Az MNB-t nem érdekli a forint hanyatlása

Wall Street Journal

Immár hatodszor csökkentett kamatot a jegybank, figyelmen kívül hagyva a forint előző napi markáns gyengülését, illetve az IMF figyelmeztetését, miszerint egyre kisebb a lehetőség a mennyiségi könnyítésre. A magyar fizetőeszköz továbbra is érzékeny és hajlamos az árfolyamesésre, ami a befektetőknek azt az aggodalmát tükrözi, hogy az MNB élén esedékes személycserék a nagyfokú lazítás irányában hoznak radikális változásokat az intézmény politikájában. A Crédit-Agricole CIB még a kamatvágás előtt ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan enyhül az inflációs nyomás és a gazdaság lelassulása módot nyújt az alacsonyabb kamatokra, ám ez a lehetőség gyorsan zsugorodik és a forint legutóbbi gyengülése így vagy úgy, de megálljt parancsolhat a Nemzeti Banknak. A szakvélemény szerint a piacok túl agresszívan várják az újabb csökkentést, de a Crédit Agricole csupán 0,75 %-os mérséklésre számít a következő hat hónapban. A legtöbb magyar elemző az év végére 4,5-4,75 %-os szinttel kalkulál.

Bloomberg

1. Hatodszor is lejjebb vitte az alapkamatot a Monetáris Tanács, ám a testület egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a bank nem szokványos eszköztárának bővítése csak akkor akut pénzügypiaci zavar esetén célszerű. Az egyhangúan meghozott felhívás segít eloszlatni a befektetők bizonytalanságát arról, hogy mi várható az MNB mostani vezetésének távozása után. Árokszállási Zoltán az Erstétől nem tartja kizártnak, hogy az új elnök és helyettesei március után drasztikus módszereket akarnak bevetni, ám akadályba ütköznek, ha nem szerzik meg hozzá a Monetáris Tanács-tagok többségi támogatását. Az állásfoglalás hírére a forint erősödött, ám a Citigroup és a Bank of America gyengülésre számít a monetáris politikában elképzelhető eltolódás miatt. A londoni Medley Global Advisers szakértője szerint ugyanakkor a négy külsős tag további kamatvágásra készül, ráadásul az alacsonyabb kamat gyengíti a forintot, ami megfelel a céljaiknak – tette hozzá.

2. Mai brüsszeli látogatása során Orbán Viktor megpróbálja rábeszélni az unió vezetőit, hogy a választások közeledtével szabadítsák fel országát az államháztartási korlátozások alól. A miniszterelnök találkozik Barrosoval, van Rompuy-yel és Martin Schulz-cal. Az EU két napja fenntarthatatlannak minősítette a magyar költségvetési politikát. Az eddigi, unortodox intézkedések miatt megcsappantak a beruházások, megingott a bizalom és a gazdaság recesszióba került. Ha viszont az ország kikerül a túlzott deficit-eljárásból, akkor legalább két évi szünethez jutna a büdzsét illetően és ez idő alatt bőven költhetne populista célokra a választások előtt – mutat rá a Royal Bank of Scotland szakértője. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézettől nem gondolja, hogy Magyarországnak pénzügyi kockázattal kellene szembenéznie, ha nem veszik ki a közösségi ellenőrzés alól. Ezúttal ugyanis nem valószínű, hogy Brüsszel olyan drasztikus intézkedéshez folyamodna, mint a fejlesztési alapok felfüggesztése, mert a lépést a 2014-es előrejelzéssel kellene megindokolni. Gárgyán Eszter a Citibanktól nem hiszi, hogy az EU leállítaná az eljárást, hiszen a magyar költségvetésnek továbbra is vannak kockázatai. A hatalom viszont előreláthatólag újabb korrekciókat hajt végre a szankciók elkerülésére, mégpedig minden bizonnyal a vállalati szektor kontójára.

FT

A nemzetközi pénzügyi közösségen borzongás fut végig arra a gondolatra, hogy Matolcsy György lehet az MNB új elnöke. A befektetők ugyanis attól tartanak, hogy kinevezése egy lazább és kockázatosabb monetáris politikát harangozhat be, tekintve hogy Orbán Viktor a választások előtt mindenáron be akarja indítani a növekedést. Attól is tartanak, hogy a jelenlegi miniszter felvizezheti a jegybank függetlenségét. A Nemzeti Bank ugyanis az egyik utolsó olyan intézmény, amelynek ellenőrzését még nem vették át a Fidesz közeli politikai kinevezettek. Török Zoltán a Raiffeisentől úgy ítéli meg: a piac attól fél, hogy Orbán a kereskedelmi banki hitelezés fellendítésére, valamint az államkötvények kibocsátásának megtámogatására igyekszik majd felhasználni a központi bank devizatartalékait, ha a piac nem hajlandó megvenni az állampapírokat. Néhányan úgy gondolják, hogy Matolcsy nevének lebegtetése csupán blöff, és a kormányfő a végén egy kevésbé ellentmondásos és viszonylag ismeretlen valakit állít majd az MNB élére. Az Eurasia Csoport elemzője szerint Orbán politikailag éppen elég ravasz ahhoz, hogy ne olyasvalakivel próbálkozzon, aki nyíltan nekiesik a jegybank önállóságának. Inkább egy kevésbé problémás jelöltet választ és akkor levegőhöz jut. De a kiszemelt mindenképpen az ő híve lesz. Közgazdászok ugyanakkor rámutatnak, hogy törékeny a nyugalom a magyar piacon. Richter Sándor a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetétől úgy értékeli, hogy a pénzpiacokon jelenleg erős a likviditás. Ám ha megváltozik a légkör, akkor az az elsők közt Magyarországot érinti majd igen súlyosan.

