Balladai homály a nyugdíjak körül – Sok a kérdés, és még nincsenek komoly változások
A miniszterelnök szerint az új gazdasági csomagtervben a munkahelyek megőrzését és teremtését tartják szem előtt, s nem kívánnak visszatérni a segélyalapú gazdasághoz. Legutóbbi pénteki rádióinterjújában a nyugdíjasokról egy szót sem ejtett. Ez lehet véletlen?
A jelek szerint fokozatosan bontják ki a csomagot, de még mindig sok részlet és intézkedés hiányzik. Azt látom, hogy a tervezett intézkedéseket sokan kritizálják formai és tartalmi oldalról is. Ez azt jelzi, hogy igazából még „nem állt össze”, van mit javítani a szerkezeten is. Nem ártana a szakembereknek egymásra figyelniük, mert egyedül üdvözítő megoldás nincs, hisz a kihívások is atipikusak. Őszintén mondom, én az úgynevezett munka- vagy segélyalapú gazdaság kifejezésekkel sokat nem tudok kezdeni, azaz a „vagylagossággal”. Nem hiszem, hogy van, aki a „segélyalapú” gazdaságpolitikát szorgalmazza, ugyanakkor a segélyezésnek – ha célzott, és nem „ellenösztönző” – bizonyos időszakokban helye van. Erősíteni kellene a csomag emberi oldalát, vagyis a termelő, szolgáltató, alkotó munkaerő védelmét, mert ők kaphatják el a vírust vagy kerülhetnek az utcára, nem a gazdaság más szereplői.
Érthető-e, ha a nyugdíjasok nyugtalanok, miközben emelkednek az élelmiszer-, a gyógyszer- és a szolgáltatási árak?
Abszolút érthető, hisz az idei rendkívül méltánytalan és megalapozatlan januári 2,8 százalékos emelés hatása már elillant. A járványveszély-helyzet kihirdetése után a nyugdíjasok kiköltekeztek, többjüknek semmi tartaléka nincs. Az alapvető élelmiszerárak pedig az egekbe szöktek. Az idő múlásával és az infláció emelkedésével egyre nehezebb a nyugdíjasok többségének a helyzete.
Barát GáborA miniszterelnök sosem felejti el megemlíteni, hogy a járvány idején különösen a legveszélyeztetettebb korosztályt, vagyis az időseket kell óvni. Ennyi elég? Nem kellene segíteni, hogy a kisebb összegből élő emberek – és ők a többség – ne menjenek teljesen tönkre? Vagy ez színtiszta demagógia?
Nem tartom demagógiának, ha a korábban jogosan felvetett rendszerszerű nyugdíjjavaslatokat most félretéve, elsősorban az átlagnyugdíj összege alatti nyugdíjasok (és egyéb ellátottak) kapnak gyors, akár egyszeri juttatást. Helyes, ha a miniszterelnök különös figyelmet szentel az idősebbek egészségének megóvására. Ez azonban szerintem még akkor is kevés, ha egyre több a segítségre szoruló, munkáját elvesztő honfitársunk.
Komoly segítséget jelenthet a most nehéz helyzetben lévő embereknek, hogy jövő februártól – a 13. havi nyugdíj részeként – évente kapnak egy-egyheti pluszt?
Határozott álláspontom, hogy a 13. havi nyugdíj „visszaépítését” rossz időben jelentették be, ezért sok a kérdés, és nagy a bizalmatlanság. Félő ezért, hogy a társadalmi fogadtatása megosztó lesz. Itt és most ugyanis mást kellene tenni, nem olyan bejelentésekkel élni, mint a skót balladák, amelyek rövidek és ködösek.
Az interjút teljes terjedelmében a 168 Óra e heti számában olvashatja!
