06:50 - 09:00

Most: KeljfelJancsi

Fiala János műsora

Cigánybúcsú egy eldugott völgyben – galéria

Bazi nagy roma búcsú a Bakonyban: a Kárpát-medencei cigányság legjelentősebb eseményére, a csatkai zarándoklatra idén is több tízezer roma látogató érkezett.

2021. szeptember 19., 13:21

Szerző:

Több tízezer magyar- és európai cigány kereste fel a Bakonyban található, mindössze néhány száz lelkes falucska, Csatka kápolnáját a hétvégén. A roma zarándokok virággal, gyertyával és új ruhával kedveskedtek a csatkai Szűz Mária szobornak, és ittak a csatkai forrás legendás vizéből, amely a mondák szerint gyógyítja a beteget, lábra állítja a bénát és visszaadja szeme világát a vakoknak. 

Máriajelenés és csodás gyógyulások 


Bakonysárkány és Zirc között egy völgyben fekszik a 250 lelket számláló Csatka, a hegytetőn pedig a Boldogasszony-kegyhely, a Kárpát-medencei cigányság liturgikus és rituális szent helye. Rengeteg oláhcigány látogat el ide, de a romungrók is úgy érzik, évente legalább egyszer el kell jönniük a kis Komárom megyei településre.

Az itteni kegyhelyre 1862 óta járnak zarándokok, 80-90 százalékuk roma, akik szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján érkeznek a hagyományos búcsúba, akár több tízezren. Itt, a csatkai Kisboldogasszony-búcsún szeretnek gyerekeket is keresztelni, ugyanis nemcsak vallási, hanem a legnagyobb társasági esemény is a búcsú, ahol aki csak számít, az megjelenik.

De ne szaladjunk ennyire előre, ismerkedjünk meg a Kárpát-medencei romák legnagyobb kegyhelyével!

A szentkútnál se szeri, se száma, mennyi csodás gyógyulás történt már Csatka-Szentkúton a forrás vizétől, ahova – jobbulást remélve – sokan elhozzák beteg gyermeküket, rokonaikat, palackokban pedig hazaviszik a vizet az otthoniaknak. Különösen érdekes a Szűz Mária alakú palack, amit rengetegen szorongatnak, és így tolonganak a kút előtt, hogy abba merjék a vizet, és vihessék haza az otthoniaknak.

Az első feljegyzések 1792-ből valók, bizonyos Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen. Ezután további gyógyulások is történtek a szent víznél, ezért a hívek körében hamar népszerű lett. Különös erőt tulajdonítanak a kút vizének, nem csak isznak belőle, a betegek meg is mosdanak benne.


A gyógyulások mellett Szűz Mária jelenéssel is büszkélkedhet a zarándokhely, hiszen először Gábriel Arkangyal, majd a Madonna 1862-ben jelent meg egy Csötönyi József nevű remetének. A Mária jelenést követően báró Fiáth Ferencné építtette a kápolnát a kút mellé, ahol azóta rendezik meg minden évben a búcsút, hogy a hívők virágcsokorral és embernagyságú gyertyákkal tisztelegjenek Mária előtt, hogy térdre borulva hangosan imádkozzanak.
Ahogy 2020-ban minden elmaradt, a tavalyi a járvány miatt búcsút se rendeztek, idén pedig szeptember 18-án tartották a zarándoklatot, ahol a szokásokhoz hűen a hívek magyar és cigány nyelvű katolikus prédikációt is hallhattak.

Mária kulacs és Jézus gyertya


Az első meglepetés akkor ér bennünket, amikor a zarándoklat helyszínére tartva leint bennünket a szembejövő autós, majd a kezünkbe nyom egy parkolójegyet ajándékba, hiszen már nekik nem kell, járjunk jól mi is. A dombtetőn elhúzódó parkolóban már táncolnak az emberek, a kempingasztalon rántott hús, savanyúság és némi tömény. A piknikasztal közelében pedig ropja egy család, a hangulat a tetőfokára hág.

Ricsiék hatan Kaposvárról érkeztek, és a legszebb hagyományőrző ruhájukat viselik. A kegyhely felé a földutacska zsúfolásig tele. Bár kapható hagyományos roma viselet – kendő, kötény vagy éppen rózsás szoknya, a legtöbb árus rózsafűzért, Mária és Jézus képet árul. Van itt hologramos Jézus szentkép, Szűz Máriás párna és falióra is. De a legnagyobb bizniszt mégis a gyertyaárusok mondhatják a magukénak, hiszen itt a 400 forintos minigyertyától egészen az embernagyságú gyertyáig tart a választék: ez utóbbi 45 ezer forintba kerül, és az fogy el a leggyorsabban.