BBC

A hírügynökség beszámol arról, hogy két fiatal roma férfi pert nyert Magyarország ellen az Európai Emberi Jogok Bíróságán, amiért kisegítő iskolában kellett tanulniuk. Az ítélet szerint diszkriminációt jelentett, hogy az érintetteket szellemileg visszamaradott gyerekek közé sorolták be, elvágva őket ily módon a társadalmi beilleszkedés lehetőségétől. A BBC budapesti tudósítója szerint a Fidesz-kormány áldoz a roma kultúra és történelem oktatására. Néhány civil szervezet viszont azon a véleményen van, hogy a romák integrálása fontosabb lenne, mint kulturális identitásuk formálása, mivel utóbbi megosztó lehet. A fiatal demokraták azzal érvelnek, hogy a hatalom kidolgozta az idevágó stratégiát a romák jogainak hatékonyabb biztosítására, amit az unió már régen sürget. Szerintük néhány településen ténykérdésnek kell tekinteni, hogy a roma gyerekek többségben vannak az iskolákban. Az előző, szocialista kormány ellenben azt szorgalmazta, hogy buszokkal vigyék őket olyan iskolákba, amelyekben keveredhettek magyar társaikkal.

Die Presse

Az Európa Tanács arra az álláspontra jutott, hogy a magyar kormány a helyes irányban tett lépéseket az igazságszolgáltatás és a média vitatott átalakításával kapcsolatban. A külföldi és hazai bírálók jó egy éve azt kifogásolják, hogy a reformok kiérleletlenek, túlságosan is a hatalom megtartására, semmint a demokratikus intézmények egyensúlyára irányulnak. Budapesten most alighanem megkönnyebbüléssel fogadták az ET főtitkárának véleményét. Jagland a bírákat, illetve a Bírói Hivatalt illetően három változtatást is kedvezőnek tart, ugyanakkor szóvá tette, hogy az Orbán-kabinet az Európai Bíróság döntése ellenére sem érvénytelenítette azt a rendeletét, miszerint 62 évesen nyugdíjba küldik a bírákat. A főtitkár pozitívan értékelte, hogy a Médiatanács vezetőjének megbízatása maximum 9 évre szól, illetve hogy a kinevezésbe bevonják a civil társadalom képviselőit is. Mindent egybevéve úgy látja, hogy a magyar fél kielégítő válaszokat küldött és jelentős haladást tud felmutatni.

Der Standard

1. Az Európa Tanács befejezte az egyeztetést Magyarországgal a magyar médiaszabályozás vitatott kérdéseiről. Jagland főtitkár azt közölte, hogy a budapesti kormány kedvező válaszokat adott a strasbourgi testület által felvetett aggályokra. Mint mondta, a Tanácsnak nincs beleszólási joga abba, hogy ki vezeti a Médiatanácsot, és hogy az milyen határozatokat hoz. Az összeurópai szervezet csupán arra törekszik, hogy érvényesüljön ezen a sajtó területén is a fékek és ellensúlyok rendszere – jelentette az MTI. A főtitkár úgy értékelte: az Európa Tanács és az Európai Bizottság közti együttműködésnek köszönhető, hogy a dolgok jó irányban haladnak. A két testület korábban bírálta az Orbán-kormány médiapolitikáját, így különösen azt, hogy a Médiatanács milyen lépéseket tett a Klubrádió frekvenciája ügyében.

2. A Valutaalap azt állapította meg, hogy rossz irányba tart a magyar gazdaságpolitika, az ország recesszióban van és egyre rosszabbak a kilátások a gyors kilábalásra. Az IMF delegációja kifejtette, hogy irányváltás nélkül nem lehetséges az államháztartás rendbetétele, nem lehet visszaállítani a növekedést és a bizalmat, keresztül vinni a strukturális reformokat, illetve konszolidálni a pénzügyi ágazatot. Nem lehet csak a deficit tartására összpontosítani, jobban kellene ügyelni a gazdaság teljesítmény javítására is. A munkanélküliség magas, a fogyasztás és a beruházások szintje ugyanakkor egyre esik. A Valutaalap szakértői erre az évre stagnálást várnak, utóbbinak szerintük részben szerkezeti okai vannak, de részben bizonyos gazdasági intézkedésekre vezetik vissza. Ha viszont a magyar kormány kitart a mostani gazdaságpolitika mellett, akkor annak következményeként a jövőben megnő a költségvetés hiánya. A küldöttség sürgeti a magyar vezetést, hogy vizsgálja felül a bevételek növelését szolgáló stratégiáját, mert ha nem, akkor az hosszabb távon árt az üzleti bizalomnak, a növekedésnek és a foglalkoztatásnak.