Bizonytalan a fiatal magyar kutatók helyzete, a nők sokkal rosszabb eséllyel indulnak a tudományos pályán

Most először készült felmérés a 45 évnél fiatalabb kutatók helyzetéről Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia kutatása szerint a fiatalokat leginkább az elhivatottság, a felfedezés izgalma vonzza a tudományos pálya felé, ugyanakkor éppen a pályakezdő, 35 év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbnak a jövőjüket. A pályaelhagyásban nagy szerepe van az alacsony fizetéseknek. Az is kiderült, hogy a fiatal kutatók többsége nem volt még hosszabb külföldi tanulmányúton. Az MTA honlapján olvasható a teljes magyar tudományos életre kiterjedő felmérés.

A jelentést kilenc különböző tudományterületről érkező fiatal kutató készítette, akik maguk is érintettek a témában. Értékelésüket 1760 megkérdezett válaszai alapján készítették.

A kutatás főbb megállapításai az alábbiak:

• A fiatal kutatókat az alacsony jövedelmek, a kutatási forrás hiánya, illetve a szakmai karrierút kiszámíthatatlansága tántorítja el a tudományos pályától. Jelentős részük pályázatról pályázatra él, és határozott idejű szerződésekkel van foglalkoztatva. Sokszor ez a bizonytalan helyzet vezet a pályaelhagyáshoz.
• A pályakezdő, 35 év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbul a jövőjüket, ők tervezik legkomolyabban a pálya elhagyását, illetve a kivándorlást.
• Az orvosi terület kutatói mondták a legvalószínűbbnek, hogy öt éven belül külföldre költöznek, amiben a mentorálás hiánya nagy szerepet játszik.
• A válaszadók szerint a magyar egyetemi és akadémiai közeg rendkívül merev és hierarchikus. Kiemelkedően sok jelzés érkezett a szakmai ranglétra megcsontosodottságáról az orvosi illetve a filozófiai és történettudományi területről. Nincs átjárhatóság a munkahelyek között, aki egyszer elhagyta az akadémiai szektort, annak szinte lehetetlen visszatérnie.
• Széles körben osztott aggodalom, hogy a pályázati rendszerekben nem mindig a pályázó tudományos eredményei és a pályázat tudományos értéke mérvadó, hanem a személyes ismeretség vagy az ajánló/témavezető lobbitevékenysége.
• A nők és a családos kutatók karrierjét jelentős hátrányok nehezítik a tudományos pályán. A nők 27,9%-a jelezte, hogy érte megkülönböztetés a tudományos pályafutása során neme, kisebbségi identitása vagy fogyatékossága miatt, míg a férfiaknál ez az arány 4,1% volt. A nők kimutathatóan később, illetve kisebb valószínűséggel lépnek előre a tudományos ranglétrán, mint a férfiak.
• Tízből hat kutató nem járt három hónapnál hosszabb külföldi tanulmányúton.
• Az alapkutatások alulfinanszírozottak, különösen nagy problémát jelent az eszközbeszerzés és az, hogy a pályázati forrásokból kevés kutató foglalkoztatható.