Akkor mostantól már rendőrállam vagyunk?
Aki július elsejére gondol, általában nem tucatnyi jogszabályváltozásra, továbbá az élet minden területére kiterjedő szabálymódosításokra, hanem sokkal inkább a strand és a naptej jut eszébe.
Ma azonban másra is érdemes odafigyelni, főként hogy életbe lépett az új büntetőeljárási törvény, melynek újdonságai közé tartozik a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények bírósági tárgyalásának szabályozása, a hatóságok és az együttműködő elkövető közötti egyezség növekvő szerepe, az ülnökök jelenleginél jóval kisebb szerepe a perekben, továbbá, hogy a vád bizonyítása az ügyész feladata. Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik, felső határa továbbra is – a kiszabható büntetéstől függően – egy, két, három vagy négy év, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható bűncselekmény esetén pedig továbbra sem lesz felső határa.
De korántsem csupán erről rendelkezik a jogszabály, hiszen – mint megírtuk – az új büntetőeljárási törvény alapján titokban eljárást lehet indítani bárkivel szemben. Ehhez elég lehet egy első körben megalapozatlannak minősített feljelentés, illetve a hatóságok birtokába jutott, jogsértésre utaló bizonytalan információ is.
Az új jogszabály tehát lehetővé teszi, hogy a büntetőeljárás elindításának már ne legyen feltétele a bűncselekmény gyanúja.
A törvény szerint az „előkészítő eljárás célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e”. Ennek érdekében pedig bevethetik az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök teljes arzenálját. Éppen ezért az új törvény büntetőjogászok egész sora szerint egy magyar abszurd, ami jó eszköz lehet a politikai leszámoláshoz.
De nemcsak ez változott meg egyetlen nap alatt:
- A Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése nyomán a korábbi 450 forintos alapdíj július elsejétől 700 forintra emelkedik, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nő. A taxisok javaslatára módosított rendelet szerint a kilométerdíj 280-ról 300 forintra, a percenkénti várakozási díj pedig 70-ről 75 forintra emelkedik.
- A kormány mától megtéríti a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díját a 20 évnél fiatalabbaknak. A tanfolyam és a vizsga díjának visszatérítése 25 ezer forintos értékhatárig jár, és abban az esetben is igényelhető, ha valaki a KRESZ-vizsga után nem vesz részt azonnal gyakorlati oktatáson. Az utólagos visszatérítést elektronikusan is lehet majd igényelni, az ezzel kapcsolatos teendőket a Magyar Államkincstár intézi.
- Szintén ma indult a gazdaságfehérítés újabb eszköze: az online számlázás. A belföldi adózók közötti ügyletekről kiállított, legalább 100 ezer forint áthárított általános forgalmi adót (áfa) tartalmazó számlákról elektronikus úton adatot kell szolgáltatni a NAV-nak. Számlázó programmal történő számlázás esetén a számlázó program automatikusan, emberi beavatkozás nélkül, rögtön továbbítja a számlaadatokat a NAV-hoz. Az adatszolgáltatás azoknak is kötelező, akik kézzel állítják ki a számlákat, azaz számlatömböt alkalmaznak; ha a számlában szereplő áfa összege legalább félmillió forint, legkésőbb a kiállítás utáni napon, ha ennél kevesebb, a számla kiállításától számított öt napon belül rögzítenie kell az adatokat az adózónak egy erre a célra létrehozott weboldalon.
- Máig kellett beszereltetniük az étel- és italautomatákat üzemeltető vállalkozásoknak gépeikbe az automata felügyeleti egységet (AFE). Ezen keresztül az adóhivatal nyomon követheti az automaták forgalmát. Az automata online forgalmi adatokat továbbít a NAV-hoz, ezáltal azonnal látják az automaták bevételét. Az AFE beszerzéséhez az állam vissza nem térítendő támogatást nyújtott a berendezések üzemeltetőinek. A támogatás felügyeleti egységenként 120 ezer forint, amely magában foglalja az AFE árát és a telepítéssel összefüggő valamennyi díjat és költséget. Az AFE beszereléséről, működtetéséről és összekötéséről a NAV informatikai rendszerével a felügyeleti szolgáltató, azaz a Magyar Posta gondoskodik.
