Az elszámoltatási kormánybiztos

- Mi a siker mércéje?

– Az, hogy áttekinthető, jogszerű legyen valamennyi vizsgálat, és egyenleget tudjunk vonni az elmúlt nyolc évről. Semmilyen boszorkányüldözésről nem lehet szó.

- Mindez egybeesik az elvárásokkal?

– Mi az elvárás?

- Úgy fest, az, hogy minél több szocialista politikus kerüljön rács mögé. Kövér László szerint Gyurcsány politikai bűnöző. Mintha nem elégednének meg osztályvezetők felelősségre vonásával.

– Nincs politikai megrendelés, se utasítás. Kormányzati koordinációra kért fel a miniszterelnök, valószínűleg azért, mert tudja, mindig a jogszerűség és a tárgyszerűség keretein belül nyilatkozom. Jogászként egyetlen rágalmazási pert sem indítottak ellenem. De ha politikusként kérdez, akkor szerintem az MSZP Gyurcsány foglya. Klientúrájával rátelepedett a pártra, és politikai hatalmát pozíciók osztogatására használta fel.

- Minden párt a sajátjait ülteti pozíciókba.

– A sajtó felhördülne, ha mondjuk Orbán Viktor sportminiszter lenne, miközben az uniós pénzeket Lévai Anikó felügyelné. Gyurcsány anyósa – csak egy példa – a Budapest Airport igazgatósági elnöke volt, mialatt a veje kormányfőként dolgozott.

- Ez nem büntetőjogi kategória.

– Nem, politikai felelősség.

- El is vesztették a választást.

– Nem hullajtok könnyeket. A frakciónk előtt maga Balogh András, az MSZP köztársaságielnök-jelöltje mondta, hogy elszámolásra van, leszámolásra viszont nincs szükség.

- Az ön kvalitásait ellenfelei is elismerik. A szocialista Varjú László úgy nyilatkozott: „Papcsák úr ügyes.”

– És mire értette?

- Arra: „Soha nem őt ítélték el, mindig valamelyik munkatársát zárták be vagy büntették meg.” 2001-ben az ön ügyvédi irodája 240 millió forintot vett fel az Informatikai Kormánybiztosságtól (IKB), noha az ügyészség szerint olyan ügyvédek nevét is feltüntette, akik nem is dolgoztak az IKB-nak. De a magánokirat-hamisítás vádja alól felmentették. 2004 márciusában pedig felfüggesztett börtönre és százezer forint pénzbüntetésre ítélték Baktalórántháza korábbi alpolgármesterét, mert kétezer forintot ígért azoknak, akik a Fidesz–MDF jelöltjére voksolnak. A jelölt ön volt, de neve az eljárásokban fel sem merült.

– Varjú ellen személyiségi jogaim megsértése miatt eljárásokat fogok kezdeményezni. Semmilyen jogellenes cselekményt nem követtem el. Egyébként nem az a probléma, ha egy kormány szakértőt vesz igénybe, hanem az, ha valaki nem végzi el a munkát, vagy pénzt oszt vissza. Mi elvégeztük a feladatunkat, és magam kértem a mentelmi jogom felfüggesztését. Minden kormánynak vannak eseti ügyei, és nem biztos, hogy az apparátus rendelkezik a szükséges szakértelemmel, kapacitással.

- Irodája most is besegít?

– Semmilyen állami megbízást nem kaptunk, és nem is fogunk. A piacról élünk.

- Ön tagja volt a BKV vizsgálóbizottságának is. Úgy tűnik: milliárdok folyhattak el egyrészt azért, mert érdemtelenek kerültek bizonyos posztokra, másrészt, mert az egyfős közgyűlési többség kiszervezte magának a döntéseket az úgynevezett gazdasági szuperbizottságba, ahol az ellenzéknek már szava se nagyon volt. Fordított felállásnál, nagyobb többségnél mi a garancia az ilyen helyzetek elkerülésére?

– Az aktív ellenzékiség. Folyamatosan interpelláltunk, indítványokat tettünk, bizottságokat állítottunk fel, és ez – a nyilvánosság segítségével – elérte az ingerküszöböt.

- Tudható, hogy a BKV-ügy alapvetően nem a sajtó és az ellenzék ügyessége miatt bukott ki, hanem a Hagyó Miklós–Kocsis István-párharc folyományaként.

– Ebben nem értünk egyet.

- Legyen. De mi a garancia, hogy jobb lesz a struktúra?

