Az MNB-botrány egyik legsötétebb pontja
Az utóbbi években mintegy 200 milliárd forintnyi államkötvényt vásároltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott alapítványok, holott ez egyértelműen szembe megy a monetáris finanszírozás tilalmáról szóló nemzetközi elvekkel. Az Európai Központi Bank 2014 óta arra figyelmeztet, hogy ez így nem lesz jó.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés világosan kimondja, hogy a tagállamok központi kormányzata (és azok szervei, testületei, intézményei stb.) nem vásárolhatnak adósságinstrumentumokat.
Erre azért van szükség, mert közszférába tartozó intézmények központi bankok általi finanszírozása csökkenti a fiskális fegyelem irányába ható nyomást. Magyarul: állambácsi lazán elszórja a pénzt ostobaságokra, ha tisztában van vele, hogy a jegybank kisegíti.
Az EKB
2015-ös jelentésében azt írta:„Az EKB 2014-es Éves jelentésében felvetett aggodalmakat nyomon követve az EKB továbbra is figyelemmel kísért a Magyar Nemzeti Bank által 2014-ben indított több programot, amelyek nem kötődtek a monetáris politikához, és amelyek felfoghatóak úgy is, hogy potenciálisan ellentétben állnak a monetáris finanszírozás tilalmával, amennyiben úgy tekinthető, hogy az MNB állami feladatokat vállal át, vagy más módon pénzügyi előnyöket nyújt az államnak.
(...)
A Magyar Nemzeti Banknak is biztosítania kell, hogy azokat a jegybanki forrásokat, amelyeket átruházott az alapítványai
hálózatára, ne használják – közvetlenül vagy közvetve –
állami finanszírozási célokra.”
