Akár 300 ezer ember is hiányozhat a magyar munkaerőpiacról
A hivatalos adatok alapján 80 ezer dolgozó hiányzik a hazai munkaerőpiacról, ami azt jelenti, hogy a betöltetlen álláshelyek száma 30 százalékkal emelkedett egy év alatt. A Portfolio friss elemzése szerint azonban ennél jóval magasabb a hiány, a valós szám 300 ezerhez van közel.
A szakmai szervezetek szerint egyre súlyosabb a munkaerőhiány, és minden szektorra kiterjed. A feldolgozóiparban korlátozza a termelés növekedését, az építőiparban az építések csúszását, illetve elhalasztását okozza, a vendéglátásban pedig nem nyitnak ki a kisebb vidéki helyek.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén az első negyedévben 80 ezer volt a betöltetlen álláshelyek száma, ebből csaknem 60 ezer a versenyszférában volt. Ez pedig még mindig csak alsó becslés lehet, mivel a KSH csak azokról a betöltetlen álláshelyekről tud, amelyekről az (5 fő feletti) munkáltatók információt adtak.
Súlyosnak látja a helyzetet Baja Sándor, a munkaerő-közvetítő Randstad vezére. Szerinte a jó helyen, megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő számára biztosan lenne 300 ezer plusz hely jelenleg. Úgy látja, Magyarországon sok elérhető munkaerő van rossz helyen, nem megfelelő képzettséggel.
A szektorok közül az Eurostat felmérése szerint a feldolgozóipar küzd a legnagyobb problémával.
Itt a cégek 80-90%-a mondja azt, hogy a munkaerőhiány a legnagyobb korlátja a termelés növekedésének. A KSH mérése szerint 24 ezer munkavállaló hiányzik a szektorból, a vállalati felmérések szerint akár 200 ezer munkavállalót is fel tudna szívni a feldolgozóipar. Az építőiparban is igen súlyos a munkaerőhiány, ráadásul az élőmunkát kevésbé lehet robotokkal pótolni.
– Az idei év végére, illetve a jövő év elejére olyan keresleti csúcs alakul ki az építőiparban - miközben fennmarad a munkaerőhiány -, ami oda vezet majd, hogy csak halasztva fognak elkészülni egyes építések
- mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
