Bőrsereg: a NER kopaszai

Kiszervezi a rendfenntartást a hatalom: egyre több jel utal arra, hogy rendőrök, katonák helyett verőembereket bíznak meg a politikailag kényes feladatokkal. A konditermek kopaszai nehezen lenyomozhatók, gyorsan reagálnak és az általuk elkövetett erőszak miatt közvetlenül az állam, vagy a Fidesz nem vádolható. Felléptek már a Liget civil tiltakozói, a Nemzeti Választási Irodánál az ellenzéki politikusok ellen, és bevetethették őket a magyar határon a migránsok feltartóztatására is. Ők lennének a Fidesz Magyar Gárdája? Részletek a csütörtökön megjelenő 168 Órában.

Népszavazásdömping: Válságtünet vagy az istenadta nép joga?

A Brexit után egyre mélyebb szkepszis övezi a demokratikus közvéleményben a népszavazás intézményét. Mert bár „a nép szava isten szava”, de mi van, ha „isten”, a közvetlen demokrácia jegyében egyre kínosabb döntéseket hoz? Októberben például tiltakozhat a magyar Brüsszel és a kényszerbetelepítések ellen – bár nem kényszerít bennünket senki semmire. Különös fordulat az is, hogy kiváló liberális gondolkodók váltak rövid idő alatt a tömegdemokrácia szkeptikus szemlélőivé, már-már ellenzőivé. Valóban „megbízhatatlan” a nép? A holnap megjelenő 168 Óra összeállításában Wiener György alkotmányjogász azt mondja: a népszavazás fontos és erősítendő intézmény, de a kvótareferendum az Orbán-kormány működésének antidemokratikus jellegét is megmutatja. Vázoljuk a svájci modellt is, mert nem árt tudni, hogy az alpesi ország népszavazási gyakorlata korántsem olyan tökéletes, mint azt sokan hiszik.

Az erőszakspirál kezdete: Európa új kihívások előtt áll

Dessewffy Tibor szerint a terrorizmus azért nyerhet egyre nagyobb teret Európában, mert a radikális iszlám erősödése a már létező frusztrációk levezetésére kínál új terepet. Azt is mondja a szociálpszichológus: megjósolhatatlan, hova vezet ez, de egyelőre általánosságban elmondható, hogy az erőszakos politikára nincs elsöprő igény Nyugat-Európában. A sorozatos erőszakos cselekmények azonban próbára teszik a társadalom tűrő- és reagáló képességét. Ráadásul az egyedi, agresszív esetek elfedik a sok millió sikeres integrációs történetet is. Részletek a csütörtökön megjelenő 168 Órában.

Milliárdok vannak, néző nincs

Az egész magyar társadalmat felvillanyozta a magyar labdarúgó-válogatott sikeres Európa-bajnoki szereplése – ám azóta három klubcsapatunk már a selejtezők első fordulójában elvérzett a nemzetközi kupaküzdelmekben. A Bajnokok Ligájában a Fradi katasztrofális játékkal búcsúzott az esélytelennek tekintett albán ellenfelével szemben, az Európa Ligából kiesett az MTK és a DVSC is. A hazai bajnokság lanyha mérkőzéseit ismét tüntető szurkolói közöny kíséri, még az egy évvel ezelőttinél is kevesebb a néző. Pedig a politika 22 új stadiont készül avatni. Vajon hogyan tarthatjuk meg nehezen kiharcolt helyünket a kontinens első harmadában, ha klubcsapataink szégyenletes teljesítményt nyújtanak? – kérdeztük Muszbek Mihály sportközgazdászt, aki immár hatodik alkalommal vizsgálta Sportgazdasági nagyító című elemzésében az év profi futballgazdaságát. Válaszai a holnap megjelenő 168 Órában.

Hóhérházak

Az ünnepi könyvhétre jelent meg Zoltán Gábor Orgia című regénye. A mű helytörténeti kutatások és eredeti dokumentumok alapján írt fikció, amely arra is keresi a választ: kirekesztő ideológiák hatására miként válhattak hétköznapi emberek rettegett hóhérrá. A Maros utcai kórházban a nyilasok azért öltek meg mindenkit, hogy az épületbe a saját embereiket költöztethessék. Írásunk a csütörtökön megjelenő 168 Órában.