– Az egyik az erősebb személyes felelősség, a másik a szakmaiság. Az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának tagjaként tapasztaltam: az ott lévőkben – bár a bizottság teljes jogú tagjai magánszemélyként – óhatatlanul él a pártdelegálttudat. Az új vagyontörvény nagyobb személyes felelősséget ad. Sok helyen megszüntetjük az igazgatóságokat. A másik lépés a pártdelegálti státus megszüntetése. Az új Nemzeti Vagyonkezelő felügyelőbizottságába kiemelkedő tudású szakembereket kért fel a kormány, akik nem fideszes politikusok.

- Az Állami Számvevőszéknek nincs szüksége ilyen függetlenségre? Az elnöknek jelölt fideszes Domokos László által irányított megyei önkormányzat működését ráadásul épp az ÁSZ kritizálta.

– Erről nem tudok.

- Pedig tavaly megállapították, hogy a kibocsátott kötvények egy részét fejlesztés helyett adósságrendezésre, a napi kiadásokra és felhalmozási céllal használták fel.

– Nemcsak ő lesz ott, alelnöknek Warvasovszky Tihamért jelöltük.

- Az sincs rendben, hogy akkor balról is kerül oda valaki.

– Az ilyen posztokról a politikum világában születik döntés.

- Amely szerint pártpolitikusokat neveznek ki egy független intézmény élére.

– Mennyire pártpolitikusok ők?

- Nagyon. Warvasovszky – bár az elmúlt ciklusban egyre távolodott a frakciótól – szocialista színű polgármester, Domokos 1998 óta fideszes parlamenti képviselő.

– Attól még megvalósulhat a szakmaiság és a személyes felelősség. Domokos ért a költségvetéshez, az önkormányzatok világához.

- Csak nehezen tudom elképzelni, ahogy ÁSZ-elnökként mondjuk költségvetési lépéseket helytelenítve megfeddi saját pártelnökét és kormányfőjét.

– Én igen.

- Nemrég azt nyilatkozta: a 2006-os költségvetési adatok meghamisítása miatt akár kártérítési igény is felmerülhet.

– A gazdasági adatok meghamisításának következménye van: ha egy állami kötelezettségvállalás mondjuk százmilliárd, de csak ötvenet írok be, annak kamata lehet, s az a büdzsét terheli. Ha személyesen megtalálhatók a felelősök, akiknek utasítására a különféle alrendszerekben adatokat változtattak meg, akkor valóban felmerülhet a kártérítés kérdése.

- Kósa Lajossal szemben nem merülhet fel? Ő a valósnál nem jobb, hanem rosszabb színben tüntette fel az ország helyzetét.

– Tudja bárki, milyen helyzetben van az ország? Én nem tudom.

- Az baj, hiszen túl vannak az átadás-átvételen. Kósa kijelentésére a forint zuhanni kezdett, a devizahitelesek törlesztőrészletei mérhetően növekedtek.

– Kérdezze meg erről Kósa Lajost. Nekem a 2006-os adatok esetleges meghamisításával kell foglalkoznom. Aki a Kósa-nyilatkozat miatt netán bekövetkezett hátrányokat akarja vizsgálni, ám tegye.

- Fordulhat akár önhöz is?

– Bárkit meghallgatok.

- Az jó. A dübörgő elszámoltatás arra is alkalmas, hogy a nem teljesíthető ígéretekről elterelje a figyelmet.

– Nem teljesítünk valamit?

- Hol a nagyarányú adócsökkentés?

– Nem lesz meg?

- A Bajnai-kormány döntése nyomán az adózók 99 százaléka 2011-től 17 százalékos kulccsal adózna. Ehhez képest a 16 százalék két év alatt nem eget rengető.

– Az elszámoltatás nem figyelemelterelés. De megfordítom a kérdést: mit fog szólni, ha kiderül, egy állami vállalat tízmillió euró kölcsönt nyújtott egy ismeretlen cégnek Cipruson, és a visszafizetés lehetősége időközben elveszett.

- Remélem, hogy olyan szabályokat hoznak majd, amelyek ezt megelőzik, és megkérdezem: miért nem nyúlnak hozzá olyan rendszerekhez, ahonnan több száz milliárdot lehetne spórolni, persze kevésbé népszerű lépésekkel. Például a képviselők létszámcsökkentése mellett hol marad az önkormányzatok számának megvágása?

– Harminc napja állt fel a kormány! Nem lehet mindent azonnal számon kérni. De az ellenzéket arra biztatom, hogy taszigáljon minket a választási programunk megvalósításának irányába.