyok. Belső indíttatásból kezdtem a társadalmat érintő kérdésekkel foglalkozni.

Mennyiben változott meg a gondolkodása, miközben „hobby-politikusból” hivatásos lett?

1989-ben kezdtem politizálni, a rendszerváltás lendülete természetesen engem is magával ragadott. Értékrendem alapján egyértelmű volt, hogy a szabad demokratákhoz csatlakozom. Mára azonban mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a politika világa nem meseország, a felnőttkorba lépett demokrácia időközben az árnyoldalait is megmutatta. A változások rám is hatottak. A kezdeti, naivan idealisztikus demokrácia iránti elvárások szükségképpen ésszerűsödtek és már kevésbé magasztosak. Más volt a demokrácia a szamizdatokból olvasva, és megint más megélni azt. A legfontosabb dolgok ugyanakkor nem változtak: az emberek gondjai és az én belső liberális meggyőződésem. Ezek tartanak a politikusi pályán.

Tudja-e érdemben befolyásolni az ön szívéhez közel álló ügyeket?

Éppen ezért lettem hivatásos politikus. Soha nem szabad elfelejteni, hogy miről szól ez a szakma. Szeretem Budapestet, ezt a pezsgő, kozmopolita nagyvárost, a kulturális sokszínűségét, a történelmi emlékeit, a hangulatát. Ízig-vérig budapesti vagyok, ugyanúgy otthon érzem magam Budán, Újlipótvárosban és Káposztásmegyeren. Önkormányzati képviselőként egyszerre foglalkozom a kertvárosiakat és a több tízezer lakótelepi embert érintő ügyekkel. Jól ismerem a fővárosiak napi gondjait és tudom, hogy a közlekedési dugók, a szmog vagy a fűtésszámla sokaknak okoz szó szerint fejfájást.

Miként képzeli a budapesti politizálás sarokpontjait?

Budapestnek az SZDSZ életében különleges szerepe van, országszerte itt a legnagyobb a liberálisan gondolkodók aránya. Mára szavazóink több mint 36%-a budapesti. A Fővárosi Választmány ezért nem egy a párt húsz választmánya közül, és nem is csak a legnagyobb. Demszky Gábor révén 18 éve sikeresen vezetjük Budapestet, van két liberális polgármesterünk, és a kerületek többségében is megkerülhetetlen tényező az SZDSZ. A fővárosi frakció, a kerületi szervezeteink és a Fővárosi Választmány az a három pillér, amely meghatározza működésünket. A Választmány elnökeként az a feladatom, hogy a lehetséges szinergiákat segítsem megtalálni, mert csak az összehangolt munka hozhat eredményeket.

Szétválik-e az ön értelmezésében a várospolitika és az országos politika?

A várospolitika nem az országos politikai erőviszonyok tükörképe. Itt nem feltétlenül pártérdekek mentén kell – vagy kellene – a döntéseket meghozni, hanem ügyek mentén. Ugyanakkor a kettő nem választható el egymástól, hiszen polgármesterek is ülnek szép számmal a Parlamentben, az Önkormányzatok pedig a központi költségvetésből kapják forrásaik nagy részét. Ebből kifolyólag találunk olyan eseteket, amikor az országos politika erős befolyással van egy-egy régió, vagy város életére. Sokszor sajnos ezen múlik, hogy az autópálya-építések hol állnak meg, vagy hogy egy arra valóban érdemes város lesz-e Európa Kulturális Fővárosa – gondolok itt az elmúlt hónapok pécsi botrányaira.

Mekkora terhet jelentett, amikor a megismételt SZDSZ elnökválasztáson a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság elnökeként kis túlzással az ön kezében volt a pártja sorsa?

A feladatok embere vagyok, de ez bevallom, okozott néhány álmatlan éjszakát. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a párt vezető testületei megbíztak bennem, és engem kértek fel arra, hogy a rendkívüli tisztújítást levezényeljem. Most már elmondható, hogy minden törvényesen és támadhatatlan módon zajlott le. A mostani politikai helyzetben és a globális pénzpiacok összeomlását látva elengedhetetlen, hogy a szabad demokraták a jelenre koncentrálhassanak, mert – pestiesen szólva – itt már nem babra megy a játék. Az előttünk tornyosuló problémák egy stabil és racionálisan cselekvő SZDSZ-t kívánnak meg, józan liberális gondolatokat.

A tisztújítás jelent-e irányváltást az SZDSZ budapesti választmányában?

Nincs szó irányváltásról. A tisztújítás igazi tétje az volt, hogy a párt vezető tisztségviselői tudnak-e közös politikát képviselni a következő két évben. Jönnek az európai parlamenti választások, majd az országgyűlési és az önkormányzati választások. Ahhoz, hogy ezeken sikeresen szerepeljünk, a párton belül nyugodt és hatékony munkavégzésre van szükség.