Betétdíj: így vernek át a boltban
A TikTokon terjed egy videó, amiben kiderül, hogyan trükköznek a betétdíj kapcsán egyes vendéglátóhelyek.
Még szinte csak pár napja működik az üvegvisszaváltás új rendszere Magyarországon, de nagyon úgy tűnik, hogy egyes vendéglátóhelyek máris a trükközéshez folyamodtak a betétdíj kapcsán.
A TikTokon egy videóban meséli el egy férfi, hogy üdítőt vásárolt az ebédje mellé egy hazai vendéglátóhelyen. Azt már csak az asztalnál vette észre, hogy a blokkon ugyan szerepelt az ötven forintos üvegvisszaváltási, környezetvédelmi termékdíj, ám a vásárló olyan fél literes üdítőket kapott utána, melyek egyikén sem szereplt az a logó, ami alapján visszaválthatók lennének.
Az üvegvisszaváltás lényege, hogy azokat a palackokat, melyen szerepel ez az új logó, vissza lehet vinni a MOL hulladékos cége, a MOHU által kihelyezett és üzemeltetett automatáknál, melyet minden, 300 négyzetméternél nagyobb áruházban kötelezően telepíteni kellett. A rendszer azonban komoly gyermekbetegségekkel indult, ami miatt végül nem is januárban, hanem csak júliustól kötelező indítani ezt az új rendszert.
A vártnál nagyobb mértékű áremelést hoz az új betétdíj bevezetése
A 24.hu egybegyűjtötte, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek milyen pluszköltségekkel szükséges számolniuk a kötelező kötelező visszaváltási rendszer (DRS) bevezetése után. A gyártók amiatt bírálják a MOL MOHU-t és az energiahivatalt, hogy a díjak költségszerkezete nem átlátható, így akár „hasraütésszerűen” dönthetnek arról, mennyit fizettetnek meg velük.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. április 19., 09:38
Az élelmiszergyártók plusz költségei és a kereskedők plusz költségei is beépülhetnek az árba.
Itthon
2022. szeptember 16., 21:32
2024. január elsejétől kötelezően visszaválthatóak lesznek az eldobható italcsomagolások, így a PET-palackok és az alumínium dobozok Magyarországon. Palkovics László miniszter a Greenpeace-nek küldött válaszlevelében hangsúlyozta, hogy dolgoznak a betétdíj-bevezetés szabályain.
Mint ismert, idén januártól országosan bevezették a kötelező visszaváltási rendszert, vagyis a DRS-t (Deposit Refund System). A betétdíjas termékek körébe a belföldön forgalomba hozott 0,1 – 3 literes űrtartalmú italcsomagolások – műanyag és üvegpalackok, fém italos dobozok – tartoznak. A rendelkezés nyomán a 300 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert forgalmazó üzleteknek kötelező lesz visszaváltó automatát üzemeltetni, országosan mintegy 5–6 ezer darab automata telepítése várható. A kisebb üzletekben a tervek szerint a kézi visszavételt is lehetővé teszik majd.
A DRS-rendszer ugyan hivatalosan csak július 1-től fog elstartolni, mivel az élelmiszer-gyártók féléves felkészülési időszakot kaptak arra, hogy a megfelelő kóddal és logóval lássák el a visszaváltandó csomagolásokat. A tervek szerint áprilisban érkeznek az üzletekbe az újonnan gyártott betétdíjas palackok, júliustól pedig kötelezően csak ilyenekben lehet kiszállítani az árut. Az új italcsomagolások megvásárlásakor a termék árán felül 50 forint visszaváltási díjat kell megfizetnie a fogyasztóknak. Ezt utalvány formájában visszakaphatják, amennyiben épségben visszaviszik a palackot a visszaváltó helyre.
A termékek plusz 50 forintnál jóval többe kerülnek majd
A fogyasztók által közvetlenül érzékelhető betétdíjat elvileg nem költségalapon határozták meg – írja a lap. Ezzel az üzemeltető arra igyekszik motiválni a vevőket, hogy visszavigyék a palackokat, dobozokat, üvegeket.
A köztudatban az terjedt el, hogy a termékekért 50 forintot kell pluszban megfizetni, amit aztán visszakapunk. Ez azonban nem a teljes igazság. Az italcsomagolásokat használó gyártócégeknek csatlakozási díjat kell fizetniük a jelenlegi szabályok szerint 5 éven keresztül, ebből finanszírozza majd a MOHU utólag a visszaváltó-automaták összességében több mint 50 milliárd forintos értékű beszerzését. Ez a díj csomagolóeszköz-típustól függően darabonként 1-8 forintos pluszköltséget ró a gyártókra – kalkulált a 24.hu-nak Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) szakmai titkára.
Ezen felül a gyártóknak meg kell fizetniük a szolgáltatási díjat, amelyből a MOHU a hulladékgyűjtést-, válogatást- és hasznosítást finanszírozza. Ez a díj fillérre megegyezik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) díjjal, amelyet a kötelező visszaváltási rendszerben nem érintett vállalatok is megfizetnek. Ez az összeg darabonként 10-20 forint között lehet majd, attól függően, milyen a csomagolás típusa. Ezeket az 50 forintos betétdíjon felüli tételeket a gyártók előbb-utóbb beépítik a termékek árába, amennyiben a kiskereskedők elfogadják ezt, de legalábbis törekedni fognak erre – fűzte hozzá.
A DRS-rendszer költségeit úgy tudjuk megbecsülni, hogy a kibocsátott csomagolási hulladékok mennyiségét felszorozzuk a rendeletben meghatározott csatlakozási és szolgáltatási díjak összegével. A nyilvános adatok szerint ez körülbelül 25 milliárd forint lesz egész évre. Viszonyítási alapként: a visszaváltási díj bevezetése előtt ugyanezen csomagolásokra befizetendő környezetvédelmi termékdíj körülbelül 6 milliárd forint volt.
Az emelkedés tehát több, mint négyszeres – figyelmeztette a 24.hu-t Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója.
További részleteket itt olvashat.
(Kiemelt kép: DANTE FERNANDEZ / AFP)
