Természetközeli erdőgazdálkodás, mint a jövő kulcsa

A vadon élő állatok az erdei ökoszisztéma nélkülözhetetlen szereplői – hívja fel a figyelmet a Pilisi Parkerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás eredményeként sikerült kialakítani egy olyan élőhelyi sokszínűséget, ami biztosítja az erdei fauna számára a kedvező életfeltételeket és egyúttal azt, hogy az így kezelt erdők biodiverzitása, a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképessége növekedjen és tartósan fennmaradjon – emeli ki a Berek.

Mint ahogy azt írják, számos fokozottan védett faj tér vissza a Pilisi Parkerdő területére, ez pedig nem lehet véletlen. „A fekete gólya rendszeres visszatérése Visegrád környékére csakúgy, mint a rétisas fészekrakása Pilismarót közelében, világos bizonyíték. Bizonyíték arra, hogy Pilisi Parkerdő területe a természetközeli erdőgazdálkodás eredményeként kedvező élőhely a fokozottan védett fajok számára is” – írja a Berek. Így tehát a természetközeli erdőgazdálkodás nélkülözhetetlen hazánkban.

Az erdőgazdaság által kezelt erdők számos állatfajnak adnak újra otthont:

a Budai-hegységben néhány éve feltűnt a vadmacska, a Pilisi Parkerdőben gazdag denevérfauna él. A Visegrádi-hegységben és a Pilisben megtelepedett a mocsári teknős.

A vizes élőhelyek védelmét szolgáló program a Pilisben és Visegrádi-hegységben található. Több, mint 100 erdei kistó rehabilitációjával nem csak a klímvadélemben fontos vízvisszatartást segíti, hanem az itteni gazdag állatviláguk fennmaradását is. Hiszen ezek a vizes élőhelyek a fekete gólya táplálékát jelentő kétéltűek, valamint a hüllők kedvelt lakóhelyei – mondja a Berek.

Hogyan lehet ezt megőrizni és fenntartani? 

Az erdő védelmét, az ökológiai rendszer egyensúlyát segítik a Pilisi Parkerdő Zrt. madárvédelmi programja keretében létesített, különböző méretű és elhelyezésű odukat tartalmazó telepek. Ezek a rágcsálókra vadászó bagolyfélék mellett a hernyókat, rovarokat pusztító énekesmadaraknak, de mókusoknak, fokozottan védett peléknek, sőt, poszméheknek is lakóhelyet nyújtanak.

Az erdő védelmét, az ökológiai rendszer egyensúlyát segíti a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal, hogy különböző méretű és elhelyezésű odukat tartalmazó telepeket tart fenn, amik nem csak a madaraknak adnak otthont, hanem a mókusoknak, fokozottan védett peléknek, sőt, poszméheknek is lakóhelyet nyújtanak. 

„Az elmúlt évtizedekben úgy alakítottuk át az erdők kezelését, hogy az erdőállományok szerkezete minél természetközelibb legyen, táji léptékben biztosítsuk a biodiverzitást. A Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 18 százalékát kivontuk az aktív faanyag-termelésből, így idővel másodlagos őserdővé alakulnak. A Pilisi Parkerdőben található Magyarország legnagyobb örökerdő-üzemmódú területe, közel 8000 hektár, amelynek állományszerkezete szintén az őserdőkéhez hasonlóvá válik. Az így létrejött élőhelyi sokszínűség az alapja és feltétele a változatos fauna kialakulásának, amely az erdők fennmaradásához, tartós ökológiai egyensúlyához járul hozzá”

–  mondta Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese.

(Kiemelt kép: Magyarország, Csongrád, Kiskunsági Nemzeti Park, Pusztaszer, fekete gólya, szürke gém. Fotó: DENIS-HUOT Michel / hemis.fr / Hemis via AFP.)