Átrendezné a Fidesz a médiapiacot

A Fidesz-vezérkar hírek szerint elégedetlen a párt médiabeli befolyásával, és mindent meg akar tenni azért, hogy minél nagyobb területet vonjon ellenőrzése alá. Az állami, közszolgálatinak már nem nevezhető média teljesen Orbánék szócsövévé vált, de hatása messze elmarad a várttól, a Kossuth Rádió hallgatottsága ugyan vidéken még mindig magas, a központi tévécsatornák, főként a hírműsorok nézettsége azonban kiábrándítóan alacsony, az M1 hírprogramjait például már alig nézi valaki.

A jobboldalhoz köthető kereskedelmi média nagyon erős ugyan, de az Orbán-Simicska ellentét új helyzetet teremtett. Eddig a Simicska-Nyerges-Fonyó érdekkörbe tartozó médiumok a kormány biztos bázisának számítottak, a régi szobatársak közötti kenyértörés nyomán azonban Orbán már nem bízik bennük. Ennek nevetséges megnyilvánulása, hogy kormánytagok állítólag nem szerepelhetnek a Simicska-féle orgánumokban, ennél vélhetően sokkal súlyosabb csapás számukra, hogy az állami hirdetések sem áramlanak már hozzájuk.

Ezzel párhuzamban új szereplők tűnnek fel a kormányközeli médiában, főként a Simicska érdekeltségek ellensúlyozására. Egyelőre nehéz megítélni, melyik mennyire lesz majd tartós szereplő, annyi látszik biztosnak, hogy a Fidesz-vezetés a korábbiakkal szemben nem akar túl erős pozíciókat adni egyiküknek sem. Féltucatnyi vállalkozás igyekszik teret nyerni, részben egymással is konkurálva, és eltart még egy ideig, amíg elosztják egymás között a lapokat.

Az máris látszik, hogy valamennyi médiaszegmensen megindult a mozgás. A sajtópiacon a Napi Gazdaság lépett a Magyar Nemzet helyébe, megbízható kezekbe kerülve gyökeres átalakuláson megy keresztül, profilt és címet is változtat, és teljesen kiszolgálja a fideszes elvárásokat. Habonyékhoz köthetően új ingyenes lap is indult, betölteni kívánva a bebukott Helyi Téma utáni űrt. Hírek szerint újabb lapcsoportok is képbe kerültek, Fidesz-közelinek tartott érdekeltségek megyei lapok felé szeretnének nyitni.

Érdekes kérdés, mi lesz a Mediaworks jövője, amely a Népszabadság, a Blikk és a Nemzeti Sport mellett több megyei lap tulajdonosa is, és masszívan veszteséges. Bennfentes pletykák szerint a hátterében közvetve a Simicska-Nyerges párosig vezetnek a szálak, de hogy ez meddig maradhat így, nem tudni. A finanszírozási igény túl nagynak látszik ahhoz, hogy a jelenlegi tulajdonosi viszonyok sokáig fenntarthatók legyenek.

A tévés piacon a TV2 számít eladónak, a hírek szerint mások mellett Andy Vajna érdeklődik iránta. A vállalkozót a rádiós piaccal is hírbe hozták, valószínű, hogy Orbánék is ösztönzik őt a média felé. Érdekes fejlemény Schmidt Mária feltűnése, aki állítólag az Origo-csoport egyik potenciális vevője lehet. Az Origo az online média egyik zászlóshajója, ennek megfelelően sokan akarják megszerezni, annak ellenére, hogy az utóbbi öt évben négymilliárd forint veszteséget termelt. A vevőjelöltek között szerepel a Matolcsy György egyik rokonához köthető vs.hu is, amely sajtóhírek szerint a legjobb, sok milliárdos ajánlatot tette.

Nagy tulajdoni átalakulás előtt áll tehát a média, a jelek szerint sokan hajlandóak óriási pénzeket áldozni erre. Első ránézésre ez nehezen érthető, mivel rendkívül nehéz és telített piacról van szó, ahová jelentős befektetéssel lehet csak betörni, és a megtérülés több mint kétséges. A kormányközeli nyomulásnál azonban ez aligha szempont: a cél minél nagyobb közönség elérése, kerül, amibe kerül, a finanszírozást majd központilag segítik. Ennek leghatékonyabb eszköze, ahogy eddig is láttuk, az állami és önkormányzati hirdetések tömege.

A rendszerváltás óta mindig is jellemző volt, hogy a mindenkori kormányok a hozzájuk közelebb álló médiumokat preferálták, az utóbbi öt évben azonban az állami kommunikáció költése teljesen egyoldalúvá vált: a nagyjából évi 50 milliárd forintnyi intézményi – központi kormányzati, állami szervezeti és céges, valamint az önkormányzatokhoz köthető – kommunikációs kiadás döntő többsége Fidesz-közelinek tartott orgánumokhoz került, ami hatással volt a médiaviszonyokra is.

Eklatáns példája volt ennek a rádiós piac, ahol a Class fm milliárdokat kapott az említett forrásokból, miközben az egyetlen hasonló nagyságú konkurens, a Neo szinte semmit. Tönkre is ment, a Class pedig egyeduralkodó lett az országos kereskedelmi piacon. A tévéknél a sokkal nagyobb nézettségű, de a kormánnyal szemben néha kritikus RTL Klub a töredékét sem kapta az állami hirdetésekből, mint a lojális TV2. A sajtóban szintén dőlt a pálya Magyar Nemzet felé, sokkal többet kapott, mint a többi országos napilap összesen. Ennek persze vége, az idén már alig jut állami pénzhez.

A központi kommunikációs költségek elosztására létrehozott hivatal értelme is az, hogy közvetlenül meghatározzák a pénzáramlás irányát. Aligha lephetett meg bárkit is, hogy az egyelőre 25 milliárdos évi büdzsé közvetítéséhez tendert nyerő három cég közül kettő közel áll a Fideszhez: az egyik tulajdonosa a párt parlamenti kabinettitkára volt, a másiké pedig a nevezetes Pasa Parkban Varga és Rogán urak szomszédja. Látszólag kakukktojás a harmadik győztes amerikai hátterű Mindshare, de az itteni vezetői reklámpiaci információk szerint jó kapcsolatokat ápolnak a Fidesszel.

Orbánék két oldalról is szorítani akarják a médiát: egyrészt a hozzájuk közeli érdekeltségek közvetlen tulajdonszerzésével, másrészt az államhoz köthető kommunikációs kiadások még szorosabb ellenőrzésével és irányításával. Aki tehát a fideszes befolyástól független akar maradni, növekvő anyagi nyomásra számíthat, a közelállók, köztük az újonnan megjelenő befektetők pedig állami pénzesőre, megtérítendő a veszteségeiket. Ez a mai magyar médiavalóság.