Az OLAF visszaszólt, az Elios-ügynek még nincs vége
– Törvényszéki szinten a nemzeti igazságszolgáltatás feladata eldönteni, követi-e az OLAF ajánlásait. De még ha nem is nyitottak ügyet nemzeti szinten, ez nem érvényteleníti az OLAF eredményeit és a pénzügyi visszaélésre talált bizonyítékokat. Pénzügyi szinten, ugyanezen OLAF jelentés alapján, melyet a magyar hatóságoknak megküldtünk, az Európai Bizottság jelenleg is eljárást folytat
– reagált a Euronews kérdésére az Európai Csalás elleni Hivatal (OLAF), miután kiderült, hogy a magyar hatóságok bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios-ügyben, azaz Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak és társainak bűnszervezetben elkövetett költségvetési család gyanúját (is) felvető ügyében. Mint írták, 2017 végén befejezték a nyomozást és 35, világítással kapcsolatos, az európai kohéziós alapokból finanszírozott ügyben találtak eltéréseket.
Az OLAF nyomozása nemcsak súlyos szabálytalanságok tárt fel a projektek nagy részében, hanem érdekütközésre is talált bizonyítékokat.
Az OLAF elküldte végső jelentést a pénzügyi ajánlásokkal az Európai Bizottság REGIO bizottságának, és törvényszéki ajánlásait a magyar Legfelsőbb Ügyésznek, az hogy ezt a magyar fél nem fogadta meg, nem befolyásolja az uniós szintű eljárásokat.
Az OLAF álláspontjával szemben a Rogán Antal által vezetett kormányzati kommunikációs gépezet a Polt Péter által vezetett ügyészség döntését úgy magyarázza: „Több hónapos hatósági vizsgálat után bebizonyosodott, hogy az Elios-jelentés nem volt más, mint egy brüsszeli kampányjelentés. A tavaszi országgyűlési választások előtt bevándorláspárti brüsszeli politikusok kísérletet tettek a magyar választások befolyásolására. A magyar hatóságok minden ügyet kivizsgálnak. Ebben az esetben is ez történt. Az alapos hatósági vizsgálat cáfolta a brüsszeli kampányjelentésben szereplő rágalmakat”.
Az, hogy az alapos hatósági vizsgálat mit cáfolt, nem egészen világos, a rendőrség ugyanis még azt sem hajlandó elárulni, hogy egyáltalán hány embert hallgattak ki a nyomozás során. Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament Költségvetési és Ellenőrzési Bizottságának – nem bevándorlás-, hanem néppárti – elnöke szerint az eset csak tovább erősíti a magyar bűnüldöző hatóságok függetlensége kapcsán felmerült kételyeket, hiszen az OLAF-nak az ügyben készített jelentése meggyőző bizonyítékokat vonultatott fel az ügyben.
Az OLAF egyébként azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy 43,7 millió euró (átszámítva több mint 13 milliárd forint) támogatást követeljen vissza Magyarországtól ebben az ügyben, szóval a történetnek még nincs vége.
