Alkotmánymódosítás, ahogy a Fideszes egzisztenciális érdekét szolgálja
Három évig nem lehetnének képviselőjelöltek a rendőrök, katonák, titkosszolgálati alkalmazottak leszerelésük után - ilyen értelmű alkotmánymódosító indítványt nyújtott be két fideszes képviselő az Országgyűlésnek. Az első javaslat szerint öt év lett volna ez a moratórium, az ellenzék úgy véli, hogy a Fidesz önző politikai érdekből változtatott a saját javaslatán.
A rendőrséget el kell választani a politikától - ezzel indokolta a Fidesz azt az alkotmánymódosítás-tervezetet, amely a fegyveres testületek tagjainak nemcsak munkaviszonyuk alatt, hanem azután is három évig tiltaná a képviselőjelöltséget. Lázár János frakcióvezető szerint a fegyveres szervek iránt csökkent a társadalom bizalma, ami részben azzal van összefüggésben, hogy ezek a testületek korlátlanul teljesítették a mindenkori politika megrendelését- adta hírül a
Magyar Rádió. A rendőrség szervezeti struktúrájában 1963 óta nem történt érdemi változás - mondta a frakcióvezető.„Szinte politikai rendszerektől függetlenül a magyar rendőrség, a magyar katonai szervezetek és fegyveres testületek ki voltak szolgáltatva a politika önkényének. Mi úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak egy új rendőrségre és egy új típusú rendőri morálra van szüksége, ezért végérvényesen - ha húsz év késéssel is - a politikát és a rendészeti szervek világát egymástól teljes egészében el kell vágni.
Nem tetszik az ellenzéknek
Az MSZP egyetért azzal a céllal, hogy a hivatásosok pártpolitikai befolyástól mentesen lássák el feladatukat. De Lamperth Mónika emlékeztetett arra, hogy ezt a jelenlegi szabályozás is tartalmazza. A szocialista képviselő szerint nincs olyan jelentős társadalmi érdek, amely ezt a visszamenőleges korlátozást szükségessé tenné. Az MSZP attól is tart, hogy a kormány a fegyveres testületek tagjai után más társadalmi csoportok - bírók, ügyészek, köztisztviselők, közalkalmazottak - választhatósági jogát is korlátozná.
Nem ért egyet az alkotmánymódosítás-tervezettel a Jobbik sem. Vollner János képvielő azt mondta: ha valaki nem juthat be egy kis falu önkormányzatába, azzal nem a politikából, hanem a közéletből zárják ki.
Az ellenzéki pártok nehezményezték, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban módosította a tervezetben a korlátozást öt évről három évre. Szerintük ez annak tudható be, hogy az öt éves tiltás érintette volna Borkai Zsoltot, Győr fideszes polgármesterét is.
Az LMP-s Schiffer András szerint ez nemcsak groteszk, de szégyenletes is. „Most már az alkotmányba nyúlnak aszerint bele, hogy egy-egy képviselőtársuk egzisztenciális érdekét mi szolgálja. Ilyet nem lehet tenni. Van-e bármilyen jól argumentált indokolás amögött, hogy miért nem öt év a három év? Én ilyet nem láttam.”
Schiffer András szerint alapvető jogállami elv a fegyveres testületek politikai semlegessége. Ezzel az elvvel azonban vetekszik egy másik jog. A javaslatot az LMP ebben a formában nem támogatja. A párt úgy módosítaná az indítványt, hogy az csak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozókra vonatkozzon. A kisebbségi, önkormányzati választásokon való indulást pedig nem korlátoznák.