Egy kecskeméti fiatalasszony, Kármen éppen gyertyát vásárol, elmondása szerint azért jöttek el, hogy kisebbik lányát, az egyéves Zsaklint megáldja a csatkai Szűz Mária. De hatalmas a tolongás az arany- és az ékszer árusok előtt is, akik akkora máriás aranymedálokat árulnak, mint egy csészealátét. A bazársoron hatalmas a mulatság, és mindenki ropja a hagyományőrző roma táncot, és bizony elvétve hallani magyar szót, hiszen Csatkán szinte mindenki cigányul beszél, elköszönéskor rengetegszer hallani a Távesz baktalo, jársz szerencsével köszöntést.

Évente új ruhát kap a Madonna

Özönlik a nép a kápolnához, rengetegen hoznak ciklámenszín művirágcsokrokat, de sokan gyermeknagyságú kardvirágokkal érkeznek, hogy leróják kegyeletüket a Madonna szobor előtt. Ugyancsak érdekesség, hogy minden évben más és más ajándékba hozott ruhába öltöztetik Szűz Máriát, s természetesen egymással versengenek a hívek, vajon kinek a ruháját adják rá az ájtatos szoborra. A legelső ruhaadományozó Széchenyi Katalin grófnő volt, aki egy díszes palástot adományozott a Mária-szobornak. Az azóta eltelt bő kétszázötven év során szokássá vált Mária öltöztetése, illetve ruhával való megajándékozása. Mára a kegyszobor ruhatára közel háromszáz tételből áll. Volt, aki csodás megszabadulásáért, volt, aki gyógyulásáért adományozott palástot a szobornak.

A 24 éves Domokos Dzsenifer és unokatestvére, Szimonetta Munkácsról érkeztek, Dzsenifer elárulja, hogy 10 éves kora óta jár Csatkára, ahol nemcsak a misén vesznek részt, hanem hagyományosan itt találkozik, és közösen gyújt gyertyát a családja. A kápolnából kilépve már tart a szabadtéri mise, a katolikus pap egy hatalmas Szent Korona építmény alatt prédikál, a szeretet és az imádság fontosságáról beszél nem kicsi zaj közepette.
A tömeg a szent kút felé árad, a legtöbb ember kezében az ominózus, Szűz Mária alakú kulacs, amelyben majd hazaviszik a gyógyító vizet.

Bizony nagy a tumultus a kút előtt, sokan fél órán át várnak, hogy merni és mosakodni tudjanak a gyógyító vízben. Mások pedig gyerekeket, csecsemőket tesznek a vízsugár alá, hogy hozzon nekik szerencsét a csodatévő víz. Az egyik asszony pedig vizet fröcsköl a családjára, és közben romául kíván egészséget és jó szerencsét a szeretteinek. A Dunabogdányból érkező nagypapa, Lakatos Mihály és népes családja minden évben iszik a csatkai vízből, az egyéves kis Scarlett idén először érinthette meg a Szűz Mária szobrot. Mihály azt mondja a két szemével látott már csodás gyógyulásokat, lábfájósok dobták el a szeme láttára a mankót, a fejfájósok is azonnal meggyógyultak a csodacseppektől.

"Istenfélő emberek vagyunk, együtt imádkozunk itt a családommal és a barátaimmal. Itt, a búcsúban már minden arcot ismerek, hiszen ide, Csatkára minden cigány eljön, aki csak számít. Mi ezen a zarándoklaton éljük át igazán, hogy van múltunk és lesz jövőnk, a világ cigányai összetartoznak" – mondja Mihály. 

Aztán az egész család beleveti magát az autentikus cigány buliba. 

 

(Kiemelt kép: Zarándokok a csatkai búcsúban, a Komárom-Esztergom megyei falu határában, a Szentkúti kápolna közelében 2021. szeptember 18-án. A Csatkán Kisboldogasszony napja alkalmából tartott búcsú a kárpát-medencei oláh cigányok legfontosabb egyházi ünnepe. Fotó: Dimény András / 168.hu)