Aggodalmat keltő a kormány családpolitikája

„A nemek közötti egyenlőség helyzete és perspektívái Magyarországon és Európában” címmel rendezett konferenciát csütörtökön a Friedrich Ebert Alapítvány és az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Képviselőcsoportja.
A rendezvényen előadást tartottak az Európai Unió (EP) szocialista frakciójának szakpolitikusai, így Marita Ulvskog, Britta Thomsen, Carmen Romero López, Jutta Steinrück és Marc Tarabella, valamint hazai esélyegyenlőségi szakemberek, köztük Koncz Katalin egyetemi oktató és Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja.

Szélsőséges politikát folytat az a hatalom, amelynek kormányában nincsenek nők – fogalmazott előadásában Marita Ulvskog, utalva arra, hogy az Orbán-kabinet miniszterei mind férfiak.
Az Európai Unió soros elnökségére való felkészülés jegyében Orbán Viktor kedden fogadta hivatalában az Európai Parlament szocialista frakciójának delegációját. Marita Ulvskog a 168ora.hu-nak külön kitért erre az egyeztetésre. Elmondása szerint a megbeszélésen az Európai Unió által képviselt, haladó felfogású női szereppel szemben a magyar kormánytagok a nők idejétmúlt, családcentrikus szerepét hangsúlyozták. Véleménye szerint Orbán Viktor kormányfő némileg bizonytalannak mutatkozott, Martonyi János külügyminiszter „erősen fogalmazott” a női egyenjogúság vonatkozásában, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pedig az elavult, jobboldali családpolitikai nézeteket fejtette ki.

A szocialista EP-képviselő kiemelte, hogy aggasztja a magyar kormány nemek közötti egyenlőséghez való hozzáállása, amelyet „kockázatosnak” minősített. Hozzátette ugyanakkor, hogy az uniós elnökség ideje alatt az Orbán-kormány e téren képviselt elvei valószínűleg nem lesznek érzékelhetőek az EU-ban. „A magyar kormány nem mehet túl messze azoktól a progresszív elvektől, amelyeket az EU képvisel” – fogalmazott Marita Ulvskog.

Magyarország egészen furcsa hellyé vált a tavaszi parlamenti választások óta – mondta előadásában Gurmai Zita szocialista EP-képviselő. „Ma Magyarországon mindent elsöpörni látszik a jobboldali túlsúly. (…) A kormány a szemünk láttára bontja le a jogállamot, a demokratikus berendezkedést, s mindezt egy uniós tagállamban, a többi uniós tagállam hallgatólagos beleegyezése mellett.”

Gurmai Zita emlékeztetett rá: 1994 és 1998 között a kétharmados többséggel rendelkező MSZP–SZDSZ-koalíció nem nyúlt az alkotmányos rendszerhez, mert az akkori ellenzék nem értett vele egyet. „Megtehettük volna, hogy barkácsolunk, de nem tettük” – fogalmazott. „A sors fintorának tartom, hogy éppen azok, akik a leghangosabban kommunistáztak bennünket az elmúlt húsz évben, most ellentmondást nem tűrően demonstrálják, hogy milyen az igazi kommunista, bolsevik politika – csak éppen népnemzeti pántlikával átkötve.”
A képviselő úgy látja, az Orbán-kabinet (több ponton elhibázott) gazdaságpolitikájához egy ókonzervatív, „már a XIX. században is idejétmúlt” társadalompolitika társul, amely szerint a nőnek elsősorban otthon a helye. Véleménye szerint a gyermekek után járó magas (gyakran egész fizetésnyi) adókedvezmények is arra ösztönzik a nőket, hogy otthagyják a munkájukat, és „húzódjanak vissza a négy fal közé, a privát szférába”.

Gurmai Zita aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy hírek szerint a fogantatástól számított magzati élet védelmét az alkotmányba emelné a Fidesz–KDNP-többségű Országgyűlés. A képviselő szerint ennek egyenes következménye a művi terhességmegszakítás gyakorlati, teljes betiltása lesz, lengyel mintára. „Talán azt sem kell mondanom, hogy mekkora veszéllyel járnak majd az illegális abortuszok, és hány nő, potenciális édesanya élete kerül majd veszélybe emiatt” – fogalmazott Gurmai Zita.

Göncz Kinga volt külügyminiszter hozzászólásában hangsúlyozta, minden határon túlmegy, ha a jelenlegi parlamenti többség komolyan gondolja, hogy betiltja az abortuszt. A nők gazdasági szerepéről szólva Göncz úgy fogalmazott: „komoly szellemi tartalékokról és munkaerőről mond le az ország, ha a nőket visszaküldi a konyhába.”

Koncz Katalin egyetemi oktató előadásában leszögezte: nem valósultak meg a rendszerváltás idején táplált illúziók a női egyenjogúságról. A szakember véleménye szerint sajnálatos tény, hogy az uniós normák kényszere Magyarországon nem működik e tekintetben.

Koncz elmondta, a 2010-es országgyűlési választások után a magyar törvényhozás tagjainak csupán 8,8 százaléka nő. Ez az adat lényegesen elmarad a női politikai döntéshozók rendszerváltást megelőző számarányától.
Ezzel a 8,8 százalékos aránnyal Magyarország a világ 186 országa között a 140. helyen áll; olyan, gazdaságilag fejletlenebb országok előzik meg, mint Mali, Kenya vagy Barbados. Az Európai Unió tagországai között Magyarország egyedül Máltát előzi meg a női politikai döntéshozók aránya tekintetében.