Az ügyészség fogadókészsége

- Döbbenetes, mégis biztató hír, hogy korrupció miatt a fél cseh kormányt őrizetbe vette a hatóság Prágában, végül lemondott a miniszterelnök is. A magyar igazságszolgáltatásnak van-e jogosítványa ilyen akcióra?

– Elvileg igen, hisz a vádhatóság keretein belül működik a Központi Nyomozó Ügyészség. Indokolt esetben ez a szervezet hatékonyan fel tud lépni, de ahhoz képest, hogy a korrupció milyen jelentős probléma nálunk is, ilyesmiről nemigen hallunk. Ráadásul sűrűsödnek a panaszok e hatósággal szemben.

– A szekszárdi trafikmutyi ügyében is a hatalommal való visszaélés volt a gyanú, miután a fideszes polgármester a konkrét nyertesekről is tárgyalt a képviselő-testület tagjaival. Mégis az ellen indulhat eljárás, aki a botrányt kirobbantotta. Normális dolog ez?

– Talán az nem volt egyértelmű, hogy a hangfelvétel szereplői hivatali minőségben folytatták-e azt a beszélgetést, vagy sem. Ha igen, akkor szerintem a hivatali visszaélés gyanúja felvethető, hisz arról állapodtak meg, hogy csak bizonyos személyek kaphatnak trafikot, mások nem. Ez a pályázat tisztaságába való nyílt beavatkozás. Ha viszont csak baráti beszélgetést tartottak, ahogy az ügyészség látja, akkor valóban nem történt bűncselekmény.

– Na, de ez egy testületi ülés volt, nem baráti csevej.

– Ezt azért be kéne bizonyítani. Ha valóban az előbbi volt, akkor megállapítható legalább a bűnsegédi bűnrészesség, ugyanis azok is felelősek egy részrehajló döntésért, akik csak befolyásolták a döntéshozókat.

– Ha így van, akkor végképp nem értem: miért nem nyomozták ki, hogy képviselő-testületi ülés volt-e, vagy sem. Ön érti?

– Ha ügyész lennék, én megtettem volna, ugyanis a nyomozás megindításához szükséges gyanút a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után elegendőnek tartottam. Akinek viszont ez a dolga, másképp látta.

– Miután nincs vádemelés, soha nem derül ki, hogy a városvezetők elkövették-e a bűncselekményt, vagy sem?

– A vádmonopólium miatt az ügyészségnek joga van eldönteni, hogy mi szükséges a büntetőeljárás megindításához.

– Szóval a hatalmon lévők megúszhatják, ha az ügyészség nem kíváncsi egy ügy minden részletére. De a bűnüldöző hatóságot felhasználhatják arra is, hogy jogi eszközökkel a politikai ellenzék megfékezésén fáradozzon?

– Persze, erre mindig vannak kísérletek. Kérdés, mekkora rá az ügyészség fogadókészsége.

– Kis János filozófus úgy értékelte: ezek a borzasztó hibák azért fordulhatnak elő, mert a Fidesz által kinevezett Polt Péter kiszolgálja a kinevezőit. Előfordulhat, hogy direkt utasítják az ügyészséget, vagy csak elvárásokat teljesítenek?

– Az ügyészek egy részénél nem zárható ki, hogy bár soha nem kapnak direkt utasítást, úgy érzik, a kimondatlan kívánságoknak is eleget kell tenniük.

– Biztosan emlékszik, hogy az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a sukorói telekcsere ügyében...

– Erről ma már tudható, hogy teljesen hibás gyanúsítás volt.

– Végül a nyomozást bizonyíték hiányában szüntették meg. De ennek nem kellett volna már a nyomozás megkezdése előtt kiderülnie?

– Szerintem már az eljárás elindítása is hiba volt. Az ügyészség hivatkozása a bizonyíték hiányára csak arra volt jó, hogy valamiképp kifaroljanak az ügyből. Valójában be kellett volna látni: már a szükséges megalapozott gyanú is hiányzott. Kétségtelen, hogy a nyomozással foltot hagytak Gyurcsány Ferenc becsületén.

– Ha egy politikus ügyében sokáig úgy nyomoznak, hogy közben semmi bizonyíték nincs, kérdés, hogy szándékosan járatják-e le, vagy csak ügyetlenségből?

– Az ügyészségen sok a tisztességes, felkészült szakember, akik jól döntenek. De előfordul – én is látom –, hogy nem kellően mérlegelnek, és a vádhatóság demonstratív jelleggel, valamilyen érdek alapján indít eljárást.

– Ezzel politikai küldetést teljesíthet?

– Talán akaratlanul, de belesodródhat a politikába, hisz nem lehet azt mondani, hogy függetlenek a politikától, ha eljárás indítanak Gyurcsány Ferenc, Molnár Gyula és más politikusok ellen, majd kiderül, hogy tévedtek.

– Vesztegetés miatt eljárást folytatnak a Budapest Airport Zrt. két vezetője ellen is. A tárgyaláson az egyik vádlott azt állította, hogy bemutattak neki egy névsort, s azon Bajnai Gordon is szerepelt, és azt mondták, ha terhelő vallomást tesz a listán lévőkre, elengedik. Az ilyen típusú alku felkínálása szabályos?

– A kényszervallatást nemcsak erőszakkal és fenyegetéssel, hanem morális és pszichés kényszerrel is el lehet követni. Ha valakinek elhúzzák a mézesmadzagot az orra előtt, hogy gyanúsítotti kihallgatását nem veszik figyelembe, az bizony minősülhet kényszervallatásnak. Ha ez be is igazolódik, törvénysértően járt el a hivatal.

– A hamis tanúzást nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. És a kényszervallatást?

– Súlyosabban, mint a hamis tanúzást.

– És ha az ügyészség követi el?

– Ugyanúgy büntetendő, mint más nyomozó esetében.

– Felelősségre vonják az ügyészt, aki hibázott?

– Nem tudom. Az ilyen döntések nem kerülnek nyilvánosságra.

– Nem kéne?

– Nem ártana. De annak az esetnek sem szabadna titokban maradnia, amelyet nemrég egy bírósági tárgyalás jegyzőkönyvében láttam. A korrupciós történetben az ügyészség, miután látta, hogy nehezen tudja majd az általa megfogalmazott vádat bizonyítani, az utolsó pillanatban „előráncigált” egy állítólagos zárkatársat, aki vallomása szerint hallotta a vádlottat, amint egy becsempészett mobiltelefonon a korrupciót bizonyító beszélgetéseket folytat. A tanú az ügyészség indítványára ezt el is mondta. A védők azonban bebizonyították, hogy a kérdéses időben ez az ember nem is volt a gyanúsított zárkatársa. Amikor mindez kiderült, az ügyész felállt, megvonta a vállát, és kérte a bírót, hogy „rekesszék ki a tanú vallomását a bizonyítékok köréből”.

– Mondana nevet?

– Legyen elég, hogy az „évszázad maffiaperének” titulált, majd pár évi szabadságvesztéssel végződött ügy ismert gyanúsított ellen indult.

– Hatalmas sajtóvisszhangja volt Hagyó Miklós ügyének is, amelyben a koronatanú, Balogh Zsolt korábban azt vallotta: nokiásdobozban szállította a milliókat a főpolgármester-helyettesnek. Ám a bíróságon visszavonta terhelő vallomását, amelyet állítólag azért tett, hogy ne kerüljön előzetesbe. A hamis tanúzásra kényszerítés napi gyakorlat lenne?

– Ha az ilyen beigazolódik, tehát a bíróság ítéletben erősíti meg, akkor komoly büntetésnek kell következni. Hiszen következmények nélkül előnyöket kilátásba helyezni, terhelő vallomásokat kicsikarni biztosan törvénysértő. Sajnos miközben az ilyen panaszok mind gyakoribbak, e módszereknek nincs semmiféle ismert következménye.

– A bíróság elsőfokú, felmentő ítéletében kimondta, hogy az UD Zrt.-ügyben az ügyészség egyoldalú és pontatlan volt Dávid Ibolya terhére. Biztosan véletlen, hogy az eddig felsorolt politikusokkal együtt az elnök asszony is a Fidesz politikai ellenfele volt.

– Itt talán indokolt az óvatosság, mert az ítéletet hatályon kívül helyezték, és új eljárást rendeltek el. Várjuk meg a jogerős döntést.

– Véglegesnek tűnő, felmentő döntés született viszont az úgynevezett tábornokperben, amelyben tizenhét honvédségi vezetőt hűtlen kezelés gyanújával ültettek a vádlottak padjára, köztük Fapál László volt szocialista államtitkárt is, akit lakáspanamával vádoltak. Végül az eljárásban a vád teljesen felmorzsolódott, miközben a vádlottak az ötvenes évek szellemét vélték felismerni. Nem sok ez az ügyészségi tévedésekből?

– Aki egy ügyben érintett, az szükségképpen keményebben fogalmaz. De ismétlem, az ügyészségen – ahol egyébként alapvetően rendben mennek a dolgok – ezeket a kirívó tévedéseket ki kell vizsgálni és nyilvánosságra hozni. Évtizedek óta zajlik a vita, hogy az ügyészség önmagát ellenőrző szervezet, tevékenységének nincs érdemi kontrollja. Pedig az eljárásoknak hatalmas tétjük van, hisz tönkretehet embereket akkor is, ha utóbb büntetlenül kerülnek ki belőle.