Bajnai: Orbán Viktor nem ért hozzá
Bajnai Gordon beszédében azt is elismerte, hogy a bajok nem Orbán kormányzásával kezdődtek, de beszélt a kormánypolitikát hatalmukba kerítő oligarchákról is. Jövőbeni terveit is ismertette, vázlatosan.
„Mára már a kormányzást is döntően befolyásolja egy szűk oligarchacsoport gazdasági érdeke” – jelentette ki az Amerikai Kereskedelmi Kamara konferenciájának vendégszónoka, Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az éppen párttá alakuló Haza és Haladás Egyesület vezetője. Bajnai a magyar fejlődés legnagyobb akadályának a rossz kormányzást nevezte, ami nem az elmúlt két és fél év, hanem az elmúlt 10-15 év fejleménye, de legalábbis egy 2001-ben kezdődött rossz folyamat része, írja az
Index.A rossz kormányzást szerinte három dolog jellemzi, melyek közül az egyik a cikk indításaként idézett mondat (oligarchacsoport befolyása). Ezen kívül jellemzője még a rossz kormányzásnak az, hogy a hatalmi érdekek és a gazdasági törvényszerűségek harcából mindig az előbbi kerül ki győztesen. Erre jó példa szerinte az egykulcsos adó ügye, amely valóban kedvező egy, a Fidesznek fontos választói rétegnek, de a legalacsonyabb képzettségűek bérére rakódó pluszterhek miatt ténylegesen munkahelyek elvesztését – számításai szerint évi akár ötvenezer munkahelyét – okozta.
De Bajnai szerint nemcsak a hatalmi számítás és az oligarchák érdekérvényesítése viszi rossz irányba az országot. „Sokszor csak nem értenek hozzá” – mondta, amikor a kormány kontárságáról beszélt. Szerinte a 2010 őszén elfogadott konvergenciaprogramban előirányzott gazdasági pályához képest 2015-ig "18 százaléknyi GDP tűnt el a tervekből”. Ennek következményeként Magyarország jövőbeni növekedési pályája alacsonyabb az EU vezető hatalmainak növekedési pályájánál, azaz felzárkózás helyett még inkább leszakadunk Európa centrumától.
A válságról beszélve Orbán Viktornak is odaszúrt, amikor arról beszélt, hogy ez nem a kapitalizmus válsága, csak egy válság a kapitalizmusban. Ami rávilágított a rendszer gyengeségeire is, amelyek közül az állam szerepének újragondolását emelte ki. A magyar állam szerinte gyenge volt, ami megmutatkozott a piac szabályozatlanságában is. „2010-ben azért kapott ekkora felhatalmazást a kormány, mert az emberek erősebb államra vágytak. De erős helyett egy erőszakos, dölyfös, tudálékos államot kaptak”, pedig az erőszak szerinte a gyengék végső menedéke, írja az Index.