"Aljas lépés" - Mindenki zsebébe beletúrnak Orbánék

A szövetség kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: a kormány ugyan rádöbbent a valóságra, de téves következtetésekre jutott, mert az államháztartás gondját döntő részben a következetlen gazdaságpolitikai lépések és az elhibázott adórendszer okozza. A kormány kizárólag az államháztartási hiány csökkentését helyezte politikája középpontjába, és ennek érdekében újabb és újabb lakossági terhek bevezetésére készül - írják. Retorikájában a munkavállalókra számít, akikre mindenkor építeni lehet, mert értéket teremtenek, és dolgozni akarnak. Tetteivel azonban egyre lehetetlenebb helyzetbe hozza őket - fogalmaznak.

A sárgacsekk-adó minden magyar háztartás kiadásait több tízezer forinttal növeli meg évente - írja az MSZOSZ. Előre látható, hogy jelentős részük nem lesz képes viselni ezeket a terheket. A tervezett adóemelések eredményeképpen minden jövedelem folyamatosan veszíti el vásárlóértékét - áll a közleményben. Az MSZOSZ emlékeztet Orbán Viktor hétfői brüsszeli beszédére, amelyben a kormányfő azt mondta: "a magyarok fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat". Az MSZOSZ cinikusnak tartja ezt a kijelentést, amely véleménye szerint jól tükrözi a kormány viszonyát a választókhoz Magyarországon. "Ahol kísérlet sincs arra, hogy az érintettekkel egyetértésben szülessenek döntések, ahol hangzatos jelszavak mögé bújva szegi meg nap mint nap az ígéreteit a választásokon győztes erő. Ezeknek az intézkedéseknek következtében értelmét veszti az a kormányfői üzenet is, hogy: aki többet dolgozik, az jobban is élhet" - fogalmaznak.

Sokba kerül a magyar kormány háborúja

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a konvergenciaprogramot a kormány nem vitatta meg széles társadalmi körben, "ez pedig önmagában is mutatja, hogy hogyan születnek a kormányzati döntések". Az adócsomagot megszorításnak, "aljas lépésnek" nevezte, amellyel álláspontja szerint a kormány a pénzbeszedés könnyebbik része felé fordult. Kérdés ugyanakkor, hogy ki hogyan fogja kifizetni az újabb terheket - fűzte hozzá Borsik János.

Az elnök szerint a konvergerciaprogramban foglalt intézkedésekkel romlik az emberek életszínvonala, mert el kell dönteniük, hogy - például a biztosítási adó miatt - hol spóroljanak, így nő a családok kockázata. A kormány "elhibázott adópolitikája" a munkavállalókra üt vissza, és sokba kerül nekik a magyar kormány "háborúja" az Európai Unióval. Borsik János szerint arra sincs garancia, hogy a kormány nemsokára "nem talál ki újabb pénzbeszedési formákat". Május elsején az új megszorítások, illetve a júliusban hatályba lépő új Munka törvénykönyve ellen is tiltakoznak a munkavállalók - fűzte hozzá.

Mind a vállalkozások, mind a lakosság számára megszorítás

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint megszorítás az új adócsomag, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség ugyanakkor üdvözli a kereskedelmi szektort is érintő különadók kivezetését. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára kedden az MTI-nek elmondta: értékelhető és elfogadható törekvés, hogy a kormány fő célként a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását tűzte ki célul, a programból ugyanakkor nem látszik, hogy hol a "kitörés", vagyis hogy mi alapozza meg a gazdaság és a munkahelyek számának bővülését. Kifejtette: munkáltatói szempontból elfogadhatók a strukturális reformokat jelentő kiadáscsökkentő intézkedések, így például a közösségi közlekedés átalakítása vagy a gyógyszerkassza rendszerezése, ugyanakkor a bevételnövelő intézkedésekkel - új adók bevezetése - a kormány a hiánycél elérésének érdekében háttérbe szorítja a gazdaság dinamizálását. Dávid Ferenc szerint az idei és jövő évi gazdasági növekedésre, valamint a munkanélküliség, a beruházások, az infláció, és a háztartások fogyasztásának alakulására vonatkozó előrejelzések is ezt támasztják alá.

A VOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy ha a beruházások és a belső fogyasztás visszaesik, a gazdaság pedig "takaréklángon" van, akkor "mitől lennének új munkahelyek". A telefonadótól, és a pénzügyi tranzakciós illetékről is úgy vélekedett, hogy az visszalépést jelent a mobilitásban, a modern technika használatában, és a banki transzferek megadóztatása abba az irányba viszi el a kisvállalkozókat, hogy ismét "vegyék elő a készpénzt". Dávid Ferenc azt is elmondta, hogy szerinte a konvergenciaprogram olyannyira "kifeszíti" a 2013-as költségvetést is, hogy nem látszik, hol lesz forrás az élő munkára rakódó terhek csökkentésére. A Széll Kálmán Terv második része mind a vállalkozások, mind a lakosság számára megszorítást jelent, a kérdés csak az, hogy "melyik mennyit tol át a másikra" - vélekedett Dávid Ferenc. Hozzátette, hogy az új adókkal immár több adó van, mint a kis adók 2010-es kivezetése előtt, így nő a vállalkozások adminisztrációs terhe. A kisvállalkozások adózásának egyszerűsítéséről úgy vélekedett, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) csak akkor érdemes megszüntetni, ha az új adózási forma meg tudja sokszorozni a jelenlegi eva-kört. Hozzátette, hogy ennek részleteit - például hogy milyen kulccsal vezetnék be az új adót - még nem ismerik. Dávid Ferenc szintén rámutatott arra, hogy a kormány a munkaadói érdekképviseletekkel nem beszélte meg a tervezett lépéseket.

Az ÁFEOSZ-Coop Szövetség üdvözli

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) elnöke elmondta, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) következő, várhatóan jövő heti ülésének napirendjén szerepel a konvergenciaprogram megvitatása. Kifejtette: mivel Magyarországon kevesen fizetnek sok adót, ezért ők korábban is egy olyan adórendszer bevezetését javasolták, amellyel nő a közös teherviselés, vagyis széles bázist érintően vezessenek be alacsony adókulcsokat. Az elnök szerint ennek mind a pénzügyi tranzakciós illeték, mind a telefonadó megfelel. Elmondta, üdvözlik a kereskedelmi szektort is érintő különadók kivezetését, valamint azt is, hogy a kormány olyan lépéseket tesz, amellyel - összhangban az EU elvárásaival - 3 százalék alatt tudja tartani az államháztartási hiányt. Zs. Szőke Zoltán úgy fogalmazott, ha ez a feltétele a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő megállapodásnak, akkor ezek a lépések a vállalkozások számára is elfogadhatók.