Befektetés a jövőbe

– Járt a Keletiben?

– Pár napja családi vendéget vittem ki az állomásra. Már akkor sokan voltak, de még nem tűnt feszültnek a helyzet.

– Nehéz követni a kormány improvizációját: egyik nap kiengedték a vonatokat, másnap, EU-szabályokra hivatkozva nem. Egyszer van rendőrsorfal, aztán nincs. A Bicskénél átvert menekültek azt skandálták: „Undorító ez a hely, el akarunk menni innen.”

– Nekünk a schengeni és dublini szabályokat kell betartanunk, ami nem csak az EU, hanem a magyar jog része is. Lényege, hogy csak rendezett körülmények között lehet belépni az országba.

– Eleinte nem kellett betartani ezeket a szabályokat?

– Ami eleinte volt, abban a németeknek a szírek beengedéséről szóló kommunikációja játszott szerepet. Merkelék nyilatkozatai felbátorították az érintetteket, hiszen arról szóltak, hogy Berlin a háborútól rettegő szír állampolgárokkal megengedőbb lesz, mint a többi ország menekültjeivel. Erre hirtelen rengetegen szírnek vallották magukat, tehették, ugyanis többségük papírok nélkül érkezik.

– A szíriai helyzet indokolja, hogy szinte minden onnan érkező menekültstátuszt kapjon.

– A háborús övezetekből érkező menekülteket a magyar hatóságok is másképp kezelik. Megjegyzem, az első EU-tagállamba való belépésükkor is különleges elbánás illette volna meg őket, de sem Bulgária, sem Görögország nem tartotta fontosnak, hogy kiemeljék őket a többiek közül és betartsák az unió szabályait. Visszatérve a Keletihez: mi a német hatóságok közléseit vettük alapul a szírekről, amiről aztán pár órán belül kiderült, hogy félreértés, ugyanis nem azt jelentette, hogy Magyarországon ne kellene a menekülteket nyilvántartani és a dublini egyezményt betartani. A pályaudvaron lévőknek is tudomásul kell venniük, hogy Németország visszakozott az álláspontjából.

– Nem kapnak tájékoztatást.

– Mi sem. Többféle módon próbáltunk eligazítást kérni a német hatóságoktól. Végül azt mondták: elvárják tőlünk a dublini egyezmény végrehajtását, azaz regisztrálnunk kell a menekülteket. Lázár miniszter úr azt kérte, hogy a német nagykövetség legyen szíves tájékoztatni a Keleti pályaudvaron Germany feliratú táblákkal tüntető menekülteket a konkrét jogi helyzetről.

– Ez nem jelenti azt, hogy a magyar hatóságoknak ne kellene információval ellátni őket.

– Talán a menekültek nem akarják tudomásul venni, hogy Németország nem fogadja őket olyan lelkesedéssel. Mivel Magyarország biztonságos EU-tagállam, ezért itt is megkaphatják a menedékjogot. A helyzet tétje az, hogy kiesünk-e a schengeni rendszerből.

– Ezért a jogi szigorítás is? Ön azt nyilatkozta, hogy a fizikai mellett jogi határzárra is szükség van. Miközben már most is létezik erre vonatkozó átfogó szabályrendszer. Akkor mi értelme?

– Jogi határzára valóban minden országnak létezik. A mostani törvénycsomag viszont a fizikai határzár mellé jött létre, a kerítés jogi védelme az alapja a Btk. módosításának. Az illegális határátlépés továbbra is törvénytelen, valóban nem ez az újdonság. De a műszaki határzáron való átkelés, annak megrongálása mostantól bűncselekménynek minősül.

– A rongálás korábban is az volt.

– Ez igaz. Csakhogy a rongálás értéktől függő bűncselekmény. Ez a típusa viszont kifejezetten rendészeti bűncselekmény. Azt hivatott megmutatni, hogy az államhatár kizárólag a hivatalos határátkelőhelyeken léphető át. Ezt bővítjük ki hivatalos tranzitzónákkal, ahol a menekültek benyújthatják menedékkérelmüket. Tehát a jogi határzár a fizikai határzár védelmét és a határ őrizetére kirendelt személyek, katonák, rendőrök védelmét is segíti.

– Ezek a látszatszigorítások aligha lesznek hatékonyak. Bár kommunikációra jók.

– Jelentős szigorítások ezek. A kritikusok két szélsőséges álláspontot foglalnak el. Az MSZP-s Harangozò Tamás tyúkkerítésnek nevezi, a másik vélemény pedig az embertelen berlini falhoz hasonlítja. Bagatellizálják vagy démonizálják. Kétségtelen, hogy kényszermegoldás, mert az illegális határátlépés mindenféle szigor ellenére sem hagyott alább. Az embercsempészek saját tarifájukat srófolták fel azzal, hogy azt állították a menekülteknek: majd ők megmutatják azokat a pontokat, ahol átjuthatnak a zöldhatáron. Pedig a rendőrség úgyis elviszi a végén őket oda, ahol a menekültügyi eljárás zajlik.

– A kerítés tehát nem oldott meg semmit. Sőt, ahogy mondja, csak felsrófolta az embercsempészek árait.

– Ez az első kerítés valóban nem. De a komolyabb műszaki határzár – a már említett jogi határzárral kiegészülve – megoldás lesz. Ezután csak a kijelölt határátlépőknél érdemes próbálkozni. A menekültkérelmeket úgyis mindenképp be kell fogadnunk, akárhol is jönnek. Aki pedig megkapja a menedékjogot, az EU-n belül szabadon mozoghat. Aki nem, azt kiutasítják.

– Azzal érvelnek még a kerítés mellett, hogy az megállítja a terroristákat. Csakhogy Magyarországra évente több tízmillió turista érkezik, közöttük is simán elvegyülhetnek.

– Nemcsak a turisták között, de a menekültáradatban is bejöhetnek. Ilyen migrációs nyomás alatt lehetetlen teljes bizonyossággal meggyőződni minden menekült személyazonosságáról. Senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista, de a nagy számok törvénye alapján ennyi ember között előfordulhatnak, ha nem is terroristák, de harcosok. Ők polgárháborúban kiképzett személyek.

– Ha már a törvények merev betartását emlegeti: a kerítés felhúzása előtt törvény kötelezte volna önöket arra, hogy környezetvédelmi hatástanulmányt készítsenek. Nem tették meg.

– Ez szőrszálhasogatás. A határövezetben mindig vannak mozgások, építkezések, környezetet zavaró tevékenységek.

– A törvény az törvény.

– Ismétlem: szőrszálhasogatás, a józanésznek ellentmond ez az érvelés. A határon nemcsak kerítéssel, hanem a határőrséggel kapcsolatos mozgások is vannak, ott fut egy szervizút. Mind érinti a természeti környezetet. A mostani törvényjavaslat amúgy világossá teszi, hogy ezek a szempontok ilyenkor, a közérdek miatt, mellőzhetőek: a határsáv két méteres körzetében a határőrizettel kapcsolatos munkák minden környezeti hatástól függetlenek. Itt azon áll a vita, hogy a határzár megzavarja az állatok megszokott útvonalait. Én persze sajnálom a szarvasokat, de még jobban a határ mentén élő állampolgárokat, akik nem szeretnék, hogy menekültek portyázzanak a kertjükben. Emberi szempontokat a közérdek miatt előnyben kell részesíteni.

– Gyerekek akadnak fenn a tüskéken.

– Épp ez az embercsempészek taktikája. Szándékosan olyan utakon vezetik őket, hogy indokolhassák a tarifájukat. Ez elítélendő. Ez is megváltozik, ha majd nem tudják elhitetni a menekültekkel, hogy csak az általuk ismert zegzugos, vadregényes úton lehet bejönni Magyarországra.

– Milyen szigorítás várható az embercsempészek esetében?

– A mostani három év helyett tíz évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető lesz. Ezen felül vagyonelkobzásra is ítélhetik, azaz elveszik tőlük a kocsijukat.

– Ez rettenti majd el őket?

– Igen. És a bírósági gyakorlat is szigorodik. Egyre több végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki. Hát még, ha a szigorítást is elfogadjuk.

– Lesz elegendő bíró, ügyész, ügyvéd és börtön?

– Mindez valóban rendkívüli logisztikai erőfeszítéseket igényel az igazságszolgáltatástól. Éves szinten ezerrel több üggyel számolunk. A belügyminisztérium börtönépítési projektében pedig négyezer-ötszáz férőhellyel lesz több. Több ezer fegyveressel bővül a határvédelem is.

– A kerítés ára tizenhatmilliárd, a vele kapcsolatos költségek további tizennégy. Az előbb említett fejlesztések még legalább ennyi. Ezt a gigantikus összeget válságstábra, tranzitzónákra, a menekültek ellátására, akár elegendő vécé biztosítására is költhették volna.

– Ez a gondolkodás abból indul ki, hogy a százötvenezer menekültet itt kellett volna tartani és ellátni.

– Ez a gondolkodás abból indul ki, hogy amíg itt vannak, emberi körülmények között élhessenek, és ne hat darab vécé jusson több ezer emberre, mint a Keletiben.

– Ezzel azt követeli, hogy ne engedjük ki őket. Márpedig ez pénzbe kerül, ahogy a hatóságok és a fegyveres testületek megerősítése is. A határzárnak jelentősége, hogy feltartóztassa a jövőbeli migrációs hullámot, a kerítés befektetés a jövőbe: megelőzi és megállítja az illegális határátlépést.

– Ilyen alapon Hegyeshalomnál is felhúzhatnának egyet. Csak épp Ausztria befogadta a Keletitől gyalog útnak indult migránsok ezreit.

– Nem tarthatjuk fogva a migránsokat, az ország közlekedésbiztonságát pedig meg kell őrizni. Itt már nem csak Schengenről van szó, hanem arról is, hogy el lehet-e jutni az ország egyik városából a másikba.

– Németország és Franciaország javaslatcsomagot tett az asztalra. Határozzák meg, melyek a biztonságos harmadik országok, melyek nem, lépjen életbe a kvótarendszer, a határvidékeken pedig EU-pénzből és EU-tisztségviselőkkel hozzanak létre beléptetési helyeket, azaz hot spotokat.

– Utóbbi számunkra teljesen elfogadható. A hot spotokon lehet kezelni a menekültek kérelmeit.

– Ez csak az első két feltétel megvalósulása esetén lehet működőképes.

– Semmi kifogásunk az egységes nemzetközi szabályozás szigorú betartása ellen. Csakhogy jelenleg Görögország és Olaszország lazán kezeli a szabályokat. A kvótarendszer úgy tesz, mintha csak olyan országok léteznének, melyek kizárólag fogadják a menekülteket. A kvóta Magyarország erőfeszítéseit nem veszi figyelembe, hiszen az Európa más országainál belépő menekülteket is be kell fogadnunk. Pedig a magyar menekültügyi rendszer már most túlterhelt, és azt sem tudni, hányan maradnak itt. A kvóta csak a menekültekre vonatkozik, miközben a kérelmek nyolcvan százaléka olyan személyeket érint, akiknek kérelmét elutasítják. Közülük sokan Magyarországon rekedhetnek, hiszen nem küldhetőek vissza abba az országba, ahonnan jöttek. Vagyis arról van szó, hogy kvóta fölött más országok által beengedett embereket is átvegyünk.

– Német vezetők szerint minden ország csak a markát tartja az EU-s pénzért, de a közösbe nem akar tenni semmit.

– Tranzitszerepünk miatt van szükségünk a pénzre. Görögország és Olaszország is megkapta a támogatást.

– Ahogy Magyarország is.

– Csak épp jóval kevesebbet: nyolcmillió eurót, míg a másik két ország ötvenet. Pedig a kérelmek számát tekintve ott tartunk, ahol a görögök és az olaszok.

– Mi a megoldás?

– Nagy baj, hogy a bevándorlók összekeveredtek a menekültekkel. Míg a menekültpolitika lényege humanitárius kérdés, a bevándorlók szempontjából más a magyar megközelítés. Mi azt mondjuk: nekünk bevándorlók gazdasági érdek és munkaerő szempontjából nem hiányoznak. Persze egy hot spoton nehéz azt mondani: jobbra a menekültek, balra a bevándorlók. A hosszútávú megoldás csak úgy képzelhető el, ha a problémát a gyökereinél, vagyis a kibocsátó országoknál kezeljük. Ez azonban messze meghaladja egy kis ország lehetőségeit. Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a választott képviselők elsősorban választóiknak és a magyar nemzetnek tartoznak felelősséggel.

– Önök – Gyurcsány Ferenchez hasonlóan – nem visznek haza menekülteket?

– Az ilyen gesztusok beleférnek, csak akkor ebben következetesnek kellene lenni. Ha most segített szíreknek, akkor annak idején miért nem fogadott be erdélyi magyarokat?

– Ön hazavisz szíreket?

– A humanitárius szempontokat és a magyar választók iránti felelősséget együtt kell érvényesíteni. Tudatában kell lenni, hogy sokan tényleg nem szívesen fogadnának be menekülteket. Nekem sincs rá lehetőségem.

– A demokratikus ellenzék gyűlöletkampánnyal vádolja a kormányt.

– Ez a politikai csata része. A migrációra való figyelemirányítás és a kormány kampánya megelőzte a válságot. Most megérkezett a probléma, amelyről csak a plakátokról szereztek tudomást az állampolgárok. Sokkoló, hogy a menekültek most tényleg ott vannak a Keletiben.

– A kampánnyal viszont megállt a Fidesz népszerűség vesztése.

– Nem mi hoztuk a menekülteket a Keletibe. És nem hiszek az összeesküvés-elméletekben.