Az Orbán-kormány fékezi a béremelést, a munkáltatók a rabszolgatörvénnyel is trükköznek
Újra kellene tárgyalni a kormánnyal kötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) szerint, mert az alacsony bérű munkavállalók csak leszakadnak az átlagos, vagy annál jobb keresetűektől – írja a 24.hu. Az MSzSz a tagszervezeteivel készített felmérése szerint míg országos átlagban 10,5 százalékos a béremelkedés, egy nagyon széles rétegben, az alacsony keresetűeknél a növekedés 4-8 százalék között alakult.
Az 500 ezer forint feletti jövedelmű munkavállalók bőven ki tudtak alkudni 10 százalék feletti fizetésemeléseket, a szerényebb jövedelműek viszont elsősorban a kormány intézkedéseire számíthatnak.
A minimálbért és garantált bérminimumot a kormány a bérmegállapodás szerint csak 8 százalékkal növelte, tehát tovább mélyült a szakadék a keresetekben a társadalom szegényebb és gazdagabb fele között. A munkáltatók is csak a kötelező mértékkel emelik a fizetéseket a szerényebb keresetűeknél, ugyanis ezek a munkavállalók kevésbé rugalmasak a munkaerőpiacon, vagyis nem kell tartani attól, hogy továbbállnak, ahol jobb körülményeket találnak.
Az MSzSz elnöke, Kordás László elmondta,
felméréseik szerint a rabszolgatörvényt sok cég alkalmazza.
Tapasztalatuk azt mutatják, hogy a túlóráztatást sok cégnél bújtatott módon intézik, megkerülve a törvényi rendelkezéseket, melyek eddig is inkább a munkáltatóknak kedveztek. Azonban a cégek a kevés munkaügyi ellenőr miatt bátrabbak és nem tartanak bírságoktól.
– Közeledik a rabszolgatörvény elleni tüntetés egyéves évfordulója, december 8. Nem riadunk vissza attól, hogy újabb tüntetéshullámot szervezzünk
– fogalmazott a szakszervezeti vezető, hogy milyen eszközökkel kényszerítenék ki a minimálbér és szakképzett bérminimum emelését. Kordás szerint egyébként az alulról indukált bérfeszültség ugyanúgy hasznos a magasabb keresetűeknek is, mert az elindítja az ő fizetésük emelését is – utalt ezzel arra, hogy a szélesebb társadalomnak is érdeke a kezdeményezés mögé állni.
