Amit sosem tudhatunk meg - a politika piszkos kis titkai
A Lehet Más a Politika (LMP) társadalmi kezdeményezés arra kérte az Alkotmánybíróságot, semmisítse meg az önkormányzati törvény egyik rendelkezését, amely „üzleti érdekre" hivatkozva lehetővé teszi a képviselőtestületeknek, hogy a közvagyon sorsáról döntő üléseikről kizárják a nyilvánosságot. Schiffer András lapunknak azt mondta: tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert nem mehet tovább, hogy a pártok "kéz a kézben, az állampolgárok háta mögött mutyizzanak".
A múlt év vége az ingatlanbotrányokról volt hangos: a gyanúsítás szerint Erzsébetvárosban áron alul adott el a kerületi SZDSZ-es vezetés műemlékingatlanokat. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak - köztük az előzetes letartóztatásban lévő Gál György (SZDSZ), a gazdasági bizottság elnöke és Kardos Péter, a pénzügyi bizottság elnöke - összesen mintegy 800 millió forint kárt okoztak a kerületi önkormányzatnak, s további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg - írta az MTI.
A Terézvárosban eladott ingatlanok látványosan áron alul cserélnek gazdát, már ha sikerül őket eladni és nem buknak meg az üzletek valamilyen törvényességi akadályon - tudósított a Hírszerző. A vevők között off-shore cégek tűnnek fel, a civilek tüntetnek, az ellenérdekeltek perelnek, a rendőrség nyomoz, a kerületi vagyonkezelő volt vezetője rács mögött, a jelenlegi eljárás alatt, a sajtó pedig rendszeresen tálalja az újabb ingatlanügyeket és az abban résztvevők, illetve az MSZP-SZDSZ többségű önkormányzat közötti személyi összefonódásokat.
A Lehet Más a Politika nevű társadalmi kezdeményezés úgy látja: ezek az ingatlanügyek mind zárt ajtók mögött kezdődtek, amikor a nyilvánosságot kizárták az önkormányzati testületi ülésekről. A szervezet közleményt adott ki, amelyben leszögezik: a korrupció elleni leghatékonyabb eszköz a teljes átláthatóság biztosítása. Főleg amikor közvagyonról, közpénzek felhasználásáról van szó. Szerintük a belső kerületi ingatlan-botrányokhoz hasonló esetek megelőzhetőek lennének, ha a helyi képviselőtestületeknek nem lenne lehetőségük, hogy ingatlan-ügyleteiknél zárt ülést rendeljenek el.
A titkolózásra az önkormányzati törvény ad lehetőséget. – Álláspontunk szerint ez a jogszabály alkotmányellenesen biztosít arra lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy üzleti titokra hivatkozva titkolhassanak el az állampolgárok elől közérdekű információkat – mondta a 168 Óra online-nak Schiffer András, az LMP egyik alapítója. – Látjuk, hogy ha vagyonelemek értékesítéséről, vagy pályázatokról van szó, akkor bármire ráhúzható ez a meghatározás.
Ne lehessen titkolózni
A megtámadott passzus gyakorlatilag korlátlan jogkört biztosít a "mutyizásra", azaz arra, hogy a helyi döntéshozók éppen azokban az esetekben zárják ki a nyilvánosságot, amikor a közélet tisztasága érdekében a legnagyobb szükség lenne az állampolgári kontrollra. A szervezet indoklása szerint a törvény ezen rendlkezése ellentétes az üvegzseb-törvénnyel, és a környezetvédelmi törvény előírásaival is.
– Az önkormányzati törvény kétharmados, tehát nyilvánvaló, hogy bármennyire is akarná, egy párt se tudná önállóan megváltoztatni - mondta lapunknak Schiffer András. – Viszont a pártok egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy ez a jogaszabály megváltozzon, hiszen az egyik városban a Fidesznek, a másikban az MSZP-nek kényelmes, hogy az emberek, az állampolgárok háta mögött lehet seftelni az önkormányzati vagyonnal.
Az Lehet Más a Politika közleménye leszögezi: az állampolgárok csak akkor lehetnek teljes jogú tagjai a helyi közösségnek, ha jól működik a társadalmi nyilvánosság. Vagyis ha birtokába juthatnak a helyi költségvetést, vagy az önkormányzati vagyont érintő információknak, s így érdemben formálhatják a helyi közéletet. "Ha az önkormányzatok tisztán, átláthatóan működnek, és nincs mit titkolniuk, akkor zárt ülésekre sincs szükség" - zárul a közlemény.
