Amit építettek, a tüntetők szakszerűen elbontották

A sasos-arkangyalos német megszállási emlékmű terve volt az egyik ok, amiért korábban a Mazsihisz rendkívüli közgyűlése úgy döntött: bojkottálja a holokauszt-emlékév kormányzati programjait. Az elképzelés ellen – történészek, baloldali és liberális pártok, civil szervezetek mellett – a magyarországi német nemzetiség országos önkormányzata is tiltakozott.

A Szabadság téri szobrot eredetileg a megszállás évfordulóján, március 19-én avatták volna, a kormány aztán május végére halasztotta a megvalósítást. Orbán Viktor miniszterelnök a választási kampányra hivatkozva azt írta a Mazsihisz vezetőinek, hogy a párbeszédet majd a „mindnyájunk számára megújulást hozó” húsvét után folytatja a vitatott kérdésekről (így a megszállási emlékműről is) – számolt be róla a Népszabadság.hu.

A húsvét odébb van, egyeztetés nem történt. A Szabadság téren azonban a munkaterület elkerítésével és a díszburkolat bontásával elkezdődött a munka: nem egészen két nappal a parlamenti választás után. Az építkezés híre mindenkit váratlanul ért, többek között Heisler Andrást is, aki előzőleg semmiféle értesítést nem kapott a kormányzattól.

Felháborodást váltott ki az is, hogy a helyszínen időközben civil kezdeményezésre emlékhely létesült: az emberek köveket, fényképeket, imakönyveket hoztak az áldozatok emlékére. Ezek a tárgyak az elkerített munkaterületen belülre kerültek.

A munkások először kedden délután húzták fel a fóliával takart kordont. A hír futótűzként terjedt, a civil aktivisták és ellenzéki politikusok által meghirdetett kora esti „villámcsődületen” legalább ötszázan vettek részt. Kerék-Bárczy Szabolcs (DK), Horváth Csaba (MSZP) és – többek között – Karácsony Gergely (Együtt–PM) mondott beszédet, majd a jelenlévők lebontották a kordont. A rendőrség nem avatkozott közbe, a demonstrálók „őrséget” állítottak.

Szerdán Steiner Pál bejelentette, hogy az MSZP helyi népszavazást kezdeményez: a szocialisták szeretnék elérni, hogy az V. kerületi önkormányzat vonja vissza az emlékmű létrehozásához adott tulajdonosi hozzájárulást.

A kora délutáni órákban újra megjelentek a munkások, és újra felhúzták a kordont. Az emlékhelyen összegyűjtött tárgyakat „bedobozolták”, és távolabb, egy kék lakókonténerben helyezték el. Az „őrködő” aktivisták nem próbálták akadályozni a munkálatokat. A tiltakozók már előző nap újabb demonstrációt hirdettek: azzal, hogy megint eltüntetik a kordont, ha kell.

Ezúttal az előző napinál valamivel kevesebben, de így is több százan tiltakoztak. Az elsőként felszólaló Niedermüller Péter (DK) kijelentette: azért jöttünk össze, hogy kinyilvánítsuk, nem akarjuk ezt a szobrot, mert hazug, hazugságon alapszik, hazugságot közvetít. A miniszterelnök és a kormány szerinte mellébeszél, csúsztat, hazudik.

– Mindannyiunk gyalázata lesz, ha felépül az átkozott és ocsmány emlékmű – mondta Niedermüller.

Horváth Csaba (MSZP) úgy vélte, hogy Orbán Viktor hadat üzent Budapestnek, az igazságnak, a múltnak, a történelemnek és saját szavainak is. Annak a nemzetnek, amelyik nem képes szembenézni a múltjával, nincs jövője.

Az egyik szervező, Magyar Fruzsina „bontunk és nem rombolunk” felkiáltással arra kérte a többieket, hogy szerszámokkal, szakszerűen szereljék szét a kordont. Ez meg is történt: a rendőrség most sem avatkozott közbe. A tiltakozók azt ígérik, hogy minden nap eljönnek, egészen addig, amíg vissza nem vonják az építési engedélyt.