Bemutatjuk az új köztársasági elnököt

Schmitt Pál lemondásának napján, még reggel összeült a Fidesz-frakció. Az ülésről az Indexnek olyan információt szivárogtattak ki: Orbán Viktor egy Schmittől jobbra álló embert szeretne jelölni az államfői posztra, egy olyan embert, aki meg tudja védeni az alkotmányt. A lemondás óta folyamatosan megy a huzavona az új köztársasági elnök személye körül, most úgy tűnik, Orbán Áder Jánost hívta haza Brüsszelből, hogy megtegye őt elnöknek.

Origo: Áder lesz az

Az

[origo]-nak nyilatkozófideszes és kormányzati vezetők a múlt héten kilencven és kilencvenöt százalék közé saccolták, hogy Áder János lesz a kormánypártok jelöltje a lemondott Schmitt Pál helyére. Kövér László házelnök, akit Schmitt lemondása után szintén esélyesnek tartottak a posztra, egy interjúban azt mondta,Ádert alkalmasnak tartja a posztra, "az én jelöltem ő". Áder János a lapnak csak annyit mondott a felkéréséről: "Idő előtti a kérdés".

Az [origo] által megkérdezett, névtelenséget kérő fideszes európai parlamenti képviselők sem erősítették meg a konkrét jelölés hírét, de feltűnő módon mindannyian múlt időben beszéltek Áder brüsszeli munkájáról. Hozzátették ugyanakkor, hogy Áder Jánosnak azért nehéz a döntés, mert két kisebb gyereke Brüsszelben jár iskolába, és képviselőként fontos, "szívéhez nőtt" ügyeket kellene otthagynia az Európai Parlamentben.

Áder János, a pártpolitikus

A rendszerváltás előtt jogászként és kutatóként dolgozott. 1978-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1983-ban diplomázott. Egyetemi évei alatt a Bibó István Szakkollégium tagja volt, akárcsak a Fidesz-vezérkar nagy része

Az egyetem elvégzése után a Budapest VI. kerületi Tanács lakáscsere osztályán dolgozott előadóként. 1985-től 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetben dolgozott tudományos munkatársként. Kutatási területe az Országgyűlés törvényalkotó munkája volt. Emellett ügyvédi szakvizsgát tett.

1988-ban a Fidesz alapító tagjaként debütált a politikába. 1989-ben részt vett az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Országos Választási Bizottság tagja. 1990-ben az országgyűlési, 1994-ben pedig az országgyűlési és az önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke.

1992-ben Fidesz Országos Választmányának elnökévé választották. 1993 és 1997, ill. 1999 és 2003 között a párt ügyvezető alelnöke.

A Magyar Nemzet 2007 elején Horváth Zsolt álnév alatt megjelent

cikkébenarról írt, hogy Áder lehet az elnöke annak az Orbán Viktorral elégedetlen fideszesekből, illetve értelmiségi és üzleti szereplőkből álló pártnak, amelyet a Terror Házát vezető Schmidt Mária kezdett szervezni titkos találkozókon. A volt alelnök a párton belüli pletykák szerint ezután "távolodott el" egyre inkább - végül egészen Brüsszelig - Orbántól. Időközben azonban ismét javult a viszonyuk, 2010-ben őt kérte fel a miniszterelnök az azóta elfogadott választójogi reform kidolgozására.

2007 után állítólag aktívan készült az EP-be, ahová 2009-ben választották be. Ekkor a baloldali sajtó visszhangzott attól, hogy nem tud angolul - még

egy vicces videó is készülta vele készült, angol nyelvű interjúból. Brüsszelben a környezetvédelem a "szakterülete": az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságában dolgozik, idén pedig alelnökké is választották. "Finoman szólva sem a legfontosabb bizottság, de János megtalálta, hogyan lehet eredményeket elérni" - mondta egyik képviselőtársa az Origónak, aki szerint az alelnöki poszt bizonyítja, hogy Áder "megszerette és beletanult a brüsszeli munkába, és ezt körülötte mások is észrevették".

Példaként említette, hogy a "lelkes horgászként ismert" Áder a tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulóján, 2010-ben A megmérgezett folyó címmel kiállítást és előadásokat is szervezett az Európai Parlamentben, majd a cianidos bányászat betiltásáért lobbizott a bizottságban. Erről az Európai Parlament el is fogadott egy határozatot, Áder pedig azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság jogszabályt is alkosson erről.

Török Gábor: kizáró ok?

Török Gábor is felteszi a kérdést a blogjában: vajon legyen-e pártpolitikusból köztársasági elnök? Ennek kapcsán a mostani kormányszóvivőt, anno politikai elemzőt, Giro-Szász Andrást idézi: „a Századvég a leggyakrabban említett függetlenség kritériumára külön is rákérdezett, és (...) a választók 69 százaléka tart alkalmasabbnak egy, a napi pártpolitikától független személyt, aki az élet más területein bizonyította vezetői rátermettségét, míg csupán 22 százalék támogat olyan pártpolitikust, aki a politikában bizonyította rátermettségét".

Török Gábor nem lát akadályt Áder János előtt (az elemző is az EP-képviselőben látja a következő elnököt!): "...ebben az összevetésben Áder János lényegesen alkalmasabbnak tűnik. Az első Orbán-kormány alatt házelnöki posztot betöltő politikusnak sokkal kevesebbet kellene önmagából feladnia ahhoz, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Ádertől lényegesen kevesebb „érzelemgazdag” és egyben politikailag egyirányú, a másik oldal legitimitását is tagadó mondatot lehet idézni. A „politika sűrűjében” eltöltött két évtized alatt rendkívül fegyelmezett és határozott értékekkel rendelkező politikusnak tűnt, aki egy kritikus helyzetben nem véletlenül vált belső ellenséggé, és – feltehetően ennek következtében - fordított hátat egy időre a magyar belpolitikának.

A politika világában még nem megméretett jelöltekkel szemben van egy nagyon komoly előnyük a pártpolitikusoknak: nagyjából tudjuk, hogy mire számíthatunk tőlük - fogalmaz az elemző a

blogjában.