Alkotmányellenes módosítás a Bajnai-csomagban?

A családi pótlék adómentességének eltörlése nem jelenti azt, hogy mindenkinek adóznia kell utána. 1 millió 700 ezer forintig nem lesz változás, 1 millió 900 ezer éves jövedelemnél kerülnek a családi pótlékra jogosultak abba helyzetbe, hogy a szociális juttatás megemeli az adóalapjukat, magasabb sávba kerülnek miatta. Mivel a változás szeptember 1-től lesz érvényes, ezt követőn fognak kevesebb juttatást kapni az érintettek.
Zara László szerint amiatt lehet alkotmányellenes az adómódosító csomagnak ez a része, mert a 2009-es évre vonatkozóan csak egy adótábla van érvényben. Vagyis mindezeket a változásokat már az év elejétől befolyt jövedelmekre is figyelembe kell venni az éves személyi jövedelemadó megállapításánál.

A hivatalos megfogalmazás szerint adóterhet nem viselő járandósággá alakul a családi pótlék, ami azonban csak akkor adómentes, ha a jogosult szülőnek nincsen más jövedelme, vagy az adómentes 1 millió 700 ezres sávba esik.

A családi pótlék adóvonzatának lesz még egy érdekes fejezete. A jövőben mindkét szülőnek beszámítják az adóalapjába, nem csak annak, aki kapja. Eltérő lesz azonban az egyedülálló, és az együtt élő szülők esetében alkalmazandó eljárás. Az adótanácsadó még nem látja tisztán, ki és miként fogja mindezeket kezelni.

65 év, az új nyugdíj korhatár

Az érintettek körét tekintve valószínűleg a családi pótlék adózási szabályainak változása az egyik legjelentősebb módosítás. Szintén milliókat érint a 13 havi nyugdíj megvonása, a nyugdíj indexálási szabályok változása. Ennek következtében már az idén sem fogják kifizetni az idei 13 havai nyugjdíj második felét, mert az első felét már kézhez kapták a nyugdíjasok.

Ugyancsak nem kevés nyugdíjhoz közelítő munkavállaló érezheti magát kényelmetlenebbül, ha arra gondol, hogy még hány éve van hátra a békés nyugállományig. Az 1957-es születésű korosztály tagjai hétfőig azt gondolhatták, hogy belátható időn belül már nyugdíjba is vonulhatnak – ha addig semmi rendkívüli nem történik velük - Ám a törvénymódosítás miatt a várakozásaikat keresztül húzták. Négy év alatt fogják fél évenkénti módosítással életbe léptetni az új szabályokat. Az új, 65 évben meghatározott nyugdíj korhatárt náluk fogják elsőként érvényesíteni.

- A nyugdíj korhatár emelése politika döntés, nem gazdasági – hangsúlyozza a szakember. Indoklása szerint, ha nem így lenne, akkor nem csak a nyugdíj korhatárt emelnék, hanem a teljes nyugdíj rendszert vizsgálnák felül.

Nem kezeli a válságot

Az adótanácsadó szerint a válságkezelő csomag egésze nem keltett megleptést. Viszont a konkrét intézkedésket elfogadva úgy gondolja hogy nem fogja a válságot kezelni, sem a gazdaságot élénkíteni, sem a fogyasztást növelni.

Miről döntöttek még tegnap a Parlamentben? Január 1-től visszamenőleg 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik az személyi jövedelem adó 18 százalékos kulccsal adózó sávhatára. Július 1-től a minimálbér kétszereséig 5 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék. A szakértő szerint az előbbi változás éppen arra lesz elég, hgy ellensúlyozza az áfa emelésből eredő áremelkedéseket. Az utóbbi miatt viszont a vállalkozások nem fogják a dolgozóikat megtartani, csak abban az esetben, ha nő a termelékenységük, és szükség lesz a munkaerőre. Ellenkező esetben a járulékcsökkentés ténye közömbös számukra.

Általános forgalmi adó - új kulcsok

A termékeket, szolgáltatásokat terhelő ÁFA kulcs 20 százalékról 25 fog emelkedni. Csak ennek az egy döntésnek - a különböző számítások szerint - 4 százalékos általános fogyasztó áremelkedés lehet a következménye. Ugyancsak új adókulcs lesz a 18 százalékos ÁFA, a tejre, kenyérre, távhőre.

Emelték viszont az üzemanyagokat terhelő jövedéki adót, ami a benzinárakat fogja megdobni.
Szintén nem elhanyagolható törvényi változás a táppénz csökkentése. Az eddigi 70 százalékos kifizetés helyett 60 százaléknyi jövedelmet kap, aki munkavállalóként betegállományba kényszerül.