Boldogságipar

Az egyik amerikai pszichológus, David Schwartz Gondolj merészet című könyvében beszámol egyik kliense csodás gyógyulásáról. A kisebbrendűségi érzéssel küzdő Tom önreklámot készített magának, a szöveget naponta többször tükör előtt is gyakorolta: „Tom, ismerkedj meg Tommal, ezzel a fontos és tekintélyes személlyel! Te nagyvonalú szellem vagy, csupa lendület. Tom, nagyon jól nézel ki, és jól is érzed magad.” Az önfényezés nyomán a fiatalember állítólag elkezdett sikert sikerre halmozni. A szerző figyelmezteti olvasóit: a módszeren sokan fognak nevetni, de „ne engedjék, hogy a negatívan gondolkodók megzavarják abban, hogy sikereket érjenek el”.

A Titok titka

– Hamisak az olyan tanok, amelyek nem tűrik a kételyt és a humort – véli Popper Péter pszichológus.
Említi, egyszer kirúgták egy agykontrolltanfolyamról. (Az is a gondolatok „mágikus erején” alapul.) Azt gyakorolták, hogyan lehet „szellemi síkon” élő testbe behatolni, például egy macskáéba. Amikor Popper megkérdezte: „és a macska melyik végén hatoljak be”, kizárták a csoportból, mondván, destruálja a munkát.
– Nem hiszek abban, hogy ha erősen gondolunk valamire, az valóra válik. Az embernek nincs mindenható ereje. Hiába szuggeráljuk magunknak, hogy mindenre képesek vagyunk. Ez önbecsapás – véleményez Popper.
Mégis sokan vevők a csodamódszerekre. A pozitív gondolkodás ma az egyik legsikeresebb „üzletág”. Az amerikai Rhonda Byrne írónő Titok című könyve világszerte bestseller, eddig 18 millió példányban fogyott el. Nálunk az Édesvíz Kiadó jelentette meg. Így reklámozzák: „Ha megismered a Titkot, megtudod, hogyan érhetsz el bármit, és tehetsz magadévá bármit, amit csak szeretnél.”
– A sokadik utánnyomásnál tartunk, körülbelül százezer példány ment el eddig – mondja Novák András, az Édesvíz ügyvezető igazgatója.

De mi is a Titok? A szerző szerint az univerzumot a Vonzás Törvénye irányítja. Gondolataink „energiarezgések”, amelyekkel a hasonló rezgésszámú dolgokat magunkhoz vonzzuk. Nincs tehát más teendőnk, mint teljes odaadással „rezgetni” pozitív gondolatainkat, és akkor – állítja Bryne – minden vágyunk teljesül.

A magyar Titok-rajongóknak már klubjuk, internetes hálózatuk is van. Honlapjukról letölthető a „Világegyetem Kifogyhatatlan Bankjának” csekkje is. Csak rá kell írnunk, mekkora összegre vágyunk, és koncentrálni arra, hogy ez a pénz már a miénk. Azt ígérik, eredményesebbek leszünk, ha a vizualizációt is gyakoroljuk. Ezért akik pénzt akarnak, a netes oldalon eurós bankjegyek fényképét bámulhatják, vagy húszezresekét, ha csupán forintot „igényelnének”.

Antalóczy Tímea szociológus megdöbbentőnek tartja a Titok-jelenséget, amely a társadalom súlyos infantilizálódását jelzi:
– Olyan ez, mint amikor a gyerekek összeírják a Mikulásnak, mit hozzon nekik. Az emberi hiszékenység és csodavárás mindig jövedelmező üzlet.
Popper Péter hozzáteszi, a „rezgő gondolatok” tézisére nincs semmiféle bizonyíték, így nem is ellenőrizhető. Ha nem válik be, legfeljebb azt mondhatják a hoppon maradt csodavárónak: még nem gondolkodik elég pozitívan. Vegyen egy újabb könyvet!
Másként látja Novák András. Szerinte épp az a baj, hogy az emberek kilencven százaléka a kételkedők közé tartozik, ezért éri őket annyi kudarc, baj. A kiadó munkáját küldetésnek tekinti. Számtalan visszajelzést kaptak olyan olvasóktól, akiknek például az önmegvalósítás nagyobb szerepet játszik az életükben, mint korábban. Terveik lettek.
Novák azt is mondja, napi huszonnégy órában igyekszik pozitívan gondolkodni:
– Rég töröltem a szótáramból a „képtelenség” vagy a „lehetetlenség” kifejezéseket. Amikor új vállalkozásba kezdek, szinte sosincs meg hozzá a tőke. De biztos vagyok abban, hogy az összeg már megvan valahol, csak „be kell vonzanom”. És az esetek zömében a hiányzó pénz meg is érkezik